Ágoston István: A nemzet inzsellérei. Vízmérnökök élete és munkássága XVIII–XX. sz. (Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság, Szeged, 2001)

A két Zsigmondy

1887-ben Krakkóban tartják a fúró mérnökök és technikusok II. gyűlését, ahol Zsigmondy Béla „A mélyfúrás helyzete Belgiumban és Franciaországban" címmel tart előadást. Ebben az évben tesz javaslatot Wein Jánossal közösen a besztercebányai vízmű létesítésére is.

Új oldaláról mutatkozik be Zsigmondy, amikor 1888. március 27-én a Magyar Mérnök- és Építész Egylet egyetemes ülésén ,,A volapük jelentőségéről" tart előadást. A mesterséges világnyelv tudjuk nem eresztett gyökeret, de a szándék, amivel Zsigmondy Béla kezelte az ügyet, az feltétlen figyelemre méltó.

Az 1888. szeptember 3-7. között megrendezett bécsi III. fúrótechnikai gyűlésen a kremsi Duna-híd pilléreinek alapozásáról számol be; ahol a 72 beépített cölöp fúrási előmunkálatait a Zsigmondy cég végezte.

A vízfeltárás mellett a talajkutató és alapozási segédfúrások oly közelségbe hozták Zsigmondyt a hídépítéshez, hogy 1894-től ezt a feladatot is vállalata hatáskörébe vette.

E. Gärtner bécsi mérnökkel társulva már ez évben részt vett a Ferenc József híd alapozási munkálatainál. Az 1896. október 4-én avatott híd építésénél szerzett érdemeiért a Ferenc József-rend lovagkeresztjét kapta, s nevét társával együtt a híd tartóoszlopán elhelyezett táblára vésték. Ma is ott olvasható.

Közös hídépítési munkájuk volt még az Erzsébet híd alapozása, de a Margit híd 70 m-es szárnyhídjának alapozását - Gärtner elhaltával - már egyedül végezte. Nemkülönben a csongrádi Tisza-híd, valamint a későbbiekben épült zentai, técsői, új-aradi, gombosi, és a szeredi hidak alapozását is egyedül végzi, bevonva Dezső nevű unokaöccsét, aki 1903-ban szerezte meg diplomáját.

Megemlítendő Zsigmondy Béla munkássága kapcsán a szénmezők feltárására irányuló tevékenysége is. Ilyen jellegű fúrásokat végzett Vértessomlón, Tibolddarócon, Mátra- novákon, Környén, Nagybáródon, Kecskéden, a Nógrád megyei Verőcén, valamint Hevesen - ezzel is adózva bányamérnök nagybátyja emlékének.

Közéleti munkásságát értékelve 1912-ben az Országos Középítési Tanácsba delegálta a Magánmérnökök Országos Szövetsége.

Az I. világháborút megelőző időkben a Zsigmondy cég tovább folytatta vízfeltáró tevékenységét, de részt vett a Lánchíd felújítási munkálataiban is, ám itt már jobbára unokaöccse, Zsigmondy Dezső tevékenykedett.

Az 1915-ös uzsoki szorosnál történt orosz betörésnél felrobbantották a csorbadombi vasúti viadukt 36 m magas betonpilléreit, ezt öt hét alatt építette újjá a Zsigmondy cég.

Az országban akkor uralkodó hazafias hangulatot példázza, hogy a háború kitörése után a Mérnökegylet felajánlotta Reáltanoda utcai székházát a Vöröskeresztnek. A kórházzá való átalakítási, átszervezési munkák ügyeinek intézésére külön bizottság alakult, melynek tagjai között ott találjuk Zsigmondy Bélát is.

A régi utcahálózat a próbafúrások helyével