Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)
XII. fejezet. Víztározás és annak többcélú hasznosítása
melynek vízigénye a tenyészidőben 91 1/s. Ezt a tározó szolgáltatni képes. Az Unyi patak völgyében, másként mint tározás útján, öntözővizet biztosítani nem lehet, ezért fontos a tározás. 3.23 HATÉKONYSÁGI VIZSGÁLATOT CSAK A KIMONDOTTAN MEZŐGAZDASÁGI CÉLOKAT SZOLGÁLÓ TÁROZÓKRA VÉGEZTÜK EL. A számítások eredményét a következő táblázatban foglaljuk össze: A tér ÓZÓ V hasznos térfogat 1000 m3 T K k ö 1 t s é 1000 Ft I g e k J jövedelmezőségi mut. Ft /év i fajlagos beruházási költség Ft/m3 1 száma | neve 21. Kondorfái 1 500 6 300 1 050 5 980 0,880 4,00 22. Kisrádóci 2 000 7 560 1 322 8 810 0,710 4,40 23. Nemescsói 500 2 570 680 10 900 0,173 21,80 24. Tömördi 2 250 9 620 1 830 20 750 0,375 9,22 26. Pusztám iskei 2 500 1 370 734 15 924 0,040 6,38 29. Döbröntei 700 2 000 638 6 235 0,220 8,90 30. Nagyteveli 500 2170 668 6 626 0,226 13,25 31. Pénzeskúti 4 000 2 400 876 11 440 0,133 2,86 32. Romándi 1 000 870 395 5 950 0,080 5,95 33. Bakonyszentlászó! 3 000 12 170 2 760 19110 0,492 6,37 5.a Tarcsi 427 164 75 820 0,109 1,93 6.a Kerékteleki 34 420 70 454 0,770 13,40 34. Vasdinnyepusztai 500 1 060 387 2 369 0,284 4,74 35. Concóháti 1 000 2 950 724 6 170 0,360 6,17 36. Tardostoányai 253 260 74 650 0,285 2,56 37. Dágd 800 2 600 761 10 480 0,175 13,10 38. Nagysápi 700 1780 540 6 800 0,182 9,70 Az átlag: 21 664 56 264 13 584 139 468 0,306 6,46 A jövedelmezőségi mutatókat a I a fajlagos beruházási költségeket az Î V alapján számítottuk, ahol, T = a beruházás évi bruttó hozama, K= az évi költségek munkabérek nélkül, I = a népgazdasági összberuházás, V= a tározó hasznos térfogata. Az így kiszámított mutatók elemzése már jó támpontot nyújt a művek gazdaságosságának elbírálásához. A jövedelmezőségi mutató értékelésénél azonban tekintetbe kell venni a tározással szolgáltatható vízmennyiségre telepíthető öntözőterületeket. Jelen esetben ugyanis az öntözendő területek nagysága nincsen mindenütt arányban a tarozása lehetőséggel ugyanabban a völgyiben, Mindkét mutatónál az átlagértékeket is kiszámítottuk, amelyek a dombvidéki mezőgazdasági jellegű tározók és azokhoz kapcsolódó öntözőtelepek létesítését határozottan indokolják. A kimondottan ivó- és ipari vízellátás céljait szolgáló tározók közül a Sopronbánfalvait és a Bo- kodit emelhetjük ki, mint gazdaságos létesítményeket. Ezek közül a bokodi már megépült. A fajlagos beruházási költségeket a szöveghez mellékelt táblázat tartalmazza. Ezek az országos átlag körül vannak. A jövedelmezőségi vizsgálatnál azonban még figyelembe kell venni a vízkivételi művek költségeit is, melyek az összberuházási költségeket megemelik. A Gyepükajáni, Devecseri, Csékúti (3 db) domb- vidéki tározó hasznosítását a többi (a VI. sz. és a VIII. sz.) fejezet nem tenvezi, ezért ezek mint táro- zási lehetőségek szerepelnek. A komlex feladatú tározók gazdaságossági vizsgálatait más-más fejezetek tárgyalják, a Felső-Dunai Vízerőművel kapcsolatos tározót, és a Nagymarosi vízlépcső létesítésével előállított tározót a X. és a XV. fejezetek tartalmazzák. 39?
