Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)
VI. fejezet. Öntözés
terjedelemben a tervezett öntözőtelepek közelében, hogy a nagyobb vízveszteséget elkerüljük. A tározók és felemelt szintű halastavak hasznosításának kettős lehetősége van: egyrészt haltenyésztésre fordíthatók, másrészt a tánozott víz, egy része öntöző gazdálkodásra vehető igénybe. Az öntözést terhelő beruházások meghatározásánál tekintettel kell lenni arra. hogy 1. a tározók vizének komplex hasznosítása folytán rendkívül nehéz volna részletes tervezés nélkül megosztani a létesítési költségeket, a hasznosítási ágak között, továbbá 2. a halastavaikból való öntözés lehetővé tételéhez a tavat az optimálisnál magasabb szintre kell feltölteni. Az: eddigi tapasztalatok szerint az ilyen felemelt szintű halastavak létesítési költségei általában 30—35 000 Ft-ra tehetők ha-ként, a normál domJbvidéki halastavak 20—25 000 Ft-os létesítési költségével szemben, 3. A tározókból, ill. halastavakból öntözővizet beszerző öntözések irreális j övedelmezőséget mutatnának, ha a tározók, ill. a halastavak létesítési költségeiből az arányos résszel nem terhelnénk meg az öntözéseket. A fenti indokok alapján — tekintetbe véve, hogy a felemelt szintű tározó egy-egy ha-já'ból mintegy 3 ha öntözési vízellátása, 'biztosítható — a 2.41/2. táblázat „főmű” rovataiban a Veszprém megyei részt illetően a VÍZITERV munka-, anyag és költ- ségnormatívái alapján számított tételeket állítottuk be. Tekintve, hogy az öntözés tározókból, ill. felemelt szintű halastavakból történik, számolni kell ezen tájegység vízháztartásának megváltoztatásával is. A felszínt elhagyó csapadékvizek mennyisége lecsökken. A tározók és az öntözött területek növelik a levegő páratartalmát. A mikroklíma, megjavul, s ennek bizonyára még meglesz a hatása a nem öntözött területek növénytermesztésére is. A rétek ési legelők felületi öntözése azonban, még fokozott gondosságú végrehajtás esetén, is bizonyos csurgalék vizek keletkezésével fog járni. Ezért a vízelvezető árokhálózat karbantartására, ill. ahol hiányos, kiegészítésére különös gondot kell fordítani. A Komárom megyei öntözések kiépítéséhez az alábbi tározókat kell megépíteni: 1. Bakon,yszentlászlái Bakanyér tározó, 80 ha terjedelemben, 50 m hosszú völgyzáró gáttal, mintegy 12—13 m-es vízoszloppal, megközelítően 4 millió m3 víz tározására lesz alkalmas. 2. Ácsi és Nagyiigmándi községek, között, egymás alatt három tározó nyert betervezést, a zárógát hosz sza egyenként kb. 250 m, a tárolható víz mennyisége megközelítően 1,2 millió ms. 3. Két tározó Sárisáp, ill. Epöl község határában, egyik az Ungi patak és Janza patak ' torkolatánál, másik a Bajna-Epöli vízfolyáson. A zárógát hossza együttesen kb. 300 m, a tárolható víz, mennyisége kb. 1 millió m3. Tekintettel arra, hogy ezen, utóbb említett tározó komplex haszonsítása egyelőre nincs tervbe véve, létesítési költségét az öntözőtelepek költségednek számbavételénél figyelembe vettük. Öntözőrendszerek ismertetése: D/l. Mosoni öntözőrendszer; A Mosoni öntözőrendszer a Mosoni-Duna és nagyjából a Rábca folyó között terül el. Ny-on az: országhatárig terjed, D-en a Hanság-főcsatorna és a Rábca, É-on pedig a Mosoni-Duna határolja. A DK-i felén Öttevény, Kunsziget községek határáig terjed. Nem tartozik az öntözőrendszerhez a Iian- ság-főcsatornától É-ra fekvő ún. Villanytelepi öntözési. A terület enyhe DK irányú lejtésű, általában sík vidék. Nagyobb kiemelkedések nincsenek rajta. Itt helyezkedik el az un. É-i Hány, mely nagyjából Űjrónafő, Mæonszentjânos községektől Léfoény, Mosonszentmiklsóig tart. A terület időszakonként vízzel borított, azonban kiszáradásra hajlamos és így megfelelő vízháztartás szempontjából az öntözésnek messzemenő jelentősége van. A terület többi része is magán viseli a Hanság jellegét, azonban nem tartozik szorosan ahhoz. A Mosoni-Duna mente meszes:, Duna öntéstalaj, humuszban szegény, mész- ben gazdag, szürke színű iszaptalaj. Többnyire vályogős jellegű, vannak azonban homokos, de agyagféleségei is. Általában mély termőrétegű és a talajvíz 2 m körüli szinten van, mely a mezőgazda- sági termelés szempontjából kedvező. Az Északi- Hanság ÉNy-i felén Mosonmagyaróváron és Moson- szentjános vonalától ÉNy-ra, valamint Mecsér, Ki- bény községektől DK-re meszes: réti talajokat találunk. Ezek, sötétbarna, sokszor fekete, humuszos, meszes vályogtalajofc, humuszos szintjük 50—60 cm, mely alatt világos sárga tavi lösz következik. Egyrészük sekély termőrétegű, különösen Moson- szolnok:, valamint a Hegyeshalomtól É-ra elterülő részeken, ahol a felszínhez közel található meg a kavics, sőt egyes foltokban, egészen a felszínig kavicsos az altalaj. Ez a talajféleség a Hanság körüli részekre jellemző. Jó gabona- és kukioricatermő talajok, mély termőréteg esetén jól megterem, rajtuk a lucerna és a répa isi. Foszforra mérsékelten^ nitrogénre jobban reagálnak. Az említett területek között az Északi—Hányban láptalajok találhatók. Fekete, humuszban nagyon gazdag, szinte éghető könnyű talajok. Ezek védőerdősávokkal való ellátása igen fontos1. A mezőgazdasági termelés szempontjából hasonlóan fontos ezen talajok megfelelő vízellátása, mely ,esetben, nagy kender, burgonya, répa, kukorica, napraforgó, szója, zab, kölasi, káposzta és zöldségterméseket adnak. Megjegyzendő, hogy ezen talajolk istállótrágyázása nem mellőzhető. Azonkívül kálisóra reagálnak rajtuk a káli igényes növények. Meteorológiai jellemzőik: évi csapadékos napok száma, (legalább 1° mm) 15—20 nap; Csapadék átlagok mm-ben és havanként I. II. Ifi. IV. V. VI. ' VII. 1 ' ' 1 VIII. IX. X. XI. XII. 35 30 35 45 60 57 60 57 50 45 50 45 240
