Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)
IV. fejezet. Síkvidéki területek vízrendezése
Iának megfelelő fenékvonalozással épült. A haránt- irányú völgyeletekkel átszelt terepen a csatornák beágyazásainak mértékét ezen völgyeletek legmélyebb pontjai szabták meg. így a csatornafenék a hullámzó terephez viszonyítva hol magasan fekvő, hol pedig túl mélyen beágylazott. Amíg tehát a csatorna nem szállítja le kellő mértékben a keresztirányú völgyeiéiben jelentkező talajvíz szintjét, addig túlzott mértékben csökkenti szívó hatása révén az ugyancsak keresztirányú dambvonulat természetes talajnedvességét. A belvízrendezéssel kapcsolatosan már említett zsilipes bukókkal (amelyek szükségszerint átjárást is biztosítanak) történő lépcsőzéssel kell a talaj túlzott kiszárítása ellen védekezni. Az említett műtárgyak célszerű beépítésével ugyanis a talajvíz- szint szabályozása nemcsak a csatorna fenéklépcsőinek kialakításával (a jelenlegi szívóhatás csökkentésével), hanem az így létrejött bögékben a víz zsilippel történő szükségszerinti visszatartásával is szabályozható lesz úgy a tenyészidőben, mint azon kívül. Meg kell említeni, hogy ezen műtárgyakkal történő lépcsőzés, a vízkivételt (belvízhasznosítást), a csatornán való átjárást és nem utolsó sorban a csatorna homokos talajon történő könnyebb fenntartását teszi lehetővé a drága mederbiztosítási költségek csökkentése mellett. A betervezett műtárgyak költségét a belvízrendezésnél vettük figyelembe. A vízgyűjtőn csak Gyál, Maglód és Üllő községek határában találunk talajvíszintészlelő kutakat. A talajvíz évi közepes vzállása az 1956/60. évek átlagában az észlelési helyeken a talaj felszíne alatt: a 672. sz. gyáli kútnál 3,89 m, a 680. sz. maglódi kútnál 6,03 m, a 681. sz. üllői kútnál 4,03 m. Bár ezek az adatok korántsem elegendők az egész vízgyűjtőben fennálló viszonyok jellemzésére, any- nyi mégis megállapítható, hogy a talajvízszint emelése a mezőgazdaság érdekében általában igen indokolt. 2.24 A BELVÍZRENDSZEREKBEN, KISVÍZFOLYÁSOK VÍZGYŰJTŐTERÜLETÉN ÉS AZ ÖNTÖZŐRENDSZEREKBEN TERVEZETT TALAJVÍZSZINTSZABÁLYOZÁSOK ÖSSZEFOGLALÁSA A soroksári Duna-ág menti belvízrendszerekben a meglévő, részben felújítandó csatornahálózat az ismertetett szivattyútelepekkel elegendő biztosíték a talajvízszint káros megemelkedésének megakadályozására. illetve1 megfelelő magasságon tartására. A gyáli belvízrendszerben a nagyesésű csatornáknak zsilipes bukók beépítésével történő rendezésével és a zsilipek megfelelő elhelyezésével, kezelésével mielőbb el kell érni, hogy a talajvízszint az elérhető optimális szintre szálljon le, illetve emelkedjék. A tárgyalt rendszerekben belvízrendezési, belvíz- haszmosítási és belvízvédekezési munkákat terveztünk. Mivel az egymástól sok esetben szét sem választr- ható munkák a talajvízszint állására, szabályozására is kihatással lehetnek, az előirányzott munkákat, műtárgyakat olyan kialakítással, illetve elhelyezéssel terveztük, hogy befolyással legyenek a talajvízszint kedvező alakulására is. A kisvízfolyások vízgyűjtőterületén tervbe vett talajvízszint szabályozási munkák részletezését lásd V. Hegy- és dombvidéki területek rendezése c. fejezet 2.214. pont alatt. 2.25 HATÉKONYSÁGI SZÁMÍTÁS A tárgyalt két (14. és 15. számú) belvízrendszerben az elmúlt 10 év alatt gyakorlatilag belvízkár nem, vagy csak egészen csekély mértékben jelentkezett. Ennek oka a száraz időszak mellett a csatornarendszer folyamatos fejlesztésében keresendő. Az elmúlt években a főcsatornák előírt vízszállítását mindhárom rendszerben majdnem maradéktalanul biztosították a tervszerűen végrehajtott felújítási munkákkal. Hasonlóképpen fokozták a II. kategóriába sorolt csatornák vízvezetőképességét is a jobban veszélyeztetett helyeken. Ezek szerint a belvízkár-adatok egyáltalában, vagy csupán nem jellemző mértékben állnak rendelkezésre, s így még a csekély beruházások hatékonysága sem volna kimutatható. Hatékonysági számítást az előadottak miatt nem készítettünk. 2.3 A javasolt megoldások sorrendje és a sorrend indokolása. 2.31 A BELViZGAZDÄLKODÄS MUNKÁINAK SORRENDJE ÉS A SORREND INDOKOLÁSA 2.311 A belvizes területek rendezési munkáinak sorrendje és a sorrend indokolása 14. Soroksári Dunaág-menti belvízrendszer 1. Tassi öblözet: Az I. sz. főcsatorna felújítása és szűrőzése, továbbá (félállandó jelleggel) 2,0 m3/s teljesítésű) szivattyútelep építése az I. főcsatorna alsó szakaszán és 25,6 km II. kát csatornahálózat felújítása. Ezek a munkák a belvízrendezési, hasznosítási és talajvízszint szabályozási célokat egyaránt szolgálják. 2. Makádi öblözet. A II. és II/2. jelű csatornák felújítása a terület vízrendezése céljából. 3. Szigetbecsei öblözet. A III. fő- és mellékcsa- tomák felújítására van elsősorban szükség a vízvezetők épesség biztosítsa céljából. Második helyen áll belvízrendezési szempontból a Szigetbecse-Alsó szivattyútelep felújítása, majd a III. csatornarendszerben kiépítendő burkolatok a meder biztosítása érdekében. 162
