Fejér László (szerk.): Vizeink Krónikája. A magyar vízgazdálkodás története (Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény, Budapest, 2001)

A dualista korszak vízügyeinek fejlődése

Gerster Béla, a Korinthuszi csatorna tervezője 1893■ augusztus 6-án megnyitották a Jón-tengert az Égei-tengerrel összekötő Korinthoszi-csatornát Görög­országban. Hossza 6342 in. vízszínt alatti mélysége 8 m, fenékszélessége 22 ni. A csatorna terveit a magyar Gers­ter Béla készítette el. aki a meginduló építkezés első főmérnöke volt. A munkálatokról részletesen beszámolt az 1894-ben. Budapesten megjelentetett A korintluisi foldszoros átmetszése című könyvében. Mindnyájunk, előtt ismeretes, hogy a vízi pályára lépő legjobb képzettségű fiatal mérnök is alig bír valami is­merettel arról, hogy árvíz idejében a reá bízott gát védelme körül miként járjon el. S a midőn legelőször vesz részt az árvíz elleni küzdelemben, teljes tájé­kozatlanságában s nagy szorultságában azt sem tud­ja, kit kérdezzen meg, hogy kérdezősködésével magát nevetségessé ne tegye; valamint azt sem tudja, kinek tanácsát kövesse, hogy a reá bízott védelmet czélsze- rűen vezethesse. Péch József: Gátvédelem, 1892 A budapesti Rudas fürdő gőzfürdőjének medencéje A belügyminiszter az 1893. évi 58153. sz. rendeletével a Rudas fürdőt gyógyfürdővé nyilvánította, amely minősítést az 1929. évi XVI. te. - az ún. „fürdőtörvény" - alapján 1933-ban újra megerősítette A 18/a. számú átvágás készítése a Hármas Körösön az 1 880-as években 1893-1894 1 893. július A Beregszász melletti Borzsa folyón befejeződtek az első ma­gyarországi Poirée-féle tűsgát építési munkálatai. 1893. Miskolcon megépült az Erzsébet-fürdő, mely később Szabadság fürdő néven működött, Vizét ásott kútból kapta, majd 1913-tól - a vízmű megépítésétől fogva - a hálózat látta el vízzel. 1966-tól 51 °C hőmérsékletű hévízkútból kapja a melegvizet. A Balaton nyugati medencéjének gyors feliszapolódása miatt az 1864-ben épült keszthelyi fürdőházat ismét beljebb kellett vinni. A városban az évben pusztító tűzvész, valamint kolerajárvány mi­att a belügyminiszter utasította Veszprém elöljáróságát, hogy mielőbb létesítsen a városban vezetékes vízmüvet. Avízmű 1896. október 1 -én kezdte meg működését. Avárosi gőz- és strandfürdő mellett Szentesen megépült az 50 ni­es uszoda, amit artézi vízzel töltöttek fel. Az uszoda - a később hozzáépített további medencékkel együtt - ma is működik. 1894. január 5. Az országgyűlés által A Tisza és Bodrog mellékfolyó szabály­ozásánakfolytatólagos munkálatairól... meghozott III. te. ki­mondta, hogy a szükséges átvágásokat és mederrendezéseket, nem különben az ezen célból szükséges partbiztosításokat is az állam saját költségén hajtja végre és tartja fenn. január 30. ________ * Bilkei Pap Lajos (Mórágy) orvos, balneológus, egy. magán­tanár. 1934-1945 között a Székesfővárosi Gyógyfürdők igazgató­ja. Nevéhez fűződik Budapest fürdővárossá fejlesztésének első kísérlete. A háború után a Nemzetközi Reumaellenes Liga főtitkára, a portugál reumakutató intézet alapító igazgatója volt. (J Lisszabon, 1976. január 26.) 1894. elején Megkezdte folyamatos üzemét Brassó 1893-ban épített vízműve, amely 33 000 fő vízellátását biztosította. február 1. Megkezdődött a Hanság-csatorna 15 m fenékszélességű vezér­árkának kiemelése három kis kotró üzembeállításával. A Répce és az Ikva tavaszi árvizei gyakran elöntötték az egész Hanságot, ezért a munkában sok fennakadás volt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom