Dóka Klára: A vízimunkálatok irányítása és jelentősége az ország gazdasági életében, 1772–1918 (Mezőgazdasági Ügyvitelszervezési Iroda, Budapest, 1987)
VII. Új igények a vízgazdálkodásban a századfordulón (1890–1918)
része kapott a vízből. A város 200 476 fős lakosságából ugyanis 151 523 fő élt azokban az utcákban, ahol a vízvezeték elhaladt.11 9/ A közegészségügyi mérnöki szolgálat megszervezéséig még nyolc városi vízmű átadására került sor. 1880-ban kezdte meg működését a Selmecbányái rendszer, amelynek építői a vizet a környező forrásokból vették, de csak néhány közkutat tudtak vele ellátni. Hasonlóan kis kapacitású volt az 1885-ben üzembe helyezett körmöcbányai vízmű is, amely a zólyomi völgyben fakadó források vizét szállította. 1884-ben adták át a győri vízmüvet, amelynek víz- beszerzési helye a városhoz tartozó Kiskúton volt, a Duna mellett. A városban víztárolót építettek, majd 1899-ben második kút létesítésére került sor. 1905-ben Révfalun megépült a második vízmű, amely 17,5 km hálózatba juttatott ivóvizet.12 °/ A szintén parti szűrésű kutakra épülő pozsonyi vízmű 1886 februárjában kezdte meg működését. A vizet a Kasmachen nevű szigeten ásott kútból nyerték, és azt 44 km hosszú hálózat vezette el a fogyasztókhoz. A szivaty- tyút két db, egyenként 47 LE-s gőzgép hajtotta, a két tároló pedig összesen 3200 m3 térfogatú volt. A vízmű kapacitása 3560 m3-t tett ki naponta.121/ 1892-ben helyezték üzembe a pécsi vízmüvet, amelynek építői részben a tettyei forrásokra, részben artézi kutakra támaszkodtak, azonban így is csak részleges vízellátását tudtak biztosítani.122/ A soproni vízmű építői galériában gyűjtötték össze a somfai medence kútjaiból származó vizet, amelyet 19 km vezeték juttatott el az utcákba. A Bécsi dombon épült tárolómedencék együttes térfogata 600 m3-t tett ki. A szivattyútelepen három db gőzgép működött, összesen 28 LE-vel, a napi kapacitás pedig 463 m3 volt.123/ Az építést részben bécsi, részben hazai vállalkozók végezték el. A besztercebányai vízvezetéket 1894-ben adták át. Itt már korábban is volt kisebb vízmű, amely Rudló és Szászfalu községek határában fakadó vizeket nyílt és fedett csatornán vezette be a városba, azonban vizsgálat alkalmával a vizet fertőzöttnek találták. A vízellátás új lehetőségéről 1887-ben a pesti vízvezeték igazgatója, WEIN JÁNOS és ZSIGMONDY BÉLA adtak szakvéleményt, akik a laszkoméri völgy forrásainak felhasználását javasolták. Az 1894-ben megépült vízmű a város 8000 fős lakosságához képest nagy mennyiségű viz, napi 2800 m3 szállítását tette lehetővé.124/ A kultúrmérnöki hivatalok az 1880-as években alagcsovezéssel összekapcsolt gazdasági vízvezetékeket terveztek. Ilyen vezeték épült például Turóc megyében Mosócon, Necpálon, Sáros megyében Kelembércn. 1888-ban kultúrmérnökök készítették el a dicsőszentmártoni vízvezeték tervét. Közben sor került a pesti vízmű kibővítésére is. 1872-ben újabb szűrőkutat ástak, és növelték a szivattyúk teljesítményét. WEIN JÁNOS igazgatósága alatt, 1878— 1879-ben a Margit-híd felé a IV. kútból induló 597 m galériát építettek a víz 283
