Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)
XII. fejezet. Víztározás és annak többcélú hasznosítása
3. BEFEJEZÉS 3.1 A terv értékelése A fejezet 1. pontjában — a rendelkezésre álló lehetőségeken belül — részletes ismertetésire került minden az Észak-Dunántúl területegységén 1960. deoembar 31-ig települt (tehát már addig üzembehelyezett) sík- és dombvidéki tározó. Ezeket a tározókat elsősorban Komárom megyében építették, mert itt a kevés víz miatt nagyobb szükség volt a víztározásra mint másutt. Kiépítésük azonban zömmel magánerőből történt, így nem a gazdaságos kiépítési mértéket keresték, hanem az volt a főcél, hogy az akkori rendeltetésének a tározó megfeleljen (halastó, malom használat, kertészeti öntözés.) Megépítésük sokszor nem történt kellő műszaki gondossággal, s ezért ezek ma már jórészt korszerűtlenek, műtárgyaik tönkrementek, s így jelentőségükből veszítettek Több kisöbb jelentőségű és méreteiben is kicsiny tározók helyreállítása, felújítása már nem is indokolt, vagy éppen nem gazdaságos, de az értékes tározóinak nagy része — ezek az Által-ér és a Conco patak völgyekben helyezkednek el — meghálálná a korszerűsítést és üzemük biztonságossá válna. Ezek a munkák nem nagy volumenűek, így a KERETTERV-ben nem dolgoztuk fel őket, csak a teljesség kedvéért tárgyaljuk. A KERETTERV-be egyetlen nagyösszegű felújítási munkát igénylő tározó korszerűsítést terveztük: a tatai Nagytó kotrását és gát javítását. A domb vidéki tározók tervezésénél arra törekedtünk, hogy minden számottevő lehetőséget kihasználva, biztosítsuk mindazon vízmennyiséget, melyet a szocialista nagyüzemű mezőgazdaság fejlődése és a vidéki telepítésű ipar megkíván^ Számbavéve a tervezett tározókat, megállapítható, hogy az Észak-Dunántúl területegységén, víz- gyűjtőrendszerének dombvidékén, csak kis- és közepes nagyságú tározók gazdaságos létesítésére van lehetőség, s ez a lehetőség sem nagyszámú. A hasznosítható vízmennyiség sem sok, mindössze átlag 3,0 m3/s egyenletes vízsugár egészére vonatkoztatva az ország hegy- és dombvidékein tározással biztosítható 24,0 m8/s összvízmennyiségnek a 12,5%-a. Ennek a felét teszi ki a tatai Nagytó teljesítőképessége, mely nem új létesítmény. Az új tározók együttesen 1,514 m3/s vízmennyiséget biz- sítanak a vízhasználatok részére. Ebből 1,061 m3/s Tízmennyiség jut az öntözés számára. A tervezett tározók építésének népgazdasági jelentősége abban rejlik, hogy évente 28—30 millió Ft többletjövedelem várható az öntözött területeken. A mezőgazdaságnak és iparnak adott vízkészlet mellett a tározás a rendelkezésre álló vízkészletet arányosabban, és jobban hasznosítja, új üdülési és vízisport lehetőségeket teremt, növelik a keletkezett tavak a tájegység vidékeinek természeti szépségét. A Duna komplex hasznosításának értékelésével a X. és XV. fejezet foglalkozik. 3.2 A továbbfejlesztés érdekében végrehajtandó teendők A továbbfejlesztés érdekében a következőket kell elvégezni: a) Több és pontosabb hidrológiai adat gyűjtése szükséges, melyek a méretezés' alapjául szolgálnak. b) Sűríteni kell a kisvízfolyások vízhozamnyilvántartását. c) Feltárási programot kell készíteni, s erre pénzt és munkaeszközöket (fúróberendezés, műszerek) biztosítani. d) Rövid időn belül (2—3 év) a tározók geodéziai adatait meg kell határozni. Korszerű, olcsó felmérési módszerekkel, (fotogrammetria). e) A kisgátak műtárgyaira típus- és mintaterveket kell készíteni. f) A hullámverés elleni burkolatok olcsó típusát ki kell dolgozná. g) A gátak és műtárgyak építési költségeinek csökkentése érdekében — mivel az nálunk még igen magas, coa. 20—30%-os csökkentés szükséges volna — megfelelő építési technológiát kell kikísérletezni. Ugyanekkor gondoskodni kell a megfelelő munkagépek előállításáról illetve beszerzéséről. h) A gátak alatti és a gáton át való szivárgás kérdéseit, kapcsolódva az építés technológiai kérdéseihez, tanulmányozni kell a csökkentésükre gazdaságos módszereket kell kidolgozni. j) Ki kell dolgozni a kisebb domb- és hegyvidéki völgyzárógátok üzemére vonatkozó javaslatokat és módszereket. k) Kísérleti gátakat kell építeni és azokat módszeresen megfigyelni. 399
