Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)
VI. fejezet. Öntözés
nincs, így arra nem is terveztünk nagyobb területet. Kivételt képez az Ilcva menti RK. III.-ban már meglévő és betervezett kisebb részleg, melynek öntözésénél az egészségügyi előírások betartása biztosított. 2.13 AZ EGYES SZERVEK SZEREPE AZ ÖNTÖZÉSNÉL Az öntözés fejlesztésénél elsősorban a tanácsok szerepe domborodik ki. A tanácsok feladata a gazdasági üzemeken — termelőszövetkezeteken — belül megteremteni az eredményes öntözőgazdálkodáshoz szükséges üzemi előfeltételeket. Így többek között a tanácsok feladata az eredményes öntözés érdekében szükséges és az öntözéses gazdálkodáshoz arányos állóeszközök, illetve az ehhez szükséges beruházási összegek biztosítása, a szükséges állatlétszám, megfelelő állatsűrűség beállítása, a termeléssel és a betakarítással járó korszerű gépesítés megteremtése, a termények tárolásának, tartósításának lehetővé tétele, az öntözéssel összefüggő meliorációs feladatok, mint pl. talajjavítás, talajvédelem, lecsapolás stb. megoldása. Ezen kívül tanácsi kezdeményezést kíván a talajok termőképességének fenntartásához szükséges többlet-szerves és műtrágya rendelkezésre bocsátása. Fontos feladat az öntözéses gazdálkodáshoz értő szakemberek beállítása és folyamatos továbbképzése. Tanácsi feladatkörbe tartozik továbbá őz öntözés hatékonyságának növelése érdekében az öntözőberendezések létesítésének tervezésével egyidejűleg a fejlesztéssel járó üzemi és komplex beruházási tervek elkészítése. Végül, de nem utolsó sorban tanácsi feladat a meglévő lehetőségek figyelembevételével az öntözőgazdaságok kijelölése és a kijelölésben résztvevők szakvéleménye alapján az összes előfeltételek megteremtése. A Földművelésügyi Minisztérium szerepe az öntözés fejlesztésénél elsősorban mint a tanácsok főhatósága, segíteni, koordinálni, véleményezni s a szükséges anyagi eszközöket a tanácsok rendelkezésére bocsátani. Másik ilyen nagy volumenű feladat az öntözésre berendezni tervezett területeken a szükséges talajjavítása munkák elvégzése. Az öntözésihez szükséges felső-, közép- és alsó szintű káderek kiképzésének megszervezése. A Földművelésügyi Minisztériumon belül az Állami Gazdaságok Főigazgatóságának feladata az Állami Gazdaságok öntözésr-fejlesztési előfeltételeinek biztosítása. A vízügyi szervezet szerepe az öntözéshez szükséges víz minőségi, mennyiségi és kellő időben történő biztosítása és a terület vízrendezése. Az OFV és a Vízügyi Igazgatóságok feladatkörébe tartozik az állami főművek megvalósítása, tehát beruházása, a termelőszövetkezeti és állami gazdasági öntözőtelepek tervezése és építése, továbbá a főművek üzemelése, felújítása, fenntartása és a termelők segítése öntözéses problémáinak megoldásában. A jelenleg ideiglenesen az Igazgatóság által ellátott másodlagos szolgáltatást az elkövetkezendő időben maguknak a termelőknek több érdekelt esetében esetleg társulati, úton kell biztosítani. Fenti szerveken belül az öntözés fejlesztésében feladatuk végzése folyamán más szervek is érdekeltek, így az AGROTRÖSZT és a területi AG- ROKER-ek, amelyek a hordozható permetező berendezéseket és az öntözés kisebb eszközeit hozzák forgalomba, ipari vállalatok, melyek a szükséges berendezéseket és eszközöket gyártják s végül a a kutatási intézetek, melyek szakértelmük és vizsgálati eredményeik folytán propagandát tudnak kifejteni az öntözéses gazdálkodás jó és gazdaságos alkalmazását illetően. 2.2 Az öntözés Keretterve Az öntözési Kerettervnek csak Győr—Sopron megye területén van kapcsolata a belvízrendezéssel nevezetesen több belvízi csatornát — legnagyobbrészt már kiépülteket — használunk fel öntözővíz-szállításra. A Hövej községnél a Répce folyóra épülő duzzasztó belvízvédelmi célokat szolgál ugyan, mégis az öntözést is elő fogja segíteni a kedvező vfkivételi lehetőség biztosításával. A víz- rendezési munkák kapcsolata tekintetében, főleg a befogadó nagyobb vízfolyások rendezésével van összefüggés. Különösen Vas megye területén, ugyanis a befogadók jelenlegi állapotukban funkciójukat betölteni nem tudják és az öntözést főleg a rét-területeken nagymértékben akadályozzák. Az öntözővíz; biztosítása, mint említettük, egyes területeken nagy nehézségieket okoz, csak tározással valósítható meg. Ilyen tározók Vas megyében, a következő helyeken épülnek a terv megvalósítása folyamán: Az Ablánc patakra Tömörd községnél, a Kozár—Borzó patakra Nemescső községnél, a Szent- jános patakra Kisrádóc határában és a Lugos patakra Kondorfa községnél; mely tározók halasítása is terve van véve. Ugyanez a helyzet Veszprém megyében is, ahol vízhasznosítási célok érdekében az alábbi nagyobb tározók létesíthetők: a) Devecser és Ajka határában, a Csigeré patakon 115 ha vízfelülettel, 400 fm hosszú völgyzáró gáttal, 5 m-es maximális vízoszloppal, 2 millió m3 víz tározható. b) Tósokberénd község határában a Széles vizen 163 ha vízfelülettel, 1000 fm-es völgyzárógáttal, 4 m-ets vízoszloppal 2 000 000 m3 víz tározható. c) Fenti nagyobb tározókon kívül az egyes Marcal menti kisvízfolyásokon emeltvizű halastó tározókat kell létesíteni. így a Kánya-éren 11,5 ha Gerence patakon 35,5 ha Tapolca, Darza patakon 57 ha Kis-Séd, Horgas patakon 57 ha Bitva patakon 115 ha Marcal felső szakaszán 57 ha Hajagös patakon 23 ha összesen: 356 ha 239
