Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)
IX. fejezet. Települések, ipartelepek csatornázása és a vizek tisztaságának védelme
tisztítás nélkül, közvetlen kitorkollásokon keresztül folynak le a Dunába. A csatornahálózat ütőerei a főgyűjtők, melyek egyrésze a csatomaszivattyútelepekre, másrésze pedig közvetlen kitorkolással a Dunába szállítja a szenny- és csapadékvizeket. A Duna-balparti városrészben 16, a Duna jobbparton hat főgyűjtő üzemel. A szennyvizeknek a Dunába való átemelésére a pesti oldalon a Ferencvárosi, Angyalföldi és Csepeli Csatornaszivattyútelepek, valamint a kiépítés alatt álló pesterzsébeti tisztítótelep, a budai oldalon pedig az Óbudai-, Kelenföldi-, valamint az Albertfalvai Csatornaszivattyútelepek szolgálnak. A megnevezetteken kívül még számos, helyi jellegű követelményeket kielégítő átemelőtelep is üzemel a hálózatban. A DUNA-BALPART CSATORNÁZÁS Á A Ferencvárosi Csatornaszivattyútelep a Duna- balparti városrész kereken 6 000 ha területéről lefolyó szenny- és csapadékvíznek a Dunába való átemelésére szolgál. Épült 1893—1896 között. A szenny- és csapadékvizet az ùn. Közös főgyűjtő végeredményben a Duna-parton vonuló Duna-parti-, a Na gy кörút-vonalát követő nagykörúti-, a XIV.— IX. kerületek vizeit levezető magasan fekvő-, és a kőbányai főgyűjtő által szállított vizeket gyűjti össze. A csatomaszivattyútelep három feladatot teljesít: A szennyvíz mechanikai tisztítását, a szennyvíznek a Dunába való átemelését, a szennyvízből nyert szilárd anyagoknak részben további kezelését, részben lakatlan területre szállítását. A telep hármas feladatának megfelelően három részből áll: 1. a szennyvíztisztító üzemrészből, a szennyvíz mechanikai tisztítására, 2. a szivattyúzási üzemrészből, a szennyvíznek a Dunába való átemelésére, 3. a rothasztó üzemrészből, a rácsszemét kirot- hasztására. A mechanikai tisztítóberendezés részei: durva rács, kettős homokfogó, finom rács, gépház, rácsszemétrothasztó berendezés, három előrot- hasztótartánnyal, gáztárolóval. A telep üzembiztonsági létesítményei: szabadkiömlő, háromtáblás zsilippel, az esővízzel hígult szennyvíznek alacsony Duna-vízállásnál a Dunába való kibocsátására, szennyvíznyomócsatoma a gépház és Duna-part között, valamint ennek folytatásában a Duna-meder alatti nyomócső, amely a partéltől 150 m távolságban a Duna sodorvonalába szállítja a szennyvizet. Az összekötő csatorna a nyomócsövet köti össze a szabadkiömlővei és a nyomócső tehermentesítésére szolgál. A vészkiömlő, mely heves záporok esetében felnövekedett víz- mennyiséget szállítja — szükség szerint — a Soroksári Dunaágba. Megemlíthető még, hogy magának a telepre vezető Duna-parti főgyűjtőnek a tehermentesítésére 7 km hosszú szakaszon elosztva nyolc helyen önműködő záporvízkiömlő berendezés létesült. A telep jelenlegi terhelése 3 500 1/sec. Az Angyalföldi Csatomaszivattyútelep területileg a Rákospataknak a Dunába való kitorkollásá- nál van. Az 1938—1942 évek között létesült és a Rákosvölgy szennyvizeit levezető Rákosvölgyi főgyűjtő, valamint a Váci úti és Cserhalom úti főgyűjtők által szállított újpesti szenny- és csapadékvizeket emeli át mechanikai tisztítás után a Dunába. A szivattyútelep vízgyűjtőterülete mintegy 5 000 ha. A telep részei: kettős homokfogó, finom rács, gépház, szabadkiömlő a záporvizek részére és a sodorvonalig 150 m kiépített nyomócső. A rákosvölgyi főgyűjtőnek — a szivattyútelep előtt — mintegy 2,5 km távolságban elektromos távvezérlésű, két zsilippel ellátott vészki ömlő je van a Rákospatakba. A rákosvölgyi főgyűjtőnek ezenkívül még három helyein van bukógátas vészkiömlő- je a Rákospatakba, az újpesti főgyűjtőnek pedig ugyancsak három bukógátas ki ömlő je a Dunába. A telep terhelése 1 250 1/sec. A Csepeli Csatomaszivattyútelep 400 ha nagyságú területet víztelenít. A terület azonban jelenleg még csak szórványosan csatornázott. A telep 1953—57. években létesült, amikor megszüntették a régebben itt létesült ideiglenes jellegű átemelőtelepet. A telep részei: durva rács, kettős homokfogó, gépház, kerülőcsatoma, szabadkiömlő és a folyamágyba fektetett vörösfenyőből készült meder alatti nyomócső, amelynek meder alatti szakasza 214 fm. A telep jelenlegi terhelése 65 1/sec. Az előbbiekben felsorolt csatornaszivattyútelepek, a hozzá vezető főgyűjtőkkel végeredményben a szenny- és csapadékvizeket összpontosítják, és így három helyen engedik be a szennyvizeket a Dunába. A Pest-déli volt peremvárosok (Lőrinc, Kispest, Erzsébet) szenny- és csapadékvizeit levezető ún. Torontál utcai főgyűjtő jelenleg még szabad kitorkolással bocsátja be a tisztítatlan szennyvizeket a soroksári duna-ágba. A szennyvizek tisztítására szolgáló Dél-Pesti Szennyvíztisztító Telep építése folyamatban van. A telep terhelése 355 1/sec lesz. Az Újpesti Csatomaszivattyútelep az újpesti városrész mélyebb fekvésű északi területéről (mély zóna) származó szenny- és csapadékvizeket emeli át a Váci úti főgyűjtőbe. A telepet az 1952—54 években építették. A telep részei: elosztó akna, durva rács, kettős homokfogó, finom rács, gépház, ideiglenes jellegű szabadkiömlővel. A telep jelenleg 725 1/mp mennyiségű szennyvizet emel át. Az ennél nagyobb vízmennyiség bevezetését a Dunaágba ideiglenes elzárásokkal és átemelő szivattyúk beiktatásával biztosítják. A jövőben a 725 1/mp-nél nagyobb mennyiségű szenny- és csapadékvizeket külön létesítendő záporcsatomán keresztül fogják a Dunaágba vezetni. A telep jelenlegi terhelése 195 1/mp. A Pestlőrinci Szennyvíztisztító Telep kereken 50 ha kiterjedésű és 8000 lakosú városrész (volt pestlőrinci állami lakótelep) szennyvizének tisztítására szolgál. A csapadékvizek levezetéséről gondoskodás nem történt. A telep 1951—52-ben épült. 276
