Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)
VI. fejezet. Öntözés
mind hordozható esőszerű kivitelben. A beruházási költség 27,6 millió Ft, fajlagosan 6200 Ft/ha. Jövedelmezőségi mutatója: 0,42. Az egyes egységek részleteiről a következőket jegyezzük meg: A Szentendrei-szigeten a kutak vízadóképessége az északi és középső részen — ahol öntözés lehetséges — még nem tisztázott, déli részén viszont igen jó víznyerési lehetőségek vannak, azonban ezt a Fővárosi Vízművek már lefoglalta. Mivel a sziget déli része a Vízművek védőterülete, itt a belterjes gazdálkodás és az öntözés nem lehetséges. Az északi és a középső részen a kutak legfeljebb 800 1/perc vízadóképességűek, ezért a tervezett 800 hektárra 36 kutat számíthatunk. Budapest területén jelenleg kutas-öntözések a pesti oldalon vannak, az újak is itt létesíthetők. A fejlesztés lehetősége 1500 hektár, zömében Újpesten*, Rákospalotán és Pestlőrincen helyezhető el. Üjpesten — a Szentendrei-szigethez hasonlóan — a fővárosi vízművek területe a legjobb vízadó területeket elfoglalja, és így mezőgazdaságilag igen értékes területek a termelés számára nem használhatók. A kutak Pestlőrinc felé haladva egyre gyengébbek. A Csepel-szigeten 800—1200 1 perces kutak vannak, így az öntözés igen jól megvalósítható. Budapesti részén a megvalósításnak a terület beépítettsége, valamint az szab határt, hogy a még be nem épített területek is vagy lakóterületi, vagy ipari célra vannak lefoglalva, ezért csak mintegy 300 hektár lesz öntözhető kisebb egységekben. A Csepel-sziget Budapesten kívüli részén a megoldás azonos az előbbivel. Itt az öntözhető terület 1700 hektár. Mivel az összes telep egyidejű üzemével nem kell számolni, és mivel a talajvízutánpótlás folyamatos, számítani lehet, hogy a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet által általánosan a Dunát kísérő sávra megadott érték itt nagyobb lehet. Ha ez a feltevés beigazolódna, esetleg további területek is bekapcsolhatók. Az ismertetett öntözések teljes bruttó vízigénye 73 millió m3/év, ami évi átlagos vízsugárban, 7,61 m3/sec-ot jelent, júliusi maximumban pedig 8,97 m3/sec.-ot. A vízigény megoszlása vízfolyás, tározott víz és felszínalatti víz között az alábbi: Vízfolyás Tározott víz 1 Felszíni víz Felszínalatti víz | összesen Évi vízmennyiség 106 m3/év 35,45 26,72 62,17 10,83 73,00 Átlagos vízsugár m3/sec 3,80 2,81 6,61 1,00 7,61 %-ban 48,5 3 6,7 85,2 14,8 100,0 A rendszerenkénti részleteket az 1., a tározókról támaszkodó öntözéseket a 2. sz. táblázat tartalmazza. A vízellátás szempontjából a táblázat adataiból levonható az a következtetés, hogy — bár a terület felszíni vízkészlete jelentős (Duna), az öntözésre alkalmas területek elhelyezése olyan, hogy csaknem 37%-ban tározott vízből kell kielégíteni azokat; — jelentős a felszíni vízre támaszkodó öntözések területe. 2.3 A javasolt megoldások sorrendje és a sorrend indokolása A TVK területén a megvalósítási sorrend kialakításánál a gazdaságossági tényezők mellett egyéb olyan momentumokat is figyelembe kell venni, amelyek a gazdasági mutatókban nem jutnak kifejezésre. Ezek különösen: — A területen speciális termelési övezetek alakultak ki: a zöldség- és gyümölcstermelő gazdaságok mennyiségileg biztos és minőségileg kiváló termékeinek előállításához jelentősen hozzájárul az öntözés. — A főváros lakossága ellátásának és élelmiszer- ipari üzemei termelésének fontos tényezője az öntözés. — A terület rendelkezik olyan vízkészletekkel, melyek sem mennyiségi, sem minőségi szempontból nem okoznak hasznosítási problémát, az öntözések könnyen megvalósíthatók, de a vízkészlet öntözésre való felhasználása esetleg más vízfelhasz- náLási lehetőségnél gazdaságilag kedvezőtlenebb. — Egyes tározási lehetőségeket más népgazdasági ágazat érdekében meg kell valósítani, és ezeknek az öntözést is lehetővé tevő kiépítésük érdeke az érintett terület mezőgazdaságának. — A területnek kiépített, de gazdaságosan átépítendő öntözőtelepei vannak. Mindezeket a tényezőket összegezve a következő sorrend alakítható ki. Legkisebb beruházással és egyben az elmondott egyéb szempontoknak megfelelően a Soroksári Du- naág környékének öntözései valósíthatók meg. Ugyanez vonatkozik a Szentendrei-sziget öntözéseire is. Ezek között a belső sorrendet az öntözés- fejlesztés iránti igényeknek és az üzemek fejlettségének megfelelően lehet kialakítani. A következő kategóriába a közvetlen dunai vízkivételek sorolhatók; Budapest, Dunabogdány, Po- máz-Szentendre és Érd térségében. Az Ipoly-völgy rendezésével és a Rárósi tározó megvalósításával lehetőség nyílik a közvetlenül az Ipolyra támaszkodó öntözések berendezésére. Lehetséges egyébként az Ipoly szabad vízkészletére is berendezkedni, mintegy 700 ha-ra, tározás nélkül is, az ármentesítés megvalósítása után. A többi tározós lehetőségek megvalósítását szétszórt helyi igények indokolhatják, de ezek között is 29 6 TVK 225
