Dóka Klára: A vízimunkálatok irányítása és jelentősége az ország gazdasági életében, 1772–1918 (Mezőgazdasági Ügyvitelszervezési Iroda, Budapest, 1987)
VII. Új igények a vízgazdálkodásban a századfordulón (1890–1918)
mennyiségének növelésére. A parlament építése miatt azonban a vízműtelep nem maradhatott eredeti helyén, hanem a városon kívül új vízlelőhelyet kellet keresni. 1893-ban KÁJLINGER MIHÁLY igazgatósága idején Káposztás- megyeren megkezdődött a végleges fővárosi vízmű építése.125/ A közegészségügyi mérnöki szolgálat 1894-ben Kolozsvár, Arad, Veszprém vízvezetékeivel foglalkozott. Köztük a veszprémi vízmű 1897-ben épült meg. A vizet — a közegészségügyi mérnökök tervei szerint — a kiskúti forrásból vették, ahol gyűjtőkutat létesítettek. A 20 LE-s gőzgéppel hajtott szivattyúk napi 600 m3 vizet juttattak a városba, amelyet 15,2 km csőhálózat vitt el a fogyasztókhoz.126/ A közegészségügyi mérnöki szolgálat foglalkozott az új nagyváradi vízvezeték építésével, amelynek méretei miatt korszakalkotó jelentőséget tulajdonítottak. Az 1860-as, 1870-es években a vízmüvet a város határában lévő forrásokból kívánták megépíteni, azonban az itteni vizet 1884- ben ZSIGMONDY VILMOS nem találta alkalmasnak. 1888-ban ARTUR OLWEIN, bécsi tanár készített tervet, amely szerint a vízbeszerzést a Körös menti parti kutakból javasolta. A négy parti kút napi 3150 m3 vizet adott, ami a város 42 000 fős lakosságához képest országosan is a legjobb arány volt. A szivattyút két db, 40 LE-s gőzgép hajtotta, a bekötések száma 1002, a csőhálózat hossza 101,6 km volt.121’/ 1895-ben a közegészségügyi mérnökök 18 város vízvezeték-terveit bírálták felül. Köztük említést érdemel Brassó, Miskolc, Székesfehérvár vízműve. A brassói vízmű első tervét SMERCHELmann/iezmi mérnök készítette, a véglegest pedig KERTSCH KERESZTÉLY, városi mérnök állította össze. A vizet a környező forrásokból vették, amelyek elegendőnek bizonyultak a 27 000— 28 000 fős város ellátásához.128/ A miskolci vízmű előmunkálatai 1884-ben kezdődtek meg. A város először FODOR JÓZSEF egyetemi tanártól, majd 1890-ben WEIN JÁNOStól kért szakvéleményt a város vízellátásával kapcsolatban. 1891-ben geológiai vizsgálatok folytak a Szinva völgyében, majd 1893- ban a Sa/ó-parton terveztek vízmüvet. A víz minősége azonban egyetlen területen sem volt megfelelő. 1908-ra PAZÁR JÁNOS tervet készített a tapolcai hidegforrások vízmű céljaira történő felhasználásáról. A terület azonban egyházi birtok volt, és csak öt év múlva sikerült megvásárolni. A vízmű 1913-tól üzemelt. A források vizét 39,4 km cső vitte be a városba, és az Avas oldalában két tárolómedence épült.129/ A székesfehérvári vízmű első tervei 1892-ben készültek el, azonban a megvalósítás itt is sokáig váratott magára. 1897-ben az Aszalóvölgyben hat m mély, 150 m hosszú vízgyűjtő galériát építettek, és az volt az elképzelés, hogy innen a vizet gravitációs úton a városba vezetik. Ezt azonban nem sikerült megvalósítani, és 1910-től szivattyúk beállítása vált szükségessé.130/ Szombathely vízvezetékénél szintén galériás megoldást alkalmaztak. A munkát 284
