Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)
VI. fejezet. Öntözés
előbbre a zsámbéki medence lehetőségei kerülhetnek. Csak hosszabb távlatban tartjuk reálisnak a költséges Duna-ba'lparti közvetlen és Ipoly-völgyi távozás öntözéseket. A fentieket Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy 20 éven belül mintegy 20 000 hektár rendezhető be, 20 éven túli időtartamban további 14 000 hektár. 3. BEFEJEZÉS 3.1 A terv értékelése A tervnek a múltat és a jelent értékelő része a területi adottságok vonatkozásában tényeken alapszik, bizonytalan azonban a felhasznált vízmeny- nyiség és az évi energiaszükséglet tekintetében, mert becsült adatok alapján dolgoztuk ki. A fejlesztés kidolgozásához nem állott rendelkezésre tanulmány, mert a terület teljes egészében rendszeren kívüli. Míg más területeikre a tervező intézetek által készített számos tanulmány áll rendelkezésre, erre a területre ez az első összefoglalás. A kivitel előtt tehát részletes tanulmány- terveket kell készíteni. A tervet helyismeret alapján, szórványos bejárással kiegészítve, számítások alapján állítottuk össze, míg a tározásokat a „távozás” fejezetből átvett adatok alapján terveztük. A hordozható esőszerű öntözéshez alánként a MA 200-as típusberendezést használtunk fel. A 6. TVK összes területe mintegy 1 900 km2, ebből 200 km2-t tervezünk 20 éven belül, további 140 km2-t 20 év utáni távlatban megöntözni. A 20 éven belüli fejlesztés az egész terület 10,5%-át, a 20 éven túli fejlesztés 15,8%-át érinti. A fejlesztés hozzávetőlegesen 50—50%-ban a szántó és kertészet között oszlik meg. A kertészet — amelyhez soroltuk a gyümölcskertészetet is — magas arányát indokolja a főváros közelsége, a kertészeti múlttal rendelkező adottságok és a kertészet jövedelmezősége. A szántóterület zöme takarmányöntözés lesz, amivel elsősorban a főváros tej ellátásának megjavítása és az állattenyésztés emelése várható. Bár az összterülethez viszonyítottan az öntözött terület aránya alacsony, a többletérték növekedése magas és a kertészetek többletjövedelme jelentősen fogja növelni a mezőgazdaság egész termelési értékét mind a zöldség-, mind a gyümölcstermelés vonalán. Biztosítani lehet majd az időjárástól függetlenül a hektáronkéni 200 mázsás termést és a szánrtóföldi takarmánytermesztésben a hektáronkénti 100—200 mázsás szénatermést. A fejlesztés segítséget fog adni ahhoz is, hogy a mezőgazdaság az eredményeket a száraz területeken is fokozza. A budapesti kisvízfolyásokra meg kell jegyezni, hogy azok szennyvíznek minősülnek. Mivel a gyakorlati megoldások még nem tisztázottak, a táblázatban nincs (kiemelve. 3.2 A tovább fejlesztés érdekében végrehajtandó teendők A továbbfejlesztés érdekében az általános teendőkön kívül a következőket tartjuk szükségesnek a TVK területe vonatkozásában megjegyezni. Ezen a területen öntözőrendszer nincs, ezért főművek létesítésével kapcsolatos; előmunkálatokra nincs szükség, a geodéziai előmunkálatokhoz szükséges térképanyaggal rendelkezünk, ezeknél részletesebb felvételek készítésére egyelőre nincs szükség. Akár a tározásos, akár a távvezetékes megoldások valamelyikét kívánnánk megvalósítani, azokra egyedenként szükséges a műszaki tanulmányokat, mezőgazdasági hasznosítási terveket elkészíteni, és — ha több üzem érdekelt — a társulatokat megszervezni. A budapesti kisvízfolyásos, szennyvízjellegű öntözések érdekében célszerű megvizsgálni egy-egy szennyvíztermelő ipari üzem és egy mezőgazdasági üzem együttműködésének megszervezését. A szennyvíz felhasználásával a mezőgazdasági üzem öntözővízhez jutna, az ipari üzem pedig elhelyezné szennyvizét anélkül, hogy azzal élővízfolyást szeny- nyezne. Bár mindkét üzemnek engedményt kell tennie, az eredmény azonban rendkívül hatékony lenne. 226
