Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)

VI. fejezet. Öntözés

előbbre a zsámbéki medence lehetőségei kerülhet­nek. Csak hosszabb távlatban tartjuk reálisnak a költ­séges Duna-ba'lparti közvetlen és Ipoly-völgyi tá­vozás öntözéseket. A fentieket Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy 20 éven belül mintegy 20 000 hektár rendezhető be, 20 éven túli időtartamban további 14 000 hek­tár. 3. BEFEJEZÉS 3.1 A terv értékelése A tervnek a múltat és a jelent értékelő része a te­rületi adottságok vonatkozásában tényeken alap­szik, bizonytalan azonban a felhasznált vízmeny- nyiség és az évi energiaszükséglet tekintetében, mert becsült adatok alapján dolgoztuk ki. A fejlesztés kidolgozásához nem állott rendel­kezésre tanulmány, mert a terület teljes egészé­ben rendszeren kívüli. Míg más területeikre a ter­vező intézetek által készített számos tanulmány áll rendelkezésre, erre a területre ez az első össze­foglalás. A kivitel előtt tehát részletes tanulmány- terveket kell készíteni. A tervet helyismeret alap­ján, szórványos bejárással kiegészítve, számítások alapján állítottuk össze, míg a tározásokat a „tá­vozás” fejezetből átvett adatok alapján terveztük. A hordozható esőszerű öntözéshez alánként a MA 200-as típusberendezést használtunk fel. A 6. TVK összes területe mintegy 1 900 km2, ebből 200 km2-t tervezünk 20 éven belül, további 140 km2-t 20 év utáni távlatban megöntözni. A 20 éven belüli fejlesztés az egész terület 10,5%-át, a 20 éven túli fejlesztés 15,8%-át érinti. A fejlesz­tés hozzávetőlegesen 50—50%-ban a szántó és ker­tészet között oszlik meg. A kertészet — amelyhez soroltuk a gyümölcskertészetet is — magas ará­nyát indokolja a főváros közelsége, a kertészeti múlttal rendelkező adottságok és a kertészet jö­vedelmezősége. A szántóterület zöme takarmány­öntözés lesz, amivel elsősorban a főváros tej ellá­tásának megjavítása és az állattenyésztés emelése várható. Bár az összterülethez viszonyítottan az öntözött terület aránya alacsony, a többletérték növekedése magas és a kertészetek többletjövedel­me jelentősen fogja növelni a mezőgazdaság egész termelési értékét mind a zöldség-, mind a gyü­mölcstermelés vonalán. Biztosítani lehet majd az időjárástól függetle­nül a hektáronkéni 200 mázsás termést és a szánr­tóföldi takarmánytermesztésben a hektáronkénti 100—200 mázsás szénatermést. A fejlesztés segítséget fog adni ahhoz is, hogy a mezőgazdaság az eredményeket a száraz terüle­teken is fokozza. A budapesti kisvízfolyásokra meg kell jegyezni, hogy azok szennyvíznek minősülnek. Mivel a gya­korlati megoldások még nem tisztázottak, a táb­lázatban nincs (kiemelve. 3.2 A tovább fejlesztés érdekében végrehajtandó teendők A továbbfejlesztés érdekében az általános teendő­kön kívül a következőket tartjuk szükségesnek a TVK területe vonatkozásában megjegyezni. Ezen a területen öntözőrendszer nincs, ezért fő­művek létesítésével kapcsolatos; előmunkálatokra nincs szükség, a geodéziai előmunkálatokhoz szük­séges térképanyaggal rendelkezünk, ezeknél részle­tesebb felvételek készítésére egyelőre nincs szük­ség. Akár a tározásos, akár a távvezetékes megoldá­sok valamelyikét kívánnánk megvalósítani, azok­ra egyedenként szükséges a műszaki tanulmányo­kat, mezőgazdasági hasznosítási terveket elkészíte­ni, és — ha több üzem érdekelt — a társulatokat megszervezni. A budapesti kisvízfolyásos, szennyvízjellegű ön­tözések érdekében célszerű megvizsgálni egy-egy szennyvíztermelő ipari üzem és egy mezőgazdasági üzem együttműködésének megszervezését. A szennyvíz felhasználásával a mezőgazdasági üzem öntözővízhez jutna, az ipari üzem pedig elhelyezné szennyvizét anélkül, hogy azzal élővízfolyást szeny- nyezne. Bár mindkét üzemnek engedményt kell tennie, az eredmény azonban rendkívül hatékony lenne. 226

Next

/
Oldalképek
Tartalom