Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)
VIII. fejezet. Ivó- és ipari vízellátás
Újpesti Gyapjúszövőgyár, a Medicolor Művek stb. A 3 építési ütemben, fokozatosan megvalósítandó ipari vízmű teljes létesítési költsége 149 millió forint. Az Észak-Budai Ipari Vízmű az Óbudai ipari övezet üzemeinek ellátására, a Fővárosi Gázművek gyártelepén levő felszíni vízkivételi mű jelentős fejlesztésével létesül. Ülepített és szűrt Duna-vizet szolgáltat kb. 40 km hosszú csőhálózaton keresztül. 0 400—1000 mm-es főnyomóvezeték, továbbá mintegy 10 000 m3 térfogatú magaslati tározómedence építése szükséges. A mű építése hozzávetőlegesen 200 millió forintba kerül. A Csepel Vas- és Fémművek Ipari Vízműve (a Csepeli üzemek ipari vízmüve). A kohó- és gépipari bázis erőművének meglévő vízmüve bővíthető. A kapacitás fejlesztésre előirányzott 100 000 m3/nap vízmennyiség a nehézipari kombinát üzem- vízellátásán túlmenően a Csepelen települt többi nagyüzem (Autógyár, Papírgyár stb.) fejlődésével jelentkező többlet vízszükségletek kielégítésére is elegendő. Ennek megfelelően a csőhálózatot is bővíteni kell. A mű várható beruházási hiteligénye mintegy 80 millió forint. Ipartelepi vízellátó berendezések fejlesztése. A tervezett ipari vízművek hálózatához nem csatlakozó üzemek többlet nyersvízigényét a szűkös ivó- vízkészletek kímélése érdekében lehetőleg azok vízellátó műveinek bővítésével, esetleg új ipari vízművek létesítésével kell kielégíteni. Az ilymódon beszerezni tervezett 30 000 m3/nap vízmennyiség a pesti oldalon a Dunához, vagy más kisebb felszíni vizekhez közelfekvő ipartelepeknél nyílt vízkivétellel, a keleti kerületekben pedig fúrt kutakból teremthető elő. E fejlesztés a különböző iparági beruházási keretekből kb. 60 millió forintot igényel. Összefoglalás, kiviteli ütemezés. A Fővárosi Vízművek hálózatáról biztosítandó napi 200 000 m3 többlet üzemvízmennyiségen túl ipari vízművek építése, fejlesztése útján 400 000 m3/nap nyersvíz szolgáltatását kell biztosítani. Ennek költségigénye: Dél-Pesti Ipari Vízmű építésének befejezése Dél-Budai Ipari Vízmű építése Észak-Pesti Ipari Vízmű építése Észak-Budai Ipari Vízmű építése Csepeli üzemek ipari vízellátásának fejlesztése Ipartelepi művek kapacitásnövelése összesen : 110 millió Ft 46 millió Ft 149 millió Ft 200 millió Ft 80 millió Ft 60 millió Ft 645 millió Ft Az egyes művek kiépítésének sorrendjét az üzemvízszükségletek jelentkezésének ideje, valamint a Fővárosi Vízművek fejlesztésének ütemezése határozza meg. Eszerint első feladat a, Dél-Pesti Ipari Vízmű teljes kiépítése még a második ötéves terv időszakában. Ekkor kell megkezdeni a Dél-Budai Ipari Vízmű létesítését is az 1966—70. évek közötti tervperiódus első éveiben történő teljes üzembehelyezésével. A 20 éves távlat második és harmadik ötéves tervperiódusában az Észak-Pesti Ipari Vízmű, a harmadik és negyedik ötéves terv során pedig az Észak-Budai Ipari Vízmű kiépítése, valamint a csepeli vízrendszer fejlesztése valósítandó meg. Az üzemi vízellátó berendezések bővítése fokozatosan történjék a 20 éves periódusban közelítőleg egyenletesen elosztva. 2.222 Pest és Nógrád megyei települések ipari vízellátása Balassagyarmat 5 db új — könnyű- és gépipari — üzemének, valamint a meglévő ipartelepek együtt tes perspektivikus frissvízigénye 3 300 m3. 1 500 m3 a jelenlegi ipari vízművek mélyfúrású kútjaiból biztosítható, míg 1 800 m3-t a közműtől fognak az üzemek vásárolni. A meglévő ipartelepek vízmüveikről, míg az új üzemek egységesen a városi közmű hálózatáról fogják jövőbeni igényüket biztosítani. Az üzemek várható vízforgalma 3 900 m3, ebből 3 300 m3 üzemi, 600 m3 pedig szociális célokat fog a jövőben szolgálni. Vác perspektivikus napi ipari frissvízigénye 22 000 m3, melyből 15 500 m3-t ipari vízművek fognak szolgáltatni, míg a városi közmű 6 500 m3 víz- mennyiséget fog — elsősorban az új gép- és építőanyagipari üzemek részére — átadni. Vác térségének jövőbeni legjelentősebb ipartelepe a Dunai Cement- és Mészmű, melynek napi vízszükséglete 10 000 m ’. Az ipartelep vízellátását a nógrádverőcei kavicsrétegekre telepített partiszűrésű csőkúthálózat biztosítja napi 20 000 m3 teljesítménnyel. Ebből az üzem 10 000 m3-t a Vác városi vízmű részére ad át, 10 000 m3-t pedig saját céljaira használ fel. Vác másik jelentős üzeme a Forte, hazánk legnagyobb fotócikkgyára. Fejlesztési vízigénye 4 300 m3, melyet a Sződliget határában található kavics- terraszra telepített csőkutakból lehet biztosítani. A kutak vizét 500 m3-es szívóoldali medencéből szivattyúk emelik át 2 km hosszú nyomóvezetéken keresztül az ipartelepre, illetve annak 400 m3-es víztornyába. A jövőben vizsgálat tárgyává kell tenni a Forte bővített vízműve, valamint a városi vízmű összekapcsolásának műszaki lehetőségeit, előnyeit, továbbá e megoldás gazdaságosságát. A váci üzemek jövőbeni együttes vízfelhasználása 26 300 m3, melyből 25 000 m3 üzemi (50%-ban hűtési), 1 300 m3 pedig szociális célokat fog szolgálni. Szentendre perspektivikus ipari vízigénye 9 800 m3. A városban új üzemek telepítése nincs előirányozva, ezzel szemben számolni kell a Papírgyár, valamint a Cementáruipari V. bővítésével. A 9 800 m3 igényből ipari vízművek 9 400 m3-t (5 900 m3 felszíni, 400 talaj-, 3 100 m3 pedig partiszűrésű vizekből) fedeznek, míg 400 m3-t a városi ivóvízmű ad át az üzemeknek, elsősorban szociális igények kielégítésére. A Papírgyár fejlesztése során várható ipari vízigénytöbblet 2 700 m3, melyet a SZECEM 400 m3 többletigényével együtt partiszűrésű kutakból kell a jövőben biztosítani. Az új víztermelőtelep bekapcsolásán felül a két ipartelep meglévő berendezéseit (gépház, csőhálózat) is bővíteni kell. A Papírgyár34 6 TVK 265
