Víztükör, 1999 (39. évfolyam, 1-6. szám)
1999 / 2. szám
Hollán - aki ekkor már 12 főből álló mérnökcsoportjával műszaki tekintetben is tekintély volt - ezt a veszélyt felfedezte, s Széchenyivel felvette a kapcsolatot. Az osztrák vasúti tervek meghiúsítása érdekében megfelelő stratégiát dolgoztak ki, Hollán mérnökeivel együtt munkát vállalt az osztrák vasúttársaságnál s a Széchenyivel együtt kialakított koncepciót nem veszélyeztető munkákat előtérbe állította, a koncepciót veszélyeztetőket pedig igyekezett háttérbe szorítani. Hollán Deák Ferencet is tervei mellé állította. Végül az Országos Magyar Gazdasági Egyesület segítségével megbuktatta az osztrákok Bécs-Belgrád közötti vasútterveit. Hollán ugyanis a vasútépítésben részt vevő külföldi tőkéseket úgy tájékoztatta, hogy a magyar birtokosok csak a Széchenyi elképzelései által megvalósuló vasútépítéshez hajlandók pénzt adni. Széchenyi és Hollán terve tehát sikerült. Amikor azonban Széchenyit irodalmi tevékenysége miatt a rendőrség zaklatta, Hollánnál is házkutatást tartottak. 1861. december 20-án az Akadémia rendes tagja lett, székfoglalóját „A vasutak keletkezése és általános elterjedése" címmel tartotta. 1872. május 24-én az Akadémia tiszteletbeli tagjává választotta. Az 1860-as évektől egyre jobban előtérbe került hazánk közlekedési hálózatának építésén felül az ország iparosodása, a folyamszabályozások, magas- és mélyépítmények tervezése és kivitelezése. A magyar mérnöktársadalom összefogása érdekében hozta létre 1867- ben a Magyar Mérnök Egyletet, melynek szükségességét az előkészítő ülésen - 1866. augusztus 5-én - többek kötött a következő szavakkal indokolta: „Ha idegenek végzik a munkát, a hazai ipar is idegen lesz és ennek ellentmondása oly függésbe ejthet bennünket, amely veszedelmesebbé válhat nemzeti önállóságunkra, mint voltak a Bach és Schmerling beolvasztási kísérleti." A Magyar Mérnök Egylet, mely később Magyar Mérnök és Építész Egylet lett, első elnökévé Hollán Ernőt választotta. 1865-ben országgyűlési képviselővé választották, tagja lett a kiegyezést előkészítő 15- ös bizottságnak. Az osztrák kormány megkísérelte a külügy-, hadügy-, és pénzügy mellett a közlekedésügyet is közössé tenni. Hollán azonban kitartó szívóssággal, nagyszerű vitakészségével az osztrák közlekedésügyi minisztert lemondásra kényszerítette, s elérte, hogy a közlekedés hazánk teljes területén magyar ügy lett. Az 1867-ben megalakult magyar kormányban februártól Hollán közlekedésügyi államtitkár. Különös érdeme a Budapest és Törökország közötti vasúti kapcsolat megvalósítása, a külön vasúti igazgatóságok szervezése és a szakértők csoportosítása. Államtitkársága alatt a vasútépítés hatalmas lendületet vett, emiatt sokan támadták. Ezért 1870. májusában gróf Mikó Imre közlekedésügyi miniszterrel együtt ő is lemondott. Az idő azonban Hollánt igazolta, az ő államtitkársága alatt megindult vasútépítések alapozták meg az európai szintű vasúthálózat jövőjét hazánkban. 1870. novembertől gróf Andrássy Gyula mellett honvédelmi államtitkár. Elkészíti a honvédtisztek képzését lehetővé tevő 1871. évi VI. tc.-t, megszervezi a Ludovika Akadémiát. 1872. decemberben a honvédelmi államtitkárságtól is megválik. A kiegyezés után visszakapta katonai rangját, s 1875-ig szabadságolt állományú ezredes. 1876-ban tényleges állományba lépett, előléptették tábornokká és a székesfehérvári honvédkerület parancsnoka. 1881-től altábornagy, 1886-ban nyugalomba vonul. Ekkor főrendházi taggá nevezik ki. Cikkei elsősorban gyakorlati munkásságával, a magyarországi vasútépítéssel és katonai kérdésekkel kapcsolatosak, s elsősorban a Magyar Mérnök Egylet Közlönyében és a Ludovika Akadémia Közlönyében jelentek meg. Hollán Ernő 1900. május 28-án hunyt el Budapesten. Élete egy hazájának függetlenségéért, felemelkedéséért küzdő hazafi élete volt. Hazánk közlekedésének és honvédelmének fejlesztésében, a magyar műszaki értelmiség szervezetének létrehozásában elévülhetetlen érdemeket szerzett. (Folytatjuk) dr. Dunka Sándor Megjelent a Vízügyi Közlemények 1998. évi 3. füzete Tartalom Csepregi András - Liebe Pál - Varga György: Magyarország vízkészleteinek állapotértékelése Györke Olivér: Folyószabályozási kismintavizsgálatok Völgyesi István: A Szigetköz és környezetének szivárgáshidraulikai modellje Kucsara Mihály: Az erdő csapadékviszonyainak vizsgálata Simon Mihály - Békési István: Tisza-Körös völgyi együttműködő vízgazdálkodási rendszer vízkorlátozási terve Bikfalvi István - Hamza István: A Zala és a Kis-Balaton távmérő rendszere Gilyénné Hofer Alice - Nováky Béla: Az éghajlati hatásvizsgálatok megalapozása a Zala-vízgyűjtő lefolyásának vizsgálatára Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók Rosza Péter: Vízrendezési problémák Izraelben Klaus Altmann: Az Aller folyó Müden és Celle közötti szakaszának hidrológiai és vízgazdálkodási viszonyai Éva Soukalová: Az 1997. júliusi árvíz a Morva folyó vízgyűjtőjében Ribényi Andrásné: A Duna-vízgyűjtő vízmérlegének széleskörű ismertetése Hozzászólás Dobolyi Elemér - Ijjas István: A mosószerek foszfor-tartalmának csökkentése a Duna vízgyűjtő területén című cikkéhez Major Pál: Hankó Z. - Bauer M. - Szilvássy Z. A magyarországi Felső-Duna és a talajvíz kapcsolata című cikkéhez Könyvismertetés Virág Árpád: A Balaton múltja és jelene. Ismerteti: Szlávik Lajos 11
