Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)
XIX. fejezet. A vízgazdálkodás és a népgazdasági ágak kapcsolata - Összefoglalás
építésére 1980 után a DTCS bővítése kapcsán kerülhet sor. A törpe vízerőművek feladata a helyi energiaigények kielégítése. Építésük típusterv és sorozatgyártású gépek felhasználásával történhet. Energiatermelésüknek országos jelentősége nincsen. 24 ilyen törpe-erőmű építése mutatkozik gazdaságosnak. Hidraulikus energiatározókat a Börzsöny, a Duna- zug-hegység és a Budai-hegyvidék tározási lehetőségein belül vizsgáltuk meg. Az itt felsorolt lehetőségek módot nyújtanak nemcsak belföldi, hanem KGST országok csúcsenergiaigényeinek fedezésére is. E tározók mind a Dunára támaszkodnak, közülük a két legfontosabb a Prédikálószéki és a Hegy es tetői. Összefoglalva: a kisesésű vízerőművek összteljesítménye 1 906 millió KW-óra. Létesítési költségük 6 058 millió forint. A hidraulikus energiatározók összköltsége kb. 31 milliárd forint. 2.210. Víziutak és kikötők A Duna Szob—tassi szakaszán a Dunabizottság ajánlása alapján a hajózás részére Budapest felett 3,0 m, Budapest alatt pedig 3,5 m hajózási vízmélységet kell biztosítani. Ennek megvalósítása a III. fejezetben tárgyalt folyamszabályozási munkák elvégzésével lehetséges. A jelenlegi helyzet mellett 15—13 dm-es gázlómélységek is előfordulhatnak, ezért a gázlórendezéseket 5—7 év alatt be kell fejezni. A hajókorlátozás szempontjából legrosszabb a helyzet a Budapesti Északi Összekötő Vasúti Hídnál. Az 1980. utáni időszakban megépülő Nagymarosi és Adonyi Vízlépcsők visszaduzzasztásának eredményeképpen megjavulnak a hajózási viszonyok, csökken a menetidő és az üzemköltség, mindenütt biztosítva lesz a hajózási ménység. A Duna- szakasz várható távlati forgalmának meghatározásánál Budapest feletti és alatti szakaszok között, az 1980-ig várhat óforgalomnövekedés 2000 %-os, és Budapest felett 660, Budapest alatt 622 millió tonna km-t tesz ki. Az 1980. utáni forgalom- növekedés is ehhez hasonló mértékű lesz. A Szentendrei Dunaágban a kívánatos 3,0 m-es vízmélység általában nincsen meg. A várható forgalomnövekedés 1980-ig 200% lesz. Ehhez kell számítanunk a Dunabogdányi Kőbánya 250%-os fejlesztését is. A Dunaág kérdését a Nagymarosi Vízlépcső alvízi kotrása fogja megoldani, mert ezzel a hajóút biztosítható lesz. A személyforgalom akadálytalan lebonyolítását szolgálja a korszerűsítendő 8 hajóállomás is. A Soroksári Dunaág, mint hajóút, jelenleg nincs kihasználva, mert a felső és alsó hajózsilip részint kas befogadóképessége, részint egyéb rendeltetése (1956 óta a Tassi Hajózsilip mint visz- szatartózsilip szerepel) miatt ezt nem teszi lehetővé. Jelentősebb fejlődés csak 1980. után várható a Duna—Tisza csatorna kiépítésével. A 6. TVK területén 1980-ban 2 060 ezer tonna rakodással kell számolnunk, amely az 1960. évinek 550%-a. Ehhez hozzá kell még számítani az új, illetve fejlesztendő ipari rakodók várható forgalmát. Így tehát a tárgyalt Dunaszakasz várható 1980. évi összrakodóforgalma kereken 5 millió tonna lesz. Ezt a hatalmas forgalmat három MAHART közforgalmi rakodó, 34 személykikötő, 9 ipari rakodó és kikötő és 7 télikikötő bonyolítja le. Néhány fontosabb kikötőt, ill. rakodót az alábbiakban körvonalazunk: A Budapseti Északi Kikötő a Margit-híd felett megszüntetendő balparti rakodó helyett épül. Fő anyagai fa, kő, darabáru. Várható évi forgalma 1 070 ezer tonna. A Nemzeti és Szabad Kikötő 454 ezer tonna évi forgalma 1980-ra 1 440 ezer tonnára nő. A növekedett forgalom miatt meg kell építeni a III. számú medencét, és a I. és II. medencét le kell mélyíteni. 180 ezer tonna/év teljesítőképességre épült ki szállítószalagos megoldással a bauxit- export kielégítése céljából az Adonyi Kikötő A 34 személykikötő rakodóit túlnyomórészt darabáruforgalom lebonyolítására használják. Az ipari rakodók közül a legjelentősebb a Dunai Cement és Mészmű rakodója. Ennek a rakodónak a feladata kettős: fogadnia kell az érkező kohósalakot, és be kell rakodjon kohókövet, valamint cementet zsákolva, illetve ömlesztve. Ennek a célnak megfelelően kerül kiépítésre a Buki-sziget által képzett holtágban a medence. A kikötő évi összforgalma 1 510 ezer tonna. A 250 ezer tonna évi forgalmi Szobi Kőbánya teljes átépítésére van szükség a Nagymarosi Vízlépcső megépítésekor. Az új rakodó a régivel azonos rendszerű lesz. A Dunabogdányi Kőbánya rakodó, melynek várható évi forgalma 300 ezer tonna, gépesítése szükséges. A váci hajógyári kikötő megépítésével a hajógyárban gyártott ha- jótestek vízrebocsátása és az ezután! szerelési munkák egyszerűsödnek le. Az új kikötő ül. sólyapálya megépítése aoznban csak a Nagymarosi Vízlépcsővel kapcsolatos alvízi kotrással egyidőben lehetséges. 2.211. Víztározás és annak többcélú hasznosítása Síkvidéki tározásra a 6. TVK területén lehetőség nincs. A betervezett 28 hegy- és dombvidéki tározó közül kettő üdülési, 17 öntözési és halászati, egy önötzés és ivóvíz, négy üdülés és halászat, négy ivóvíz tarozás célját szolgálja. A fontosabb tározók közül a budaörsi kizárólag üdülési célokat szolgál, építése előtt azonban megoldandó a budakeszi szennyvíz elvezetése. A Bánk alsó tó magas járulékos költségei miatt a felső Bánki-tó megépítése sokkal gazdaságosabb. A két tó egymásrahatása miatt kiépítésük csak alternatív megoldásban lehetséges. Halászati és öntözési célokra gazdaságosan hasznosítható a borsósberényi tározó a cser- hátsurányi tározóval együtt. A Lókos rendszer leggazdaságosabb tározója a felsőpetényi, amely a másik két tározóval együtt biztosítja az egész Ló- kos-völgy rendezését. Salgótarján vízellátásának részbeni kielégítésére szolgálna a mihálygergei tározó. A Jégerfö-patak völgyében létesítendő tározóval megoldható az Ipolytamóci Ipoly vízkivétel által kitermelt víz éven belüli egyenletes elosztása. A Mihálygerge II. (komravölgyi) tározó a salgótarjáni városi vízellátás másik megoldási lehetősége. Napi 10 ezer m3-es teljesítőképességű az 1,3 millió m3 térfogatú tározó. A tározó kiépítése csak 491
