Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)

VIII. fejezet. Ivó- és ipari vízellátás

közeli rétegek vizét mintegy 100 ipartelep aknázza ki, nagyobb részben aknakutakkal, kis részben cső- kutakkal és csáposkutakkal főleg a III., IV., IX., XI., XIII., XX. és XXII. kerületekben. Mélyfúrású kutakból 19 üzem — többségében a X. és XVII. kerületekben — és vegyes vízkivételi műből 16 üzem veszi ki a vizet.

A legnagyobb ipari vízfogyasztók a Bánya- és Energiaügyi Minisztérium alá tartozó üzemek 569 000 m3/nap vízigénnyel, utána a Kohó- és Gépipari Minisztérium vállalatai 262 000 m3/nap igénynyel, ezután a Könnyűipari Minisztérium következik 115 000 m3/nap vízigényei.

Az ipari frissvíz-beszerzés jelenleg 1 492 000 m3, melyből 1 138 000 m3 ipari minőségű és 286 000 ivóvízminőségű víz. Ha ehhez hozzászámítjuk a 68 000 m3/nap mennyiségű egészségügyi és szociális célokat kielégítő ivóvízmennyiséget, akkor adódik ki az 1 492 000 m3 mennyiségű teljes vízszükséglet. A tisztánlátást erősen rontja a kivételesen nagy ipari vízigényű üzemek hatalmas vízfogyasztása, legfőképpen a Budapesti Erőmű. Ha ennek 551 000 m3/nap vízmennyiségét levonjuk, úgy a jelenlegi vízigény 941 000 m3 marad.

A saját víztermelési lehetőséggel bíró ipartelepek 1 212 000 m3 vízmennyiséget termelnek ki jelenleg saját vízmüveinkből, míg a Fővárosi Vízművektől 280 000 m3/nap vízmennyiséget vesznek át a megvizsgált fogyasztók.

Ha a területi elhelyezkedést vizsgáljuk, megállapítható, hogy a nagyobb vízfogyasztó üzemek elsősorban a IX. és X. kerületekben, valamint a IV. és XIII. kerületekben helyezkednek el. Hasonló jellegű vízfogyasztással szerepelnek még a XI. és XXI. kerületek is. A Budapesti Erőmű és a Csepel Acél és Fémművek közel 200 000 m3/nap ipari víz- fogyasztását kikapcsolva a jelenlegi helyzet felméréséhez, illetve a jövőbeni vízszükségletek kielégítéséhez megkívánt tiszta képet kapjuk.

A X. kerület ipartelepei kereken 46 000 m3/nap vizet fogyasztanak, a jövőbeni igény közel 70 000 m3/nap. A területileg kapcsolódó IX. kerületi ipartelepeknek jelenlegi 33 000 m3/nap és jövőbeni 114 000 m3/nap vízigényének kielégítése a Dél- Pesti Ipari Vízmű építésének fontosságát és sürgős megvalósításának szükségességét húzza alá. A nagyságrendileg következő IV. és XIII. kerületi ipartelepek jelenlegi kb. 87 000 m3/nap igénye a jövőben 97 000 m3-re emelkedik. Ezen ipartelepek jelentékeny része ma a Fővárosi Vízművek vízellátására támaszkodik. Nagyrészt saját víztermelő teleppel rendelkeznek ugyan és mint üzemelőket tartják őket nyilván, de vízmüveik elhanyagolása, az elmaradt karbantartások és legfőképpen kényelmi okok miatt saját víztermelő telepeiket egymás után üzemenkívül helyezték. Az érintett telepek közös csőhálózattal gazdaságosan összekapcsolhatók lennének. Itt tehát ugyancsak egy ún. Észak-Pesti Ipari Vízmű létesítésével lehet a jelenlegi helyzeten segíteni.

A XI. kerület jelenleg 46 000 m3/nap (Budapesti Erőmű nélkül!) és jövőbeni 64 000 m3/nap vízigényű, valamint a XXII. kerület jelenlegi 40 000 m3 és jövőben 58 000 m3/nap vízigényű üzemei igen komoly vízfogyasztási területegységet képeznek. Az együttesen jelenleg már 86 000 m3 és jövőbeni 120 000 m3-nél is nagyobb napi vízigény kielégítése ugyancsak egy nagy központi ipari vízműtelep létesítését teszi indokolttá.

A Csepel Acél és Fémművek már önmagában is kivételesen nagy vízfogyasztó. A közel 200 000 m3/nap vízigényét nagyrészt saját víztermelő telepek útján fedezi, nem a legmegfelelőbb központos megoldással, hanem a fejlődés igényeinek megfelelően szétszórt kútrendszerrel. A jövőre nézve sok irányú tervezés folyik a további ipari vízbeszerzés érdekében külön-külön az egyes csepeli ipartelepeknél. Idejében kellene ezeket a szétágazó elgondolásokat összefogni és egy nagyobb vízkivételi műből kiindulva az ún. Csepeli Központi Ipari Vízellátómű létesítésének alapjait kellene lefektetni.

Budapest mai ipari vízgazdálkodása

A Nagy-Budapest területén megvizsgált üzemek vízbeszerzése (Kelenföld és Csepel együttes 751 000 m3/nap víztermelése nélkül) a következőképpen oszlik meg:

1 000 m3/nap

%-os

megoszlás

1.

Kazánvíz

58

7,9

2.

Hűtővíz

326

44,3

3.

Gyártási víz

181

24,2

4.

Tűzbiztonsági víz

16

2,2

5.

Ipari mosóvíz

76

10,2

6.

Locsolóvíz

24

3,4

7.

Egyéb

60

8,1

731

100,0

Az ipari vízgazdálkodás mai jellemzője a koordinálatlanság, valamint a kooperáció csaknem teljes hiánya. A víztakarékosság és vízhiány összefüggő kérdések. A növekvő vízhiány az üzemeket főleg a hűtővízzel való takarékoskodásra szorítja. A vizek további felhasználására történt néhány követendő intézkedés. Elsősorban a fölösleges Margitszigeti melegvizet hasznosítják, melyet külön csőrendszeren táplálják be a XIII. és V. kerületek mintegy 4 500 lakásába. A II. kerületben a Lukács- és Császár-fürdő termál vizét 430 lakásban hasznosítják. A Széchenyi-fürdő melegvíz-forrásának fölös vizét a Műjégpálya épületeibe, a MÁV-kórház- és rendelőintézetbe, a Szabolcs utcai kórházba és több intézmény szociális helyiségeibe, valamint 52 lakásba juttatják. A XIII. kerületben a Révész u. Erőmű kondenzvizét hasznosítják a Fiastyúk utcában az ottani lakótelep 1 380 lakásában és egyéb intézményeiben. Kelenföldön a Budapesti Erőmű fölös melegvizével a lágymányosi lakótelep 820 lakását és több vállalatot fűtik.

253