Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)
IX. fejezet. Települések, ipartelepek csatornázása és a vizek tisztaságának védelme
A szennyvíztisztítás biológiai úton történik. A szennyvíztisztító berendezés részei: kettős szűrőrács, gépház, Imhoff rendszerű kétszintes ülepítő, biológiai csepegtetőtest, utóülepítő, iszapszikkasztó ágyak. A biológiailag megtisztított szennyvíz befogadója a Sós-mocsár árok. A telep terhelése jelenleg 15 1/sec. Az utóbb felsorolt két telep közül az újpesti telep átemelőtelep jellegű és az Angyalföldi Csatornaszivattyútelep helyi jellegű átemelőtelepként működik. A lőrinci szennyvíztisztító telep, amely a főváros első biológiai tisztítótelepe — helyi jellegű követelményeket elégít ki és nincs közvetlenül kapcsolatban a főváros közcsatomahálózatával. A felsorolt csatomaszivattyú — és tisztítótelepeken kívül részben attól függetlenül több helyi jellegű átemelőtelep is üzemel. Ezek ismertetése, építési idejük sorrendjében a következő: A XX. kér. Vizisport utcai Szennyvíztisztító Állomás eredetileg szétszórtan beépített kis családi házakban lakó 500 fő szennyvizének tisztítására létesült 1930-ban. A tisztító berendezés részei: kétszintes ülepítő, biológiai csepegtetőtest, fertőtlenítő medence. A tisztított szennyvizek befogadója a Soroksári Dunaág. A Dunaágba való bevezetés kétszintesen történik. A normál vizeket meder alatti kitorkollással juttatják a Dunaág sodorvonalába, a többletvizeket pedig parti kitorkoláson keresztül engedik be a Dunaágba. A IX. kér. Nagy vásártelepi Szennyvízszivattyúállomás 1930-ban létesült, a mélyebb fekvésű vásárterületet elválasztó rendszerrel csatornázták. A csa- partvizek közvetlenül a Soroksári Dunaágba jutnak. A szennyvizet gyűjtőmedencén összegyűjtve, gépierővel emelik át a Soroksári úti közcsatornába. A telep jelenlegi terhelése 15 1/sec. A XV. kér. Rákospalotai Záporvíztároló és Szivattyúállomás 1936-ban épült és Rákospalotán a Mezőhegyes utca, Debinszky utca, Rákos utca és Arany János utca által határolt, közel 100 hektár nagyságú területről származó csapadékvizeket gyűjti össze, majd részben gravitációs úton, részben átemeléssel a Budapest—Vác vasútvonal alatti átereszen keresztül az újpesti közcsatornába juttatja az esővizeket. A záporvíztároló földmedence 92 m hosszú és 36 m széles. A XX. kér Vízisport úti Önműködő Szivattyú- állomás a Gubacsi lakótelep mintegy 3500 főnyi lakossága szennyvizeit emeli át az erzsébeti közcsatornahálózatba, 1140 fm nyomócső közvetítésével. A csapadékvizek elvezetésére külön csatornahálózat szolgál, a Soroksári Dunaágba történő bekötéssel. A telep 1956-ban épült. Terhelése jelenleg 17 1/sec. A XVI. kér. Cinkotai Szennyvíztisztító Telep a cinkotai lakótelep 175 főnyi lakossága szennyvizének tisztítására szolgál. A tisztító berendezés részei: előülepítő, kétszintes ülepítő, biológiai csepegtetőtest, átemelő gépház és utóülepítő. A tisztítótelepről elfolyó szennyvíz a Szabadföld út alatt levő közúti áteresz, majd nyílt felszíni árok, vasúti áteresz és zárt csatornaszakaszok útján a Caprera-pataknak a cinkotai strandfürdő medencét megkerülő zárt szelvényébe kerül, végeredményben a Szilas-patakba. Az állomást 1958—59- ben létesítette a Házkezelési Igazgatóság. A telep jelenlegi terhelése 1 1/sec. A XIII. kér. Margitszigeti Szivattyúállomás a Margitsziget déli feléről származó szenny- és csapadékvizeknek a Dunába való továbbítására, átemelésére szolgál. A Margitsziget déli részen létesített csápos kútrendszer védelmére létesült 1957— —59-es évek között a szivattyúállomás, amelynek kiépítésével a margitszigeti csatornahálózatot át kellett építeni és a szenny-, valamint csapadékvizeket 29 fm hosszú nyomócsővel kellett a Dunába bevezetni. A telep távműködtetéssel üzemel. A Fővárosi Vízművek Magda-forrási gépházából lehet az állomás üzemmenetét ellenőrizni. Az állomás jelenlegi terhelése 16 1/sec. A IV. kér. Újpest—Megyeri úti Önműködő Ideiglenes Szivattyúállomás az Újpest—Megyeri úti lakótelep épületcsoportjában keletkező napi 30 m3 szennyvíznek kétszintes ülepítőn és szűrőrácson való átvezetés után, 644 fm hosszú azbesztcement nyomócsövön a közcsatornába való bevezetésére létesült 1958—60-as évek között. Az állomás ideiglenes jellegű, mert a Megyeri úti mély zóna főgyűjtőcsatornájának kiépítése után működése feleslegessé válik. A telep terhelése jelenleg 1 1/sec. A XVII. kér. Rákoskeresztúri Szennyvíztisztító és Szikkasztóállomás a rákoskeresztúri kislakásos lakótelep 250 főnyi lakójának szennyvizeit mechanikai tisztítás után — szikkasztókút közvetítésével — elszikkasztja. A tisztítótelep részei: egyszerű oldómedence, kavicsszűrő, elosztó-akna, szikkasztó kút. Az állomás 1958-ban épült és jelenlegi terhelése 0,5 1/sec. A felsorolt csatomaszivattyú- és tisztítótelepeken kívül a főváros területén még több helyen működik helyi jellegű, főleg csapadékvizeket átemelőtelep. A IX. kér. Asztagközi Önműködő Szivattyúállomás az Ecseri úti kislakásos telep 1 000 főnyi lakosságának szennyvizét és mintegy 3 ha terület csapadékvizét emeli át a területet környező közcsatornába. A XIV. kér. Vorosilov úti Szivattyúállomás egy föld alatti illemhely szennyvizének a közcsatornába való átemelésére szolgál. Útvíztelenítési feladatot látnak el: V. kér. Lánchíd pesti hídfőjénél levő két szivaty- tyúállomás, a VI. kér. Dózsa György úti, a IX. kér. Illatos úti, a X. kér. Hungária körúti, a XIII. kér. Béke utcai és a XVII. kér. Ferihegyi repülőtér gyorsforgalmi lítját víztelenítő három önműködő szivattyúállomás. DUNA-JOBBPART CSATORNÁZÁSA A III. kér. Zsigmond téri Óbudai Csatornaszivattyútelep Óbuda mintegy 300 ha nagyságú területéről származó szenny- és csapadékvizeknek a Dunába való átemelésére szolgál. A telep az 1914—16 években épült. A telepre az óbudai főgyűjtőcsatorna szállítja a szenny- és csapadékvizeket. 277
