Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)
XII. fejezet. Víztározás és annak többcélú hasznosítása
2.3 Javasolt megoldások sorrendje és a sorrend indokolása 2.31 SÍKVIDÉKI TÄROZÖK ÉPÍTÉSÉNEK SORRENDJE ÉS A SORREND INDOKOLÁSA A síkvidéki jellegű komplex tározók megépítése a kapcsolódó létesítmények építésének sorrendjétől, valamint a népgazdasági érdektől függ. A dunai nagylétesítmények építésének sorrendjét a XV. fejezet tárgyalja. 2.32 HEGY- ÉS DOMBVIDÉKI TÄROZÖK ÉPÍTÉSÉNEK SORRENDJE ÉS A SORREND INDOKOLÁSA A sorrendet itt is a kapcsolódó hasznosítást felölelő beruházások megvalósításiának üteme indokolja. Az ipari hasznosítású tározóknál az iparfejlesztés üteme, a mezőgazdasági hasznosításrí tározóknál pedig az öntözés feilesztésének üteme eleve meghatározza a tározóik építésiének sorrendiét. A sorrendet végső soron, a gazdaságossági, hatékonysági vizsgálatok alapján kell eldönteni, és itt a számok vizsgálata mellett tekintettel kell lenni a járulékos beruházásokra, de a népgazdasági érdekekre is. A mezőgazdasági célok érdekében létesítendő tározók építését az alábbi sorrendben, javasoljuk: Kerékteleki, (6a) (megépült), Tarcsi. (5a) Vasdinnvepusztai. (34) Tardosbánvai. (36) Ezek műszaki tervei már el is készültek, a helvi igénvek. elsősorban az állattenvésztécbéz szükséges takarmánybázis előállítására hivatottak. A további sorrendre nézve szintén a Komárom megyei tározók építését javasoljuk, mert hasznosításukra itt van szükség leginkább. Ezek: Bakonyszentlászlói, (33) Concóháti, (35) Dági, (37) és a Nagysápi tározók. (38) E tározókat a II. és III. ötéves terv során javasoljuk megépíteni, tehát 1970-ig bezárólag. Az 1970—80 közötti időszakban (III—IV. ötéves terv) javasoljuk a Rába bp-i és a Marcal vízgyűjtőjéhez tartozó tározókat megépíteni a következő sorrendben: Kondorfái (21), Kisrádóci (22), Tömördi (24), Fusztamiskei, (26) és Pénzaskútd (31) tározókat. Ez utóbbi hatékonyságát a megfelelő öntözőtelep terület növelésével fokozni lehet. E tározók sorrendjét az dönti el, hogy először a jobb minőségű földeken rendezzük be az öntözőtelepeket. A távlati időszakban 1980 után építhető ki a többi tározó. Az ipari tározóknál a II. ötéves terv során épül ki a Bokodi tározó (13), és 1970—1980 között a Sopron bán fal vai (20) és Bremnbergi (49) tározó. A bokodához fontos népgazdasági érdek, fűződik (erőmű, hűtővíz). A Sopronbánfalvai sem kis jelentőségű, ámbár nagy járulékos beruházásokat igényel (2.5 km útáthelyezés). Ennek létesítését azonban az iparfejlesztés indokolja, mely nem támaszkodhat sokáig a városi vízműre, mivel a lakosság vízigényei és az élelmiszer- ipar a korlátozott vízkészletet a távlatban le fogják kötni. A tározók között különleges és előkelő helvet betöltő tatai Nagytó mielőbbi felúiítására szükség van. így ezt a munkát a III. ötéves terv során be kell fejezni és ugyanakkor a felt öl tő dóshoz kapcsolódó szennyezés és hordalékproblémákat véglegesen rendezni kell. Ezt sürgeti Tata város fejlesztése, a növekvő idegenforgalom és üdültetés, valamint a rákapcsolt vízhasználatok léte is. A tározók építési ütemezését az alábbi összefoglaló táblázat adja: Időszak Tározók sorszáma Hasznosítás mezőgazdaság | ipar | db egyéb A bszolut teljesítőképesség Költség 1970-ig épül 5.a, 6a, 33, 34, 35, 36, 37, 38, 8 — — 0,913 31,3 13a, 20, 49 — 3 — 0,34 72,7 1980-ig épül. 21, 22, 24, 26, 31, 5 — — 1,51 49,8 18, — 1* — 1,50 25,0 1980 után 23, 29, 30, 32, 4 — — 0,40 23,2 — — — — — — 21 db dombvidéki 17 4 — 4,66 202,0 Tata nélkül: 3,16 +2 db síkvidéki 2 ennek költsége komplex lét- tesítménytől nem választható el. X. és XV. fej. +8 db emeltszintű halastó 8 — — VII. fej. szerinti ütemezéssel Tehát végső kiépítés esetén a TVK-területén 31 db új és 18 db meglévő tározó lesz. (A jelen táblá398 10,3 zatának a mellékleten feltüntetett 20 db-ból ugyanis az Ácsi tározó megszűnik, a Tatai pedig a 31 db között van.)
