Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)
VI. fejezet. Öntözés
DRK/6—B/6. Szentendrei-szigeti öntözések a Dunából A Szentendrei szigeten a partmenti sávokon tervezünk öntözést 2000 ha-cxn, kereken 0,5 m3/sec vízzel. A felszíni és talajadottságok miatt az 500— 500 ha kert, illetve gyümölcsös és az 1000 ha szántóföldi öntözést esőszerűre tervezzük, melyből 1500 ha-t földalatti nyomócsöves megoldásban irányoztunk elő, a többi hordozható berendezéssel üzemeltethető. DDRK/6—B/7. A Csepel-sziget és a Soroksári Dunaág öntözései Ezen a területen összesen 11 172 ha rendezhető be öntözésre, melyből 672 ha-t tesz ki a jelenlegi területekből tovább üzemeltethető öntözés. Az öntözések nagyobbik része (10 000 ha) a Csepel-szi- geten, kisebbik része a Gyáli öblözetben fekszik. A fejlesztés kultúrmegoszlása a következő: Megnevezés Szántó Kert Rét-legelő Összesen Csepel-sziget 7 950 1 050 1 000 íoooo Gyáli öblözet 200 300 500 összesen: 8 150 1050 1 300 10 500 A fejlesztés júliusi maximális vízigénye 2,44 m3/sec. Az öntözési mód megoszlás a területen az alábbi: Megnevezés Esőszerű összesen felszínalatti hordozható Csepel-sziget 9 500 500 10 000 Gyáli öblözet 500 10 500 összesen : 10 000 500 10 500 A beruházási költségek alakulása a következő: és gazdasági mutatók Beruházási költség Megnevezés összes millió Ft fajlagos I Ft/ha Jövedelmező’ ségi mutatóB Csepel-sziget 91,5 9 150 0,44 Gyáli öblözet 12,6 25 200 0,10 összesen : 104,1 9 950 A részletekre vonatkozóan a következőket jegyezzük meg: A Csepel-sziget vízkivételei részben a Nagydu- nára, részben a Soroksári Dunaágra támaszkodnak. A Duna gyakorlatilag korlátlan vízkészlete indokolja, hogy a Csepel szigeten a terület nagyrészét 5000 hektárt (az 50 km parti sáv 2 km, mélységében) a Nagy Dunából lássuk el vízzel. A vízbeszerzés kedvező mennyiségi lehetőségeit rontja, hogy a vízjárás hevessége miatt azok kedvezőtlenebbek a Soroksári Dunaágénál és úszós vízkivétel szükséges, a. c. vezetékkel kombinálva. A laza talajon az esőszerű öntözés indokolt. A Soroksári Dunaág vízkivételei részben budapesti, részben Pes1>megyei területeket látnak el öntözővízzel. Budapesten a Kvassay zsilip alatt, a Soroksári Dunaág viszonylag állandó szintjéből közvetlenül hordozható csővezetékre dolgozva igen olcsón lehet az esőszerű öntözést megvalósítani, a beépítettség miatt azonban ez 500 hektárnál nagyobbra nem alakítható ki. A parti sáv jobb kihasználására 1000 m-ként 2000 m hosszú a. c. főnyomóvezetékek javasolhatók. Lényegében hasonló megoldású műszakilag a Csepel-sziget többi része is. A terület összesen 4500 hektárt tesz ki. Ebbe az egységbe tartoznak a Csepel-sziget keleti partján épült övcsatomia- hálózatra támaszkodó esőszerű öntözőtelepek is. A Gyáli öblözetben a jelenlegi mintegy 100 hektáros öntözést saját vízkészletből fejleszteni nem lehet. A fejlesztés egyik megoldása a fúrott kutakból történő öntözés. Mivel a kutak gyakran elérhetik a 40 méteres mélységet, a megoldás az átlag kutas öntözésnél drágább. Ezért a felszíni vizet választottuk, ugyanis a Duna—-Tisza Csatornából Al- sónémedinél kivesszük a vizet és 10 km hosszon csővezetéken elvezetjük észak-északkeleti irányba, átjuttathatjuk a vizet a Gyáli öblözetbe és ott csőszerűén öntözhetünk. DRK6—B/8. Kutas öntözések A TVK területén igen jelentősek a felszínalatti vízre támaszkodó öntözések és az eddig végzett fúrások eredményei szerint a csőkutas öntözésnek nagy lehetőségei is vannak. A gyakorlat és az eddigi kutak adatai szerint a kutak 200—1200 1 perc vízhozam között ingadoznak, hatósugaruk 200—800 m közötti. Legjobbnak ígérkezik a Szentendrei és a Csepel-sziget belső területe, valamint a Dunát kísérő öblözetek. Felszínalatti vízkészletből ei nem látható terület a Pécel, Isaszeg, Gödöllő, Vác által határolt terület, továbbá a hegyvidék a Duna mindkét partján. Az ismertetett területen előirányzataink szerint — a meglévő 154 ha-al együtt — összesen 4454 ha öntözést irányozunk elő, melyből Pest megyére 2500 ha Budapestre 1954 ha esik. A fejlesztés kultúrmegoszlása a következő: Kertészet 1800 ha Rét- legelő és takarmányöntözés 2500 ha, 224
