Víztükör, 1999 (39. évfolyam, 1-6. szám)
1999 / 2. szám
Együttműködési megállapodás a KHVM és az MTESZ között A KHVM Kommunikációs és Sajtóirodájának közleménye Katona Kálmán miniszter a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium és Dr. Michelberger Pál elnök a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége nevében 1999. február 15-én a KHVM-ben a műszaki fejlesztés hírközlést és informatikát, közlekedési és szállítási kultúrát valamint a vízgazdálkodást érintő szakterületeinek fejlesztésével kapcsolatos kérdésekről együttműködési megállapodást kötött. A megállapodás révén a KHVM valamint a MTESZ országos és területi tagegyesületei kölcsönösen együttműködnek a felsorolt célok elérése érdekében, különösen az országos hírközlési és informatikai program kidolgozása, megvalósítása, továbbá a területfejlesztés közlekedési és vízgazdálkodási szakértői feladatainak ellátása terén. Az MTESZ hírközlési és informatikai kérdésekben szakértők biztosításával, tanulmányok kidolgozásával, projektek megvalósításával a tárca rendelkezésére áll. Az MTESZ a KHVM igényei szerint vállalja és folyamatosan biztosítja szakmai-tudományos tanácskozások szervezését, tanulmányok készítését, szakértői véleményadást. A megállapodás értelmében a KHVM és az MTESZ vezetése az aktuális és koncepcionális szakmai feladatok meghatározása és egyeztetése céljából évente találkozón tekinti át az együttműködés tapasztalatait értékeli az elvégzett munkát. Katona Kálmán miniszter az aláírást követően jelentősnek nevezte a kezdeményezést és reményét fejezte ki, hogy az írásos megállapodást valódi tartalommal tölti meg a KHVM és az MTESZ gyakorlati együttműködése. (Az EUROFLOOD projekt) 2. rész „Mi is a természete annak a problémának, amivel szembe kell néznünk; milyen súlyos a kockázati helyzet Európa különböző országaiban? Ezeket a kérdéseket ma még nem tudjuk minden ország vonatkozásában pontosan megválaszolni, bár az információk tömege, melyre a válasz alapul, egyre nő.” Az EUROFLOOD kutatási projektben az Európai Unió különböző országainak árvízi problémáival foglalkozó kutatás céljaként olyan rendszer kifejlesztését tűzték ki, amely «összehasonlítja a különböző típusú árvizeket és azok következményeit. A kutatási jelentés alapján Európában az árvizek nyolc fő fajtáját különböztetik meg. Az árvizek csoportosítása elsősorban keletkezésük alapján történik. Meg kell jegyezni, hogy a „flood” - árvíz fogalom alatt jelen esetben nemcsak a folyami árvizet értik, hanem minden olyan többlet vizet, mely vízkárhoz vezethet. Az árvizeknek a következőkben felsorolásra kerülő tipizálása a magyar szakembereknek szokatlan lesz. Bemutatásával az a célunk, hogy az érdeklődők előtt ismert legyen: Európa más országaiban mi mindent sorolnak az „árvíz” az „árvíz elleni védelem” problémakörébe. Árvíz téli esőzésekből A nyugati, alacsony légnyomású légörvények erős meleg fronttal téli csapadékot hoznak, melyek - ha elég intenzívek, folyamatosak és tartósak - akkor árvízhez vezethetnek. Az árvízi helyzet kialakulásánál fontos tényező, hogy a talajok minél inkább telítettek legyenek, ami fokozott felszíni lefolyáshoz vezet. Amikor ez a helyzet bekövetkezik, a folyók is kiléphetnek medrükből, így a hosszan tartó esőzések és előzőleg telített talajú vízgyűjtők súlyos árvizet okozhatnak. Az árvizek ezen fajtájába tartozik az 1994-es angliai árvíz, amely egy olyan decemberben következett be, amikor a leesett csapadék az átlagos decemberi csapadék négyszerese volt, vagy az 1998. évi húsvéti árvíz Anglia középső részén, amikor az évszázad egyik legcsapadékosabb áprilisát három napos felhőszakadás tetőzte be. A téli esőzésekből származó árvíz elsősorban Európa óceáni éghajlatú területére jellemző és viszonylag jól előre jelezhető. Ilyen típusú árvíz Magyarországon nem várható. Árvizek hóolvadásből Változékony időjárási helyzetben, a tavasz hirtelen beköszöntése vagy egy szokatlanul korai, késő téli észak-afrikai eredetű melegfront okozhat súlyos árvizet. Az ilyen típusú árvizekre elsősorban alpesi, vagy más magaslati területeknél kell számítani, ahol a hirtelen hóolvadás megnöveli a patakok vízszintjét, földcsuszamlásokat idéz elő és lavinákat okoz. Különösen veszélyes, amikor a meleg légáramlatok relatíve meleg esőzéssel jelentkeznek. Ezt a jelenséget rendszerint lokálisan tapasztalják. Ilyen esetekben, ha a völgy lábánál település van, súlyos következményekre lehet számítani. A károk elsősorban az áramló víz nagy sebességéből adódnak. Ilyen árvíz pusztított 1993-ban a skóciai Perth-ben, valamint 1987-ben Svájc délkeleti, Ausztria nyugati részén. Magyarországon ezt a jelenséget ritkán tapasztaljuk, azonban a Kárpátokban és az Alpokban történő hirtelen hóolvadás okozhat hazánkban is jelentős árvizet. A hirtelen hóolvadásből származó árvizek előrejelzését a különböző bizonytalanságok nagyon megnehezítik. Nyári vihar által kiváltott árvizek A meleg levegő fölfelé áramlásával a nyári intenzív esőzések sokszor okozhatnak kisebb területen árvizet. A jelenség speciális esete úgy tűnik, hogy gyakran fordul elő sűrűn lakott területeken, ahol úgynevezett „forró” szigetek alakulnak ki, a település megváltozott hőelnyelő illetve hővisszaverő képessége miatt. Gyakran jelentkezik ez a csapadék a nyári hónapok elhúzódó forró időszaka végén, amikor is a nyár hirtelen viharokkal ér véget (pl. a mediterrán éghajlatú vidékek északi részén). A nagy intenzitású, kis területre hullott csapadék (flash flood) elsősorban a folyók felső folyásánál jelent igazán nagy veszélyt. A csapadék intenzitása gyakran meghaladja az ezer éves visszatérési időt, tartóssága azonban rövid, ritkán haladja meg az egy órás időtartamot. Ezen árvíz mennyiségi és topográfiai azonosítása nehéz, a csapadékhullás lokális területén rendszerint nincs csapadékmérő állomás, a radarral történő megfigyelés pedig nem teszi lehetővé a pontos mennyiségi becslést. A hirtelen esőből származó vízkár előrejelzése csaknem lehetetlen. A nyugat-európai országokban az elfogadott riasztási idő az esemény utáni 4-6 óra, ami rendszerint nem elégséges. Az egyik legismertebb „flash flood” látható a mellékelt képeken, ahogy a víz keresztül folyik Vaison-la- Romaine 2000 éves, a rómaiak által épített hídja alatt és csaknem elpusztítja azt. A délkelet-franciaországi árvíz 1992 szeptember 22- én egy özönvízszerű esőzés után (300 mm csa-12
