Vízgazdálkodás, 1973 (13. évfolyam, 1-6. szám)

1973-02-01 / 1. szám

A bajai „Hídrogeodéziai Napok"

A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének Bács-Kiskun megyei Szervezete — a Budapesti Műszaki Egyetem Vízgazdálkodási Főiskolai Karának oktatói tevékenységéhez kapcsolódva — néhány év óta „Hídrogeodéziai Napok” címen Baján több napos ankétot rendez. A mindig jól sikerült rendezvények fő szervezői Knézy Fái főmérnök és dr. Babos Károly, a bajai főiskolán a hidrogeodézia tanára.

Az 1965 óta rendszeresen tartott ankétok célja a vízgazdálkodással kapcsolatos mindennemű geodéziai munkálat fejlesztése, illetve a fejlődés útjának kijelölése és megkönnyítése. A bajai főiskolának igen nagy érdeme, hogy — az Országos Vízügyi Hivatal teljes támogatásával — maradéktalanul ennek a célnak a szolgálatába állt.

Hazánkban döntő jelentősége van a vízgazdálkodás fejlesztésének. Széles körben meg kell szervezni az alapadatok gyűjtését, el kell készíteni a vízkészletek országos kataszterét s végre kell hajtani a kutatási feladatokat. A Baján megalakult műszaki csoport feladatául tűzte ki a hidrogeodézia fejlesztését. A „hidrogeodézia” a külföldi irodalomban már elterjedt, közismert, tartalmát illetően jól körülhatárolt műszaki fogalom. Az általános alsógeodéziára épül és magába foglalja a vízügyi szolgálat valamennyi témakörét tartalmazó geodéziai munkákat. A vízgazdálkodás, vízellátás és csatornázás, valamint a vízügyi magas- és mélyépítés igényei körvonalazzák.

Munkakörét szigorú előírások és végrehajtási utasítások rögzítik. Tájékoztatásul lássuk a bajai vízgazdálkodási társulatnál előforduló hídrogeodéziai munkákat. Ezek: a 10 évenként egyszer előforduló 50 m:i's árvízi hozamú vízfolyások felmérése; továbbá

— a legalább 2 m ! s medrű belvízcsatornák megtervezésével és felvételezésével;

— a mintegy 1 millió m:! befogadóképességű víztározók megépítésével;

— az 1 m3/s vízszállítású öntözőcsatornák megtervezésével ;

— az üzemen belüli vízrendezéssel és az öntözések tervezésével,

— a településen belüli talajvédelemmel, vízmosáskötés megtervezésével és kivitelezésével;

— a vízrendezés, öntözés, talajvédelem, vízmosáskötés stb. műtárgyainak megtervezésével és kivitelezésével kapcsolatos, valamint a

— vízhálózat, szennyvízcsatornahálózat tervezése, vízügyi magasépítési munkákat megelőző geodéziai felvételek végrehajtása;

— műtárgyak mozgásvizsgálata, földmunkák kubatura mérései; idegen földterület igénybevételével kapcsolatos földmérési feladatok; birtokpolitikai tevékenység, telekkönyvi földnyilvántartási munkák, stb.

Ennek megfelelelően a bajai főiskola általános és mezőgazdasági szakának elsőrendű feladata a mederfelvételek, medernyilvántartások, térképezések eljárásainak kidolgozása, meglevő adatok feldolgozása, illetve a hallgatóknak ilyen feladatokra való felkészítése.

Külön foglalkoznak a 20 méternél szélesebb folyók mederfelvételével. Közepes medrek és kismedrek felvételénél a partok és a meder egyidejű felvételét gyakorolják. Foglalkoznak tavak és tározók felvételével, ide értve a topográfiai és mélységi mederfelvételt egyaránt.

A hídrogeodéziai feladatok közé tartozik a folyók s tavak vízmércéinek elhelyezése és bemérése, az árvíz- és belvízvédelem és folyószabályozás gondos geodéziai munkája. A védekezés megkívánja a mederfelvételt, árvízszint rögzítést, árvízi elöntések és fakadó vizek bemérését.

A vízrendezés témakörét illetően nagy jövője van a domb- és síkvidéki mederfelvételeknél a vízügyi szolgálatban mindinkább terjedőben levő légi fotogrammetriának. Az öntözések és halastavak szintvonalas térképeket igényelnek, ezért a területszintezések és a

tachimetrikus eljárás szintén a hidrogeodézia tárgykörébe sorolhatók.

