Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)
IX. fejezet. Települések, ipartelepek csatornázása és a vizek tisztaságának védelme
dence tisztítja. A különböző ipari veszélyes szennyvizek közömbösítésére egyedi semlegesítő berendezések létesültek. A Gödöllői Ganz és Árammérő Gyár szennyvíztisztító berendezése kétszintes ülepítőből, biológiai szűrőből, fertőtlenítő medencéből és iszapszikkasztó ágyból áll. Szigetszentmiklós—Szigetszenthalom — Csatornahálózattal ellátott lakoslétszáma Szigetszentmiklós községben 2840 fő. Az egyesített rendszerű csatornahálózat hossza 5 km, elvezetett szennyvízmennyiség 300 m3/nap. Az: összes ipari vízkibocsátás mennyisége Sziget- halom községben 4 890 m3/nap, Szigetszentmiklós községben pedig 970 m3/nap. A jelenlegi Csepeli Autógyár szennyvíztisztító berendezése előülepítőből, 2 db SIMPLEX rendszerű medencéből, Dorthmund rendszerű utóülepítőből, rothasztó medencéből, iszapszikkasztóágyakból áll. A csatornahálózatba 2 db helyi jellegű átemelő telep van beépítve. A berendezést eredetileg 6 000 főre méretezték. A szennyfvizek befogadója a Soroksári Dunaág. A gyártelepen keletkező ipari szennyvizek közömbösítésére tisztító berendezés nem létesült és így a különféle mérgező anyagokat tartalmazó ipari szennyvizek minden tisztítás nélkül jutnak a Soroksári Dunaágba. A Csepeli Autógyár csatornahálózatára és tisztító berendezésére köt a Pestvidéki Gépgyár, amely az Autógyártól havonta kb. 9—15 000 m3 vízmennyiséget vesz át. Az elhasznált ipari víz szennyezettsége magas. Megemlíthető, hogy szabad cianid tartalma 15,8 mg/1. A gépgyár csapadékvize is az autógyár egyesített csatornahálózatán keresztül folyik le. A berendezés ma már korszerűtlen és annak teljes rekonstrukciója vált szükségessé. A Szigetszentmiklós—Lakihegy rádióállomás csatornázását és szennyvíztisztító berendezését a Postavezérigazgatóság 1938-ban létesítette. A berendezés kétrészes. 2 db Prister rendszerű ülepítő épült az adóépület és a mérnöki lakás, 3 db Prister rendszerű ülepítő pedig a két lakóépület és egyéb épületek részére. A tisztított szennyvizek átemelésére gépház szolgál. Az adólámpák hűtésére szolgáló hűtővizeket külön csatorna szállítja a Dunába, amelyre rákötnek a biológiailag megtisztított szennyvizek is. A csatornarendszer a Dunába torkollik. Az iskola szennyvíztisztító berendezésének részei: oldómedence, fertőtlenítővel és szikkasztó berendezéssel. A felsorolt szennyvízelvezetéseken kívül Pest megye területén számos kisebb, egyedi célokat szolgáló szennyvíztisztító berendezés létesült, részben vízjogi engedéllyel. (Bia, Herceghalom, Budaörs, Csobánka, Dunabogdány, Erdőkertes, Etyek, Érd, Máriabesnyő, Gyömrő, Isaszeg, Leányfalu, Maglód, Márianosztra, Monor, Nagykovácsi, Nagymaros, Nógrádverőce, Örsszentmiklós, Pécel, Pilisboros:je- nő, Pilisszántó, Pilisszentiván, Szob, Szokolya, Sződ, Sződliget, Tárnok, Tóalmás, Torbágy, Tök, Tököl, Törökbálint, Vácduka, Váchartyán, Vácrátót, Ve- csés, Zebegény, Zsámbék). Nagyobb vízszennyeződést okoznak a Budakalászon lévő textilgyárak, (1 950 m3/nap tisztítatlan szennyvíz), a diósdi Csa- págygyár és a kistarcsai Fésűsfonógyár. Nógrád megye területén több kisebb egyedi szennyvíztisztító berendezés is létesült (Érsekvad- kert, Magyamándor, Patvarc, Rétság, Szécsény), különös jelentőségű vízszennyezés szempontjából Tolmács községben üzemelő Erdőkémiai Vállalat falepárló üzeme. 1.22 A VIZEK TISZTASÄGÄNAK VEDELMb A MÚLTBAN ÉS JELENBEN A 6. sz. Vízgazdálkodási Keretterv területének vízminőségi szempontból minősített és ismertetett folyói, I. és II. kategóriájú természetes vízfolyásai a következők: Duna, Ipoly, Soroksári Dunaág. Az alábbi ismertetés és minősítés az oxigénháztartáshoz tartozó két fő komponens, az 02 és a BOI5 alapján történt. Biokémiai oxigénigény. Az oldott, vagy oldatlan szerves anyagok biokémiai lebontását végző mikroszervezetek az oxidációhoz szükséges oxigént a vízben oldott oxigénből vonják el. BOI5 mutatja tehát azt az oxigénmennyiséget, mely 5 nap alatt a vízben oldott anyagok biokémiai úton való oxidálásá- hoz szükséges. Oxigénfogyasztás. Mutatja azt az oxigénmennyiséget, amely a vízben lévő anyagok kémiai úton való oxidálásához szükséges. Az oxigénfogyasztással a szennyezettség azonnal, gyorsan megállapítható. Bár a tervezésnél leggyakrabban használt mutató a BOI5, a felszíni vizek szennyezettségének és terhelhetőségének értékelésére az oxigénfogyasztás jobban használható. Messzebbmenő következtetéseket lehetővé tevő értékeléshez azonban mindkét oxigénháztartáshoz tartozó érték: oxigénfogyasztás és BOI5 figyelembevétele szükséges. A terhelhetőség értékének meghatározásánál irányadó, hogy a várható szennyezettség értéke a második kategóriát ne haladja meg. Duna — 350 napos tartósságú kisvízhozama a területre érkeztekor 873 m3/sec, a terület elhagyásakor 909 m3/sec. 02 fogyasztás alapján a Csepel- sziget északi végéig elfogadható, innen a terület elhagyásáig szennyezettnek minősül. — BOI5 szempontjából végig elfogadható, kivétel a Visegrád— Vác közötti szakasz, ahol tisztának minősül. Szennyvízterhelései: Vác város 4 700 m3/nap, 230 mg/1 02 fogyasztású szennyvize, majd a Dunakeszi Járműjavító 1 600 m3/nap 100 mg/1 02 fogyasztású ipari és házi eredetű szennyvize. Budapest területéről 900 000 m3/nap, 230 mg/1 02 fogyasztású és 250 т^Д BOI5 értékű házi és ipari eredetű szennyvíz éri a befogadót. A Csepeli Vas- és Fémművekből 256 000 m3/nap, 250 mg/1 02 fogyasztású savas és erősen fenolos víz, a Csepeli Kőolaj telepről pedig 11 000 m3/nap alacsony 02 fogyasztású olajos víz jut a Dunába. A Budapest alatti Duna szakasz tovább nem terhelhető. Ipoly — 350 napos tartósságú kisvízhozama a területre érkeztekor 0,50 m3/s., a terület elhagyása^ 287
