Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)
IX. fejezet. Települések, ipartelepek csatornázása és a vizek tisztaságának védelme
kor 1,4 m3/s 02 fogyasztás alapján végig tiszta kar tegóriájú. Két szennyeződés éri: Balassagyarmat 200 m3/nap házi és ipari eredetű sezrmyvize, amelyenk O2 fogyasztása 120 mg/1 és a Lókos-patak, amely a tolmács! falepárló 116 m3/nap, 2 300 mg/1 02 fogyasztású, savanyú, szerves szennyeződésű vizét hozza. Soroksári Dunaág — 350 napos tartósságú kisvíz- hozama 20 m3/s. 02 fogyasztás alapján Dömsödig elfogadható, Dömsöd alatt tiszta. BOI5 alapján Ráckevéig elfogadható, ez alatt tiszta. A 38—57 fkm közötti szakaszon 9 jelentős szennyvíz bevezetés történik. Ezek közül a leglényegesebbek: a jobbparton a Csepeli Papírgyár 12 500 m3/nap szerves szennyeződésű szennyvize, valamint a balparton a Torontál utcai főgyűjtő, mely Pesterzsébet, Kispest, Pestlőrinc házi és ipari eredetű szennyvizét hozza. A Soroksári Dunaág vize tovább nem terhelhető. Jelen fejezet a továbbiakban azokkal a vizsgálatokkal foglalkozik, amelyeket a Fővárosi Csatornázási Művek szennyvízvizsgáló laboratóriuma végzett a főváros kisvízfolyásain. A Duna jobbparti városrészben az Aranyhegy - patak szerves szennyeződése jelentéktelen. Ipari szennyvíz nyomai sem mutatható ki a torkolatánál. A Filatori-árok a vizsgálatok alapján szennyvíz minőségű. Év BOJ5 О 2 fogyasztás Szerves lebegő anyag 1957 125,9 131,6 400 1958 171,2 189,8 249 Mind a három szennyezettséget jelző adat egyformán mutatja, hogy a patakban csaknem kizárólag szennyvíz folyik. Az ördög-árok, mint szennyvízgyűjtő természetszerűleg erősen szennyezi a Dunát. A rákötő ipartelepek általában szennyvíztisztító berendezéssel nem rendelkeznek. A Hosszúréli-árok a dunai kitorkollás előtt kevés szerves szennyezettséget mutat. A Duna balparti városrészben a Szilas-patakon az 1957 őszén végrehajtott vizsgálatok szerint a patak а XVI. kér. Szabadság-útnál gyengén szennyezett, ammnóiát és nitritet tartalmaz, oxigénfogyasztás és BŐI, elég magas, azr oldott oxigéntartalom azonban kicsi. А XV. kér. (Rákospalota) Határ útnál az öntisztulás folytán kevésbé szennyezett, mint az előző mintavételi helyen, az ammónia, nitrit, oxigénfogyasztás, BOI5 és lebegőanyag csökkent, az oldott oxigéntartalom emelkedett. А IV. kér. Fóti útnál az ammónia tartalom és oxigénfogyasztás kevésbé változott, a nitrit tartalom, a lebegőanyag, a szulfát és a BOI5 emelkedett, az oldott oxigéntartalom csökkent. А IV. kér. Fóti úti mintavételi helyen a szennyezést mutató ammónia, a nitrit, oxigénfogyasztás, BI05 és szulfát értéke csökkent, az oldott oxigéntartalom emelkedett. Az olajgyári bekötés felett vett vízmintában a szennyezést mutató alkatrészek mind emelekedtek és az oldott oxigéntartalom nagymértékben lecsökkent. Ezt az elszennyeződést a Bőrgyár szennyvizei okozzák. Az Olajgyár alatt vett vízmintában az oxigénfogyasztás, nitrit, lebegőanyag tovább emelkedett, az oldott oxigén nagymértékben tovább csökkent: Az Ifjú gárda térnél a legszennyezettebb a Szilas-patak vize. Az oxigénfogyasztás igen magas, oldott oxigént nem tartalmaz, a szulfát-tartalom is igen magas. A szennyeződést az Olajgyár ipari szennyvizei okozzák, melyek a Szilas-patak egy mellékágába ömlenek. A két Szilas-ág az Ifjú gárda térnél egyesül és az itt vett vízminta kevert víz eredménye. A Mogyoródi-patak betorkolása felett vett vízminta megint az öntisztulás jeleit mutatja. A nitrit és ammónia-tartalom emelkedett, az oxigénfogyasztás csökkent, a BŐI, emelkedett, ami azt mutatja, hogy az előző mintavételi helyen ipari eredetű mérgező anyagok gátolták az élőszervezetek kifejlődését. Oldott oxigén kismértékben jelentkezett. A Szálas-patakba betorkoló Mogyoródi-patak lebegőanyag tartalma igen magas, ez okozza a magas oxigénfogyasztást és BlOs-t. A Megyeri útnál a Szilas-patak közepes szennye- zettségű. A bekerült szennyező anyagok a torkolatig sem bomlanak el és szennyezetten torkollik a Dunába. A Szilas-patakon vett 24 órás mintavételek alkalmával az a tapasztalat, hogy még a 24 órás átlagminta alapján is erősen szennyezett. Az oxigénfogyasztás 40 és 60 mg/1 között ingadozik, a BŐI, hasonló ingadozást mutat és a lebegőanyagtartalom 100 mg/1 körül volt. A Szilas-patak szennyezettségét Budapest területén belül elsősorban két nagy üzem szennyvize okozza. Az egyik a Rákospalotai Növényolajgyár (IV. kér. Horváth Mihály u. 1.), a másik a Medicolor Anilinfestékgyár. A Növényolajgyár szennyvizének oxigénfogyasztása igen magas, két bekötésben 300 mg/1 felett van, a harmadikban 500 mg/l-t is meghaladja mért oxigénfogyasztás. Hasonlóképpen magas a BŐI, értéke is, 300—600 mg/1 érték között váltakozik. Ez a két tényező is alátámasztja ízt a megállapítást, hogy a Szilas-patak vízében az lldott oxigéntartalom csaknem teljesen eltűnik. A Medicolor Anilinfestékgyár (XV. kér. Rákospalota, Mogyoródi útja 43.) szennyvizei is magas oxigénfogyasztásúak (792 п^Д), a BOI5 viszonylag alacsonyabb (162 п^Д), de azt az ipari szennyvíz okozza. Ugyanis a szennyvíz pH-ja 3, szabad savtartalma 38 п^Д, igen magas a kloridtartalom (2154 mg/1) és szulfáttartalom (2162 1ОДД). Ipari szennyvíz lévén, a baktériumok fejlődését gátló anyagokat is tartalmaz, ezzel magyarázható a magas oxigénfogyasztáshoz tartozó viszonylag kevesebb BŐI, érték. A Rákos-patak vizsgálata 1960-ban történt. A XVII. kér. Rákoscsabai útnál a patak vize tiszta. Oxigénfogyasztása 9,4 п^Д, BOI,-je 8,91 mg/1, lebegőanyagtartalma 19 mg/1, ammónia, nitrit igen kis mennyiségben határozható meg, csak néhány tized mg/1. A Rákos-patakba Gödöllőn több gyengén működő szennyvíztisztító telep szennyvize folyik be. Utána 288
