Víztükör, 1993 (33. évfolyam, 1-12. szám)
1993-04-01 / 4. szám
igazgatója a csőtörések közül legjelentősebbnek a Vámház téri és a Váci úti (Anna presszó előtti) esetet tartotta. De nemcsak a hálózati meghibásodások jelentenek problémát a vállalat számára. 1970-től kezdődően ugyanis a Szentendre szigeten a vízmükút létesítésére alkalmas területek elfogytak, ezért a vállalat vízbázis fejlesztési súlypontja a Csepel szigetre tevődött át. Am a Csepel sziget vízadó rétegeinek szerkezete eltér a Szentendrei szigetétől, mivel az itt nyerhető víz - jelentős vas és mangántartalma miatt - csak megfelelő vízkezelés után használható fel ivóvízként. Ennek elősegítésére készítik elő a Csepeli telepen a víztisztítómű építését, melynek teljes költségét 50 milliárd ft-ra becsülik, s melynek létesítéséhez a főváros lakosai (a vízdíjból) 0,60 ft/m3 összeggel járulnak hozzá. Ha ez a munka befejeződik, a Csepeli Víztisztítómű 150.000 m3 kifogástalan ivóvíz szolgáltatására lesz képes. A kivitelezés még ez évben megkezdődik és várhatóan 1996-ban fejeződik be. A munkához a főváros saját anyagi eszközein felül állami céltámogatást is igénybe vesz. Ezzel a víz minőségével kapcsolatos panaszok várhatóan megszűnnek. A vállalat igazgatója sajtótájékoztatóján azt is elmondta, hogy a fővárosban az ivóvíz díja már három éve nem dotált. Azelőtt az alacsony vízdíj a lakosságot - a fogyasztókat - nem ösztönözte takarékosságra és nem nyújtott fedezetet a szükséges karbantartási munkák elvégzésére sem. Ezen változtatott a most alkalmazott vízdíj. A vállalat vezetői abban reménykednek, hogy ez a díjkialakítási mód megfelelő biztosítékot teremt a magas színvonalú vízszolgáltatáshoz. Természetesen a sajtótájékoztatón a Víztükör is feltette kérdéseit. VT.: Cséry úr említette, hogy a vízvezetékhálózat átlagéletkora 60 év. Ehhez képest a szolgáltatási veszteség rendkívül alacsony. Ilyen értékre /ivóvíz: 16,34 %; ipari víz: 6,10 % / fiatalabb hálózatot üzemeltető vállalatok is büszkék lehetnének. Hogyan csinálják? CS.P.: Mi a szolgáltatási veszteség kifejezés helyett az értékesítési különbözet elnevezést használjuk. Az 1992- ben az az értékünk valóban kedvező volt. Mi ezt annak tulajdonítjuk, hogy vízellátási rendszerünk automatizált, lehetővé teszi az üzemzavarok gyors felismerését, a hibaelhárítás gyors megkezdését, időnként még a lakossági panaszok rögzítése előtt. Sokat segít a megelőző munka is. Rendszeres műszeres hálózat-ellenőrzést végzünk. Ez év áprilisától már két SEBA hálózatvizsgáló mérőkocsival dolgozunk. Fontosnak tartjuk a fogyasztók mérősítését is. Összesen 193.500 db házi bekötésünk van és ebből 190.700 db mérősített. Az idén 60.000 ezer db mérő cseréjét tervezzük. VT.: A Fővárosi Vízművek vízbázisvédelmi okokból korábban anyagilag is támogatni kívánta a Szentendrei sziget településeinek csatornázását. Holt tart ma ez a program ? Cs.P.: Kivételesen szerencsés adottság, hogy a főváros közelében a Szentendrei és a Csepel-szigeten találhatók azok a vízbázisok, amelyekből a természetes szűrési folyamatokat kihasználva viszonylag kedvező áron nyerhető ivóvíz nagy mennyiségben. Mindannyiunk érdeke, hogy ezeket a vízkészleteket - ezek minőségét - megőrizzük. Ezért segítjük a Szentendrei sziget településeit is csatornázási programja megvalósításában. Mi készítettük a PHARE program pályázatának elnyeréséhez műszaki dokumentációt. Hasonlóan a vállalat finanszírozta Tahitótfalu csatornázási munkáinak tervezését is. A Csepel-sziget vízbázis-védelmére is tapasztalhatók törekvések. Tervezik a sziget északi csücskén egy nagyobb szennyvíztisztító telep építését. Szigorú intézkedéseket hoztak a hulladékelhelyezés korlátozására, hatásainak megszüntetésére is. A vállalat külön környezetvédelmi szervezettel is rendelkezik ezeknek a feladatoknak a koordinálására. Konfliktusok azonban e téren valószínűleg továbbra is Lakatos utcai 3000 m3-es lesznek, hiszen nem víztorony könnyű környezetvédelmi kérdésekben egyességre jutni. VT.: Cséry úr említette, hogy a vállalat 1994-től részvénytársasággá alakul át. Valódi részvénytársaságról van szó, vagy valamiféle átmenetről? CS. P.: A vállalat átalakításával kapcsolatos munkálatok folyamatban vannak, de végleges megoldás tekintetében a Fővárosi Önkormányzat még nem döntött. A Fővárosi Önkormányzat főpolgármester-helyettese - átvéve a szót - hozzáfűzte: bár a képviselőtestület még nem döntött de annyi már biztos, hogy a vállalat privatizációjára nem kerül sor, mert nem tekintik profitorientáltnak a céget. Az érdeklődőket a Csepeli üzemmérnökség vezetője, Varró Sándor mérnök úr és munkatársai kalauzolták a diszpécserközponttól a gépházon át a kutakig. E körsétán megtudtuk, hogy a Főváros 1949-ben kezdte meg a Csepel szigeten a kutak telepítését, s ma már 234 különféle típusú - csőkút, aknakút, csáposkút, törpecsáposkút - kút található a szigeten. Tény, hogy ma már a vállalat egyik legkorszerűbb üzeme a csepeli főtelep, amely 1983-ban készült el. A több kútcsoportból, vízkezelő műből, nagynyomású gépházból és egy tízezer m3-es szívóoldali víztároló medencéből álló vízműrendszer teljesen automatikus irányítású. Vízbázisai zömmel a Nagy-Duna partján létesültek. Egyedül a szigetszentmiklósi kútsor van a Kis-Duna mentén. A rendszerről a dél-budai, a pesti alapzóna, Kőbánya és Érd térsége kaphat ivóvizet. Fejlesztését déli irányban tervezik. A körséta végén azok a látogatók, akik kitöltötték az érkezéskor kapott kérdőíveket, tombolaszelvényükkel különböző ajándékokat nyerhettek. Ez a módszer különösen a gyermekek között volt népszerű, de érdekes volt a felnőttek számára is. A rendezvényt a főváros polgárain kívül megtisztelte jelenlétével Hajdú Béla Csepel polgármestere, Balogh Márton, a Fővárosi Közgyűlés képviselője, Gömbös Attila, az MDF frakció képviselője, valamint Székely Gábor - a főváros főpolgármester - helyettese, aki bekapcsolódott a sajtótájékoztatóba is. ifi. Perecsi Ferenc
