Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)
XIX. fejezet. A vízgazdálkodás és a népgazdasági ágak kapcsolata - Összefoglalás
vízkivételét tíz új partiszúrésű kúttal bővíti. Dunakeszi Konzervgyár, többletvízigényének beszerzése hat partiszűrésű kútból lehetséges. A százhalombattai Dunai Hőerőmű hűtési célokra a Dunából vesz ki vizet, míg ivóvízigényét partiszűrésű kutakból fogja kielégítem. A Kőolaj finomító Vállalat vízigényét külön oldja meg partiszúrésű kutakból. összefoglalva: az ivóvíz ellátásának fejlesztési költsége 3 475,6 millió forint, az ipari vízellátásé pedig 1 320 millió forint. Az előírt munkák elvégzése esetén a TVK területén lévő 2,8 millió fő ivóvízzel 100%-ig el lesz látva. Az összes vízigény 1,1 millió m3/nap ivóvíz, amelyből 0,5 millió m3/ nap vízmennyiséget az ipar használ fel. Az ipar- fejlesztés ezenkívül 3.6 millió m3/nap, zömben nyers vizet termel ki. 2.208. Települések, ipartelepek csatornázása és a vizek tisztaságának védelme Jelenleg a Közép-Dunavidók csatornázással ellátott lakosainak száma 1,3 millió fő. 1980-ra az ellátott lakosság 1,9 millió lesz, azaz a jövőbeni lakosság 68,5%-a. Központi csatornahálózattal ellátott települések kommunális és ipari csatornázása: Budapest fejlesztési tervében a budai oldalon két, a pesti oldalon három hálózati rendszer alakul ki. A Buda Észak és Közép hálózat. A szennyvíz elvezetésére a budai dunaparti új főgyűjtő szolgál több helyi átmenő teleppel, A kelen földi szivattyútelep feladata kettős, részben a csapadékvizeket vezeti a Dunába, részben a szennyvizet a Csepel Északi szennyvíztisztító telepre. A Buda-Déli hálózat gerince a Budai Déli főgyűjtő, amely elválasztó rendszerű. A tisztításra a Nagytétényi Sertéshizlalda melletti új telep szolgál. Ez dolgozza fel Csepel szennyvizeit is. Pest Északi hálózat Pest északi városrészének szenny- és csapadékvizeit három főgyűjtő vezeti az angyalföldi szivattyútelepre, amely az ugyanott létesítendő tisztítótelepen át juttatja a Dunába. A Pest-Középhálózat a Hungária körúton: belüli területek szennyvizeit vezeti a fe^ rencvárosi szivattyútelepen át a Dunába. A szivattyútelep a jövőbeni szennyvizeket nyomócsövön az új Csepel Északi szennyvíztisztító telepre továbbítja. A Pest Déli hálózat a peremkerületek szennyvizeit a Torontál úti főgyűjtőn keresztül juttatja a Dél-Pesti szennyvíztisztító telepre. A hálózat általában egyesített rendszerben épül. A főváros területére eső kisvízfolyásokat egyrészt rendezni kell, másrészt mentesíteni kell a szennyvizektől. Az Aranyhegyi patak és a Szépvölgyi árok részben zárt szelvényre építendő át. 1980-ra a fővárosban 46 km új főgyűjtő és 380 km mellékcsatoma hálózat szükséges. Ezáltal a lakosság 75%-a lesz csatornával ellátva. A fővárosban végrehajtandó csatornahálózat fejlesztésen kívül mintegy 170 ipari üzemet kell egyedi tisztítóberendezéssel ellátni. Szentendre. A létesítendő egyesített rendszerű csatornahálózat lesz hivatva a város szennyvizeit a Dunába vezetni. A gyárak és ipartelepek szennyvizeiket egyedileg tisztítják. Vác. A jelenlegi hálózat felújításra kerül, valamint új mechanikai szennyvíztisztító telepet kap. A DCM szennyvize biológiai tisztás után beköt a városi hálózatba. A Forte-gyár szennyvize részleges tisztítás után a Gombás patakba kerül. Balassagyarmat. Jelenleg összefüggő hálózat nincsen, ezért 42 km új csatornahálózattal összefüggő rendszer építendő ki, amely a vizet biológiai tisztítás után az Ipolyba vezeti. Összefüggő csatornahálózat építését vagy kibővítését terveztük még az alábbi községekben: Budaörs, Dunakeszi, Érd, Gödöllő, Monor, Szigetszent- miklós, Vecsés. A Dunakanyarban fekvő 40 község perspektivikus fejlődését csatornázási vonalon a IX. fejezet tárgyalja. Ezen a területen egyedi szennyvíztisztító telepek létesítése nem kívánatos. A Keretterv 5f községben tárgyal különböző egyedi szennyvíztisztító beredezéseket. összefoglalva: az iparfejlesztés) költsége 1 750 millió forint, ezen belül meglévő berendezések korszerűsítésére 86 millió forintot fordítunk. A kommunális szennyvízlevezetés költsége 4 754,5 millió forint, a csapadékvíz elvezetési költsége pedig 245,5 millió forint. A tervidőszak végén az összes ipari eredetű szennyvízkibocsátás 3,6 millió m3/nap lesz, amelyből 274 000 m3/nap kerül teljes és 141 000 m3/nap részleges tisztításra. Városi szennyvíztisztító telepeiken 352 000 m3/nap ipari eredetű szennyvizet fognak tisztítani. A kommunális fejlesztés eredményeképpen 2 552 km új csatorna épül, és 59 jelentősebb egyedi szennyvíztisztító berendezés létesül. A csapadékvíz-elvezetés fejlesztését 127 km új csatorna jelzi. A tervidőszakban a káros mérgező szennyvíz növekedése 149%, a tisztított szennyvíz növekedése pedig 537% a jelenlegi állapothoz képest. 2.209. Vízerőhasznosítás Hazánk vízerőkészlete a világ hasznosítható víz- erő készletét figyelembe véve magasabb az átlagnál, ennek ellenére a kihasználtság alig néhány százalék. A TVK területén elsősorban a Duna és mellékágai, továbbá a kisvízfolyások nagy lehetőséget nyújtanak vízerőművek létesítésére, iletve energiatermelésre. Lehetőség van öt kisesésű vízerőmű gazdaságos létesítése. Ezek: Kvassay Vízerőmű, Üzemét 1962-ben kezdi 2 db Kaplan turbinával. Működése rekuperációs. Dunamenti Hőerőmű re- kuperációs erőműve a százhalombattai olajfinomító vízigényének! biztosítása után fennmaradó melegvíz energiáját hasznosítja. Nagymarosi Vízerőmű. Energiatermelés és vízgazdálkodási szempontból is az ország legnagyobb vízerőműve lesz. A létesítési költsége és az energiatermelés Magyar- ország és Csehszlovákia között oszlik meg. Az erőmű 12 db gépegységből áll. Adony Vízerőmű megépítésére 1980 után kerülhet sor. Hajózási, vízerő- hasznosítási és vízhasznosítási szempontból egyaránt jelentős. A vízerőtelepben 10 db Kaplan turbina került elhelyezésre. Szigetszentmiklósi Vízerőmű 490
