Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)
VIII. fejezet. Ivó- és ipari vízellátás
ban a vízforgatást jelentékeny mértékben fokozni kell. Az ipari víz tarozására 1 db 200 m3-es medencét; valamint 1 db 150 m3-es víztornyot kell a jövőben előirányozni. A Pomázi Posztógyár 100 m3/nap mennyiségű ipari vizét a jövőben is a városi ivóvízmű fogja biztosítani. A 3 üzem jövőbeni vízforgalma 19 800 m3, melyből 19 600 m3 üzemi, 200 m3 pedig szociális célokat fog szolgálni. Dunakeszi üzemeinek jövőbeni frissvízigénye 7 500 m3, melyből az ipari vízművek 6 200 m3-t biztosítanak (1 500 m3-t partiszűrésű, 4 700 m3-t mélységbeli vizekből), míg a községi ivóvízmű 1 300 m3-t ad át az üzemeknek. Űj üzemek telepítése nem várható, csupán a meglévők bővítése. A legjelentősebb fejlesztés a konzervgyárnál várható, ahol 1 500 m3 többlet vízigényről kell gondoskodni. Tekintettel arra, hogy az igény túlnyomó- részt minőségi, a többlet vízmennyiséget a Duna partján telepítendő partiszűrésű csőkutakból kell beszerezni. Az üzemi dolgozók szociális vizének tározására 1 db 200 m3-es víztorony megépítését is elő kell irányozni. A MÁV Járműjavító 300 m3 többlet ivóvízigényét a községi vízmű fogja biztosítani. Az üzemek jövőbeni vízfelhasználása 7 800 m3-re becsülhető, melyből 6 000 m3 üzemi (45%-ban hűtési) célokat fog szolgálni, míg 1 800 m3 az üzemi dolgozók, valamint a lakótelepek háztartási vízigényeit fogja kielégíteni. Százhalombatta. A ma még jelentéktelen kis község 5—10 év távlatában jelentős ipari településsé fejlődik, amennyiben az itt telepítendő nehézipari óriásüzemek dolgozóinak elhelyezésére korszerű nagy lakótelep épül. A Dunai Hőerőmű a Barátság távvezetéken érkező kőolajfűtéssel fog üzemelni, összesen 600 MW teljesítménnyel. Vízigénye 22 m3/sec, ami naponta kereken 1,9 millió m3-nek felel meg. A Duna-parti telepítés lehetővé teszi a frissvízhűtés alkalmazását, egy kb. 1,2 km hosszú gravitációs üzemvíz- csatomán keresztül. A folyómederben szinte korlátlan mennyiségben rendelkezésre álló vízkészlet miatt a vízforgatás felesleges, gazdasági szempontból nézve pedig indokolatlan többletkiadással járna. A Duna-vizet hűtés céljára a hordaléktól szalagszűrővel kell mentesíteni. A kazántápvizet tökéletesebb tisztításnak vetik alá, ezért a tápcsatornából a vizet ülepítőmedencébe emelik. Innen magasnyomású szivattyúk nyomják a megtisztított és lágyított vizet a gépekhez. A szükséges nagy csőméretek miatt a hűtővíz nyomóvezetéke acélcső. Az üzem vízhasználatának túlnyomó része hűtési célokat szolgál. A vízhasználat 0,5—1%-a a kazán táplálását biztosítja. A kazán tápvíz további tisztítására ion-cserélő vízlágyító berendezést létesítenek. Az üzem dolgozóinak szociális vízszükségletét a lakótelep ellátására szolgáló vízmű fogja biztosítani. Az összes ivóvízigény 500 m3/nap, ebből napi 200 m3 a dolgozók, 300 m3 pedig a lakótelep vízellátását biztosítja. Az ivóvíz beszerzése előreláthatólag talajvízdúsítással fog történni. Kőolajfinomító Üzem Dunai Kőolajipari Vállalat. Az ipari vízszükséglet biztosítására az erőműtői leágazás fog készülni, melyen napi 60—70 000 m3 frissvizet fog a vállalat beszerezni. Az üzemi technológia lehetőséget nyújt a vízforgatásra. A napi összes 260—270 000 m3-es ipari vízfelhasználás biztosításához naponta 200 000 m3 vízmennyiséget fog az üzem visszaforgatni. A csőhálózat hossza mintegy 18 km. Ivóvízminőségű vizét az üzem két partiszűrésű aknakútból fogja beszerezni, napi 700 m3 mennyiségben. Ez részben a dolgozók szociális (300 m3), részben a lakótelep háztartási igényeit (400 m3) fogja szolgálni. Amennyiben a hőerőmű ivóvízigényének talajvízdúsítással történő ellátása eredményekre vezetne; úgy ez utóbbi üzem vízellátását is ahhoz hasonlóan, esetleg ahhoz csatlakozva kell megoldani. Szigethalom. A Csepel Autógyár jelenlegi, kb 5 000 m3 mennyiségű frissvízigénye a tervidőszak végéig előreláthatólag 10 000 m3-re fog emelkedni. E vízmennyiség vagy az ipartelep vízmüvének további bővítésével, vagy a Csepel Vas- és Fémművek megnövelt kapacitású ipari vízmüvéről elégíthető ki a jövőben. A kérdés végleges eldöntésére további műszaki és gazdaságossági vizsgálatok szükségesek. A perspektivikus ipari vízfelhasználás 11 000 m3- re becsülhető, melyből 9 500 m3 üzemi (40%-ban hűtési), míg 1 500 m3 szociális és háztartási igényeket fog kielégíteni. 2.3 A javasolt megoldások sorrendje és a sorrend indokolása 2.31 AZ IVÖVÍZELLÁTÁS MEGOLDÁSÁNAK SORRENDJE ÉS A SORREND INDOKOLÁSA A 6. TVK előzőekben ismertetett ivóvízellátási programja a terület ivóvízellátását a tervezett jövőbeni országos színvonalra emeli. Az utóbbi évek tapasztalatai bizonyítják, hogy a közművesítés igénye meghaladja a tervszerűen előirányzott és ütemezett állami terveket. A tervezett és a tervidőszakra javasolt ivóvízművek létesítési sorrendje (Budapest fejlesztése nélkül) a következőkben javasolható: 1 ÉNRV ideiglenes vízbeszerzése, az első építési ütemre előirányzott főművekkel, Vác város vízmüvének bővítése, Szentendre város vízmüvének bővítése, Balassagyarmat város vízmüvének bővítése, ÉNRV végleges kialakítása, Gödöllő község vízmüvének bővítése, Dunakeszi község vízmüvének bővítése, Szigetszentmiklós község vízmüvének bővítése, Érd község vízmüvének építése, Budaörs községi vízmüvének bővítése, Dunaharaszti községi vízmű építése, Monor községi vízmű építése, Nagykáta községi vízmű építése, Veesés községi vízmű bővítése. SZVRV kiépítése. 266
