Magyar Vízgazdálkodás, 1987 (27. évfolyam, 1-8. szám)
1987 / 4. szám
1. táblázat Sorszám Kúttisztítás helye Csápok száma db Belőtt csápok ossz hossza m-ben Vízhozam robbantás előtt l/perc Vízhozam robbantás után l/perc Vízhozam a tisztító mosatás után l/perc A Duna vízállása az egyes mérések időpontjában cm 1 2 3 4 5 6 7 8 1. Csepel l/l. vízműtelep 5. 5 234,0 1 100 20 900 30 350 286 (5) 270 (6) 324 (7) 2. Csepel l/l. vízműtelep 6. 4 213,8 12 980 25 300 51 200 432 (5) 416 (6) 392 (7) 3. Húsipari Hizlaló Vállalat, Nagytétény 4 105,0 1 591 — 7 341 275 (5) 212 (7) 4. Szalki-sziget I. kút, Dunaújváros 6 148,1 1 967 11 640 12 761 52 (5) 50 (6) 50 (7) 5. Szalki-sziget III. kút, Dunaújváros 6 247,4 12 906 33 574 35 979 364 (5) 309 (6) 309 (7) V 25 948,3 30 544 *91 414 137 631 — Átlag 5 189,7 6 109 *22 853,5 27 526,2 — * A 3. sorszámú kút adatai nélkül 2. táblázat Dunaújváros Szalki sziget Dunaújváros Szalki sziget I. kút III. kút (1. táblázat 4. sorszám) (1. táblázat 5. sorszám) Csáp száma Vízhozam az építéskor, I/P Vízhozam a tisztítás után, l/p Csáp száma Vízhozam az építkezéskor, l/p Vízhozam a tisztítás után, l/p и. 3 430 2 348 1. 1 800 5 277 ni. 2 085 2 450 2. 4 700 5 518 V. 1 720 2 246 3. 5 450 7 139 VI. 1 680 1 940 4. 5 300 6 743 VII. 2 750 1 429 5. 4 300 5 784 4. 1 566 2 348 6. 2 400 5 518 у 13 231 12 761 У 23 950 35 979 3. táblázat A csáposkút helye Tisztítás előtti átl. hozam m2 3/nap Tisztítás utáni átl. hozam m3/nap Napi átlag vízhozam növekedés m3/nap 1 2 3 4 Csepel l/l-es vízműtelep 5. sz. kút nem volt üzemeltethető 2000 2000 Dunaújváros Szalki-szigeti I. kút 700 3005 2305 Dunaújvá ros Szalki-szigeti III. kút 2000 4421 2421 2 2700 9426 6726 Átlag 900 3142 2242 majd a Húsipari Hizlaló Vállalat (Nagytétény) és DRW Dunaújváros Szalki szigeti I. és III. kútja. A kezelések eredményeit az 1. táblázat tartalmazza. A robbanási folyamat közben fellépő depresszió csáp körüli zónára gyakorolt kedvező Hatását egyértelműen bizonyította a Csepel l/l. vízműtelep 5. kútjából kimosatott 12,7 m3 és a csepeli l/l. vízműtelep 6. kút csápjaiból kimosatott 10,0 m3 aprószemű homok. A 2. táblázat a két dunaújvárosi kút csápohkénti hozamadatait tartalmazza, amelyeknek építéskori vízhozam adatait is rendelkezésünkre bocsátotta a megrendelő. Az I. kút hat csápja közül négy, míg a III. kút összes csápjának javítás utáni vízhozama meghaladja az építéskori hozamokat. Ezek a példák bizonyítják azon feltevésünk helyességét, hogy új csáposkutak termelésbe állításánál is érdemes a módszert alkalmazni. A javított kutak közül háromról kaptunk egyéves üzemelés után adatokat. Ezeket a 3. táblázat tartalmazza. A táblázat negyedik afszlopa a három kút átlagos napi vízhozamnövekedését mutatja, amely mindegyiknél eléri, illetve meghaladja a 2000 m3/nap mennyiséget. Az új hozamnövelő eljárással kezelt kutaknál szerzett tapasztalatokat az alábbiakban foglaljuk össze: a) A tisztított 26 db csáp mindegyikében eljárásunk alkalmazása után a vízhozam növekedett. b) A Szentendrei sziget II. telep 13., valamint a Csepel sziget l/l telep 5. kútjánál közvetlenül a hagyományos mosatást követően alkalmaztuk eljárásunkat, egyértelműen bizonyítva a hozam további lényeges növekedésével az új módszer előnyét. c) A dunaújvárosi Szalki szigeti két kút építéskori hozam adatait a megrendelőtől megkaptuk. Módszerünk alkalmazása után az I. kútban négy, a III. kútban mind a hat csáp vízhozama meghaladta az építéskori hozamokat, tehát új kutak létesítésekor is érdemes azt felhasználni. d) A hozamnövekedés mellett a mosatással kihozott aprószemű homok mennyisége is elátámasztja, hogy a robbantás a kút körüli zóna áteresztő képességét javítja. e) A robbantásos tisztítás után a kutak nyugalmi vízszintje növekedett, illetve azonos vízmennyiség kitermelése mellett a leszívás csökkent, tehát a kutak állapota javult. f) A robbantásos hozamnövelő eljárás a kutat csak rövid időre vonja ki a termelésből. Az előkészületek, az eljárás alkalmazása és a kút újbóli termelésbe állítása — KÖJÁL engedélyezés — két héten belül megoldható. (Arra is volt példa, hogy két csáp kezelése közben másik kettő üzemelt.) g) Három kútról rendelkezésünkre álló adatok szerint egyéves üzemelés alatt átlagosan 2242 m3/nap vízhozam-növekedést eredményezett a módszer alkalmazása. Az előzőkben ismertetett vízhozamnövelő eljárást a Vízkutató és Fúró Vállalat geofizikai osztályán dolgoztuk ki. A módszer „Eljárás és szerkezet vízszintesen telepített víznyerő rendszerek, főként csáposkutak tisztítására" címmel 1986-ban szolgálati szabadalmat nyert. Kremszner Miklós— Puskás Miklós 21