A vízellátási és csatornázási szak hídrogeodéziai igénye is jelentős. Vízellátási és csatornázási tervek készítése előtt szükséges a település helyszínrajzának elkészítése, megfelelő méretarányú térképek készítése. Ugyancsak szükséges azonban a csatornák nyomvonalának kitűzése, ami vonalas szintezést, részletmérést és szennyvíztisztító telepek műtárgyainak helyszínrajzi elrendezése és rögzítése, valamint a tisztítottt szennyvíz sokszögelést igényel. Nyílt szelvényű csapadékcsatornák, befogadóba való torkollásainak rögzítése komoly hidrogeodéziai feladatot jelent.

Hasonló módon jelentkezik feladatként az aknák, műtárgyak, munkagödrök kitűzése. A vízügyi magas- és mélyépítéseknél vasbetonszerkezetek beépítésénél a mérnökgeodézia szabályait kell szem előtt tartani.

Érdekes feladat az állványlehajlás-mérések, valamint az aknasüllyesztés függőleges vonalának ellenőrzése.

Talajmechanikai szakvélemények elkészítéséhez, helyszínrajz megadásához, valamint a fúrópontok beméréséhez vízszintes és magassági felvétel szükséges.

Ahhoz, hogy a csoport tagjai a célkitűzésnek megfelelően a hidrogeodézia témakörét fejleszthessék, rendszeresen foglalkoznia kell a következő témakörökkel. Kismértékben a felsőgeodézia és kiegyenlítőszámítás témájával, alaposabban fotogrammetriával és egész részletesen az alsógeodézia és mérnökgeodézia témakörével.

E sokirányú feladatkör kifejlesztését szolgálják a bajai „Hídrogeodéziai Napok”, amelyek keretében számos détái adnak évről-évre számot munkásságuk legújabb vízügyi és geodéziai intézmény gyakorló és kutató geoeredményeiről. Az 1971. évi „Hídrogeodéziai Napok” előadói között ott láttuk az Országos Vízügyi Hivatal, a VIKÖZ Geodéziai Ellenőrző Részlege-, a Budapesti Geodéziai és Térképészeti Vállalat, a VITUKl, a VIZITERV és a Kartográfiai Vállalat érdemes szakembereit.

A „Hídrogeodéziai napok 1971.” alkalmával az alábbi előadásokra került sor:

Knézy Pál: a „Hídrogeodéziai Napok” megnyitója;

Raum Frigyes: Földmérési munkavállalási lehetőségek a fejlődésben levő országokban;

Jeney Ferenc: A MOM NI—Ал szabatos szintező műszer vizsgálata;

Babos Károly: Hídépítéssel kapcsolatos geodéziai feladatok;

Rátéti Benő: Tematikus vízrajzi térképek szerepe a gazdasági életben;

Juhász Ede: Folyómérés;

Tóth Elek: Árvízvédelmi töltések rekonstrukciójával kapcsolatos geodéziai munkálatok;

Faludi Gábor: Adalékok Türr István vízgazdálkodási koncepciójához;

Balogh György: A Wild Di—10 distomat elektrooptikai távmérő bemutatása;

Rónai Béla: A Duna magyarországi felsőszakaszának alapponthálózatáról;

Gálosy József: A vízügyi szolgálat földmérési és térképészeti tevékenysége;

Macskássy Ernő: A nagy méretarányú fotogrammetriai térképek technológiája vízgazdálkodási célokra;

Győri János: Korszerű geodéziai üzemszervezési feladatok a Budapesti Geodéziai és Térképészeti Vállalatban; Ernyei István: Városmérés és automatizálás;

Novotny Iván: Légi fényképek komplex felhasználása a vízgazdálkodásban; végül

Babos Károly: Zárszó az 1971-es „Hídrogeodéziai Napodhoz.

A MTESZ Bács-Kiskun megyei Szervezete a „Hidrogeodéziai Napok 1971” előadásainak anyagát Babos Károly szerkesztésében ugyanezen a címen megjelentette. A kiadvány nagyon szép kiállítása a kecskeméti Petőfi Nyomda dolgozóinak jó ízlését és gondos munkáját dicséri.

Dr. Bendefy László

27