Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)
IV. fejezet. Síkvidéki területek vízrendezése
gazdálkodás folytatására. Sáncolásra 1000 ha-t irányoztunk elő. Bár ez az eredmény a homokos, csapadékban szegény területen népgazdasági szempontból egymaga is számottevő, a mederben való visszatartásnak — ami viszonylag kis vízmennyiségek tárolását teszi csak lehetővé —, nagyobb jelentőségét mégis a talajvízszint szabályozhatóságában, a vízkincs okszerű megőrzésében és nem utolsó sorban a mederfenék (mély bevágásokban történő) megemeléséből származó mederfenntartási előnyökben látjuk. 2.22 A BELVÍZVÉDEKEZÉS KERETTERVE 14. Soroksári Duna-ág menti szivárgórendszer. Az 1. tassd és az 5. sz. dömsödi öblözetben a tervezett fejlesztés után a védekezés a tenyészddőben (V. 15—IX. 15-ig) az 1,22 pontban leírt módon hajtandó végre azzal a különbséggel, hogy a tassi öblözetben a jelenleg esetenként felvonultatandó 0,5 rrvVs teljesítésű szivattyúval szemben a Dunaág védtöltésének 1+035 km szelvényében egy 2,0 m3/s kapacitású fél-állandó jellegű szivattyútelep fog üzemelni a mindenkori szükségletnék megfelelő teljesítéssel. A tassi öblözet I. főcsatornájának felújítására (szűrőzése) és a szivattyútelep megépítése után az öntözési időszakban a csatornában Tassnál 95,80 ni A. f. szint engedhető meg a tassi zsilip zárva tartása mellett. Amennyiben a felülről érkező belvíz mennyisége meghaladná a öntözésnél felhasznált vízmennyiséget, úgy a 95,80 m A. f. szintet a Duna-vízállástól függően, vagy a zsilip megnyitásával, vagy a szív. állás üzemeltetésével kell az előírt szintre szállítani. A Dunaág jobbpartján — a ráckevei, szigetbecsei és makádi öblözetekben az adonyi vízerőmű megépítéséig a belvízvédekezést továbbra is az 1.22 pont alattiak szerint kell végrehajtani. A jelenlegi állapottal szemben a felkészülésben változást jelent majd a ráokeved és a „Szigetbeese- Alsó” szivattyútelep korszerűsítése és ezzel együtt a szigetbecsei zsilip átépítése. A ráckevei — három szivarttyúegységből álló — szivattyútelep 1,0 m3/s összteljesítménye a jövőben szükségtelenné teszi pótszivattyú beállítását. A szigetbecsei szivattyútelep tervbevett 0,3+0,3 rn3/s teljesítményével lehetővé teszi majd a „Szigetbecsied zsilip felszámolását. A telep tervei úgy készültek, hogy az a belvizeknek a Soroksári Du- naágba emelésen kívül képes legyen akár belvízből, akár a Dunaág vizéből az épülő halastavakat feltölteni. Lényeges változás következik be a belvizek elleni védekezésben az adonyi vízerőtelep kiépítése után, amikor a Csepel-sziget jobbpartján szivárgó- hálózattal öszegyűjtött vizeket a balpartra kell átvezetni és szivattyúkkal kell majd a Soroksári Du- naágba emelni. 15. Gyáli belvízrendszer. Ebben a rendszerben káros vizek a 2. főcsatorna síkvidéki szakaszán (leginkább hóolvadás idején) és az 1. főcsatorna felső szakasza menti területen (általában záporok következtében) jelentkeznek. A gravitációsan működő belvízrendszerben a védekezés hatásosságát első sorban a 0,36 1/s/km'2 fajlagos értékre történő kiépítése hivatott biztosítani. Belvizek elleni védekezés céljából a fejlesztés során szivattyúállásos torkolati zsilipet kell építeni a 16. és 104. sz. csatornákon, hogy az 1. főcsatorna vize felduzzadása esetén ne játsszon be az említett csatornák vízgyűjtőire. Ezeken a helyeken szükség szerint 1—1,200 1/s teljesítésű szivattyú üzemeltetendő. A levonulás késleltetése céljából csak a 2. főcsatorna felső szakasza menti legelő-területeken lehet belvizet visszatartani hóolvadás idején. A védekezés az OÁBSZ-ban előírtak szerint hajtandó végre. 2.23 A TALAJVÍZSZIPíT-SZABALYOZAS KERETTERVE 14. Soroksári Dunaág menti belvízrendszer. A talajvízszint szabályozására a jelenlegi körülmények mellett a Dunaág jobbpartján megépített, részben felújítandó csatornahálózat a követelményeknek megfelel. Az elsősorban belvízrendezési okokból is szükséges ráckevei és „Szigetbecse-Alsó” szivattyútelep felújítása a talajvíz szintjének gyorsabb változására is lehetőséget fog nyújtaná. Az adonyi erőmű miatt szükséges duzzasztás a Csepel-szágeten is igen nagy változást hoz majd a talajvíz szintjének alakulásával kapcsolatban. A duzzasztás természetesen elsősorban a Csepel-sziget Duna felőli parti sávjában érezteti majd hatását. Ennek ellensúlyozására a vonatkozó Alapdokumentáció szerint mintegy 55,00 km hosszú szivárgóhálózat kiépítésére és megfelelő szivattyú-kapacitás biztosítására lesz szükség. A Csepel-sziget Nagy-Duna felőli parti sávjában összegyűjtött vizet a tervek szerint a soroksári Dunaágba kell beemelni. E célból a szigetet keresztirányban átszelő csatornákra lesz szükség. Meg kell építeni Szigetcsép határában egy 0,2 m3/s, Szigetszent- márton határában pedig 0,1 m3/s, teljesítésű szivattyútelepet, míg Ráckevén 0.3 m3/s szivattyúkapacitás biztosítására lesz szükség, vagy egy új telep építésével, vagy a megfelelő szivattyútelepnek megfelelő átalakításával. A felsorolt létesítmények költségeit — miután azok az adonyi vízerőteleppel kapcsolatosan, mint járulékos beruházási költségek, kimutatásukban nem szerepeltetjük 15. Gyáli belvízrendszer. A talaj vízszint-szabályozást ebben a nagyesésű, homokos talajú belvízrendszerben a terepet harántirányban átszelő völgyeletek teszik elsősorban szükségessé. A kiépített, részben felújításra szoruló belvízcsatornahálózat a terep átlagos esésvona21 6 TVK 161
