Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)
XVII. fejezet. Területi vízmérleg
2.223. Az ipari vízfelhasználás Az üzemi vízhasználatok megállapításánál figyelembe vették az iparvállalatok 1958. évi jelentéseiben foglaltakat. A nagyfogyasztó ipartelepek víz- felhasználási adatait helyszíni ellenőrzés alapján az 1960. évi tényleges maximális vízhasználatokra módosították. Minőségi követelményeket a fővárosi élelmiszer- ipari üzemek és gyógyszergyárak támasztanak. Az élelmezési üzemek közül kiemelkedő a Kőbányai Sörgyár vízfogyasztása, mely rétegvizekből, saját kútjaival (175 lit/s, résziben a Fővárosi Vízművek hálózatáról biztosítja vízszükségletét. Ugyancsak rétegvizekből nyeri vizét a Budapesti Konzervgyár, valamint a Likőrgyár, továbbá a vágóhidak. A Budapesten települt élelmiszeripar ivóvízminőségű vízigényét fentiek kivételével a közmű hálózatról biztosítja. A gyógyszergyárak ivóvízminőségű vízigényük túlnyomó többségét szintén a közcsőháLózat- ról szerzik be; a Chin óin Gyár és az Egyesült Vegyiművek rétegvizekre támaszkodó saját kutakkal is rendelkeznek. Az üzemek minőségi követelményeket támasztó vízszükséglete a Fővárosi Vízművek hálózatáról zavartalanul nem biztosítható; a rétegvízkészlet Budapest területén az intenzív ipari vízkivétel, illetőleg a rétegek csekély utánpótlása miatt korlátozott. A különösebb minőségi követelményeket nem tár masztó ipari vízigény az ország iparának közel felét képviselő fővárosi nagy üzemek részéről igen jelentős. Kielégítése a nagy vízhozamú Duna közelsége miatt nehézségekbe nem ütközik. Az ipari vízhasználat zömét a Duna (II. szakasz) felszíni vízkészletéből elégítik ki, kereken 11 m3/s mennyiségben. Ebből legjelentősebb a fővárosi erőművek, elsősorban a kelenföldi és a csepeli erőmű vízfogyasztása (villamosenergiaipar összesen: 9 m3/s). A Csepeli Vas- és Fémművek kohászati üzemed, a vegyiművek, a textilgyárak (pl. Goldberger- művek) vesznek még igénybe jelentősebb mennyiségű felszíni vizet. A Duna mellett a kisebb vízfolyások vízhozama a fővárosi üzemek vízellátásában jelentéktelen (6/a). A talajvizek Budapesten és a környező településeken szolgáltatnak ipari vizet, mintegy 0,7 m3/s mennyiségben. Rétegvizeket az ivóvízminőségű vízzel működő üzemeken kívül a Dunától távolabb fekvő gyárak emelnek ki összesen 0,8 m3/s mennyiségben. Az üzemi célokra túl kemény karsztvizeket — kedvezőbb vízszerzési források birtokában — a terület gyárai nem veszik igénybe. A karsz tvízkész- let egyébként sem jelentős mennyiségű. (0,5 m3/s) A 6. TVK-egység összes ipari vízkivétele 1960- ban 12,6 m3/s volt. 2.224. Mezőgazdasági vízfelhasználás A vízhasználatok öntözővíz-, illetve halastó tápvízigényei normák alapján számított, becsült adatok. A számbavétel szempontjait illetően a következőket kell megjegyeznünk: a) mezőgazdasági vízigényekkel szeptemberben már nem számoltunk; a csurgalékvizeket elhanyagoltuk. b) Az öntözés- augusztusi bruttó vízigényét — az esőszerű öntözés kivételével — úgy állapítottuk meg, hogy a júliusi (maximális) nettó vízigény 90%-át vettük, majd 20% veszteséget hozzáadtunk: Növénycsoport (öntözési mód) Augusztusi bruttó vízigény, 1/s/ha Duna völgy ben (1—7 TVK) Rizs 5,21 Szántó 0,61* Kert 0,71 Legelő, rét, egyéb 0,54** Esőszerű 0,19*** * A barázdás és a sávos-csörgedeztetó öntözés vízigényeinek számtani közepe. ** A csörgedeztető-árasztó öntözés normája. *** Az esőszerűen öntözött szántóföldi kapás- és takarmánykultúra, valamint zöldságkertészet júliusi netto vízigényének átlaga. c) A tógazdasági vízpótlás értékeit az alábbiak szerint vettük fel: Dunántúl, Észak-Magyairország, 0,43 lit/s. ha Duna-Tisza köze 1,56 lit/s, ha Tiszántúl 0,15 lit/s. ha d) A felszín alatti készletekre támaszkodó mező- gazdasági igényeket — mivel az évnek csak kb. 1/3-án keresztül jelentkeznek — 0,35-tel redukáltuk. A mezőgazdaság vízhasználatának túlnyomó többsége öntözővíz, kerekem 1 lit/s., míg a tógaz- daságak csak 90 lit/s. vízmennyiséget igényelnek. A mintegy 1730 ha kiterjedésű öntözött területből 1280 ha a fővárost ellátó zöld övezet kertgazdaságaiból adódik. A szántó és rét-legelő öntözés kevés, az esőszerű berendezéssel kiszolgált terület 305 ha. Az öntözővíz ellátásban a felszíni vizeknek kisebb szerep jut; a főváros területén és környékén vesznek ki a patakokból 230 lit/s-ot. (6/a) — A talajvizekből táplált csőkutas öntözés az összes ilyen célú vízkészlet igénybevétel kétharmadát képviseli, elsősorban a Budapesten és környékén (б/ß), valamint a Csepel-szigeten (6/s), főként bolgárkertészek vízellátására. A budai hegyvidék völgyeletei- ben (6Iß) 5 lit/s. karsztvizet is felhasználnak öntözésre. A halgazdaságok, összes nyári vízigénye nem éri el a 6 sz. TKV-területegység területén a 0,1 m3/s értéket. 445
