Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)
XII. fejezet. Víztározás és annak többcélú hasznosítása
peremvidékén fekszik. A völgyoldal pleisztocén barna agyag, a völgyfenék alluviális, réti agyag. Vízzárás szempontjából megfelelő. A patak sokévi átlaga 150 1/s. A gazdaságos kiépítéssel 90 1/s vízsugár szolgáltatható. A 2,25 millió m3 hasznos vízkubatúrájú tározónak az öntözési tervek szerint 1100 ha esőztető öntözőtelepet kell a tenyészidőben vízzel ellátni, ami ezekben a hónapokban a 290 1/s vízsugár kiszolgáltatását jelenti. A tározó ezt teljesíteni képes. A völgyzárógát aránylag hosszú, de megépítése gazdaságos. Gyepükajáni tározó (25) Gyepükaján községtől DK-re 1,5 km-re terveztük a melegvizi (Nádtó) patakon. Az enyhe lejtésű és lapos dombokkal határolt völgy az ún. melegforrás felett összeszűkült és völgyzárásra alkalmas. A tározó környezetében homokos és agyagos képződmények uralkodnak. A völgyelzárás környezetében jelentkező melegfomás különleges geológiai viszonyokra utal, amelyeket fel kell deríteni. Az 59 km2 nagyságú vízgyűjtő felét erdő borítja. A sokévi középvízhozam 120 1/s-ra tehető. A gazdaságosan létesíthető 1,8 millió m3 térfogatú tározóval 75 1/s vízhozamot lehet folyamatosan kiszolgáltatni. A tározott vizet öntözésre, és a környéken szétosztható ipari üzemek vízellátására lelhet felhasználni. Konkrét igény jelenleg nincsen. A Pusztamiskei tározó (26) a Kígyós patakon létesítendő, Pusztamiske községtől DNy-ra 2,5 km- ra. Az enyhe lejtésű, lapos völgyben az elzárás helyén viszonylag kedvező szűkület található, különösen, 8 m gátmagasságig. A völgyben csak rétek vannak. A tározó környékén homokos és agyagos képződmények az uralkodóak. Feltárás szükséges. A tározó vízgyűjtőjét (viszonylag nagy 67 km2) réték, szántók és negyedrészben erdők borítják. A patak sokévi középvízhozama 150 1/s. A gazdaságosan létesíthető 2,5 millió m3 térfogatú tározóval 100 1/s vízhozamot lehet kiszolgáltatni 14 m-es tá- rozási mélységgel. Feltehető azonban, hogy a geológiai viszonyok csak 8 m-es max. vizoszlopot engednek meg, s ékkor a tározótérfogat 0,7 millió m3, és a kapacitás 60 1/s. A tározóval elsősorban öntözővizet biztosítunk. A Kígyós patak völgyében, 257 ha öntözőtelepet kívánnak berendezni, melynek a vízigénye a tenyész- idő alatt 100 1/s. A tározó ezt kisebb kiépítési mértékkel is tudja szolgáltatni. Az elzárógát földből építhető. A Devecseri tározó (27) Egres patakon, Devecser községtől D-re, 15 kimre helyezkedik el. A patak völgye viszonylag kis esésű és lapos, így 2—300 m hosszú gát szükséges a záráshoz. A tározás elsősorban rétet és kisebb részben szántót érint. A táró zásra kijelölt völgyszakaszon a homokos és agyagos képződmények váltják egymást, így feltárás szükséges. A 17 km2 nagyságú enyhe domborzatú vízgyűjtőterület jórészt szántó, negyedrésze erdő. A sokévi középvízhozam 44 1/s-ra tehető. A gazdaságosan létesíthető 0,7 millió m3-es tározóval 28 1/s egyenletes vízhozam szolgáltatható ki. Igény jelenleg nem merült feL Csékuti tározó (28) Padragi vizen Csékút községtől Ny-ra 2,5 km-re létesíthető. A völgyben 150— 200 m-es szűkület található, mely a zárógát megépítésére kedvező. A vízgyűjtőterületen dolomit, homokos és agyagos képződmények, sőt kavics is előfordul. Ezért különösen fontos a tározó helyének a felderítése, mert a kavicsrétegek jelenléte a tározó gazdaságosságát kérdésessé teszik. A sokévi középvízho- zam 62 1/s-ra, a gazdaságosan biztosítható vízhozam 40 1/s-ra tehető. A tározott vízmennyiségre igény nincs. Döbrentei tározó (29) a Bitva patak felső ágán Döbrente községnél a Köves patak torkolata felett 200 m-re létesíthető. Topográfiailag a völgyszakasz tározásra alkalmas. A völgyszelvény csésze alakú, széled csipkézettek. A vízgyűjtőterület felszínét pleisztocén lösz- és nyiroktalajok borítják. A völgyfenék patakhordalékkal feltöltött. A völgyszakasz mindkét oldalán, különösen az elzárás helyén, felszínre került a nummulites1, porózus szerkezetű mészkő. Ennél fogva a völgy geológiai felépítése víztározás szempontjából nem mondható kedvezőnek, mert nagyobb vízveszteséggel lehet számolni, különösen magas duzzasztás esetén. Éves tározót célszerű létesíteni 0,7 millió m3 tározótérfogattal. A patak közepes vízhozama 70 1/s-ra tehető. A tározó teljesítőképessége 32 1/s állandó vízhozam. A tározó öntözővizet biztosíthat a lejjebb elhelyezkedő tervezett 390 ha öntözőtelep számára, melyből 90 ha permetező, 300 ha felszíni öntözés lenne. Az öntözővízszükséglet a tenyészidőben 180 1/s, melyet a tározó csak csapadékosabb esztendőben tud biztosítaná. A zárógát anyagául vegyesszeivényű gátat javar- solunfc beton árapasztóval és fenékkiürítővei. Szóba jöhet esetleg egy betongát létesítésének lehetősége is. Feltárás szükséges a kérdés eldöntéséhez. Nagyteveli tározót (39) a Pápai Bakony-ér vízfolyásra terveztük Nagytevel községtől 500 m-re DNy-ra. A völgyszelvény itt kisesésű és enyhe lejtésű dombok között csésze alakú. A völgyoldalban és a fenéken alluviális réti agyag alatt 1,5—2,0 m mélységben homokos képződmények találhatók. Csak kisebb vízmélységű tározás lehetséges. A 25 km2-es vízgyűjtőterület felnyúlik a Bakony gerincéig. A tározó környékén már szántóföldi művelés folyik. A patak 50 1/s középvízhozamú. A tározó éves, 0,5 millió m3-es tározótérfogattal 20 1/sec vízigény szolgáltatható ki. A Bakony-ér völgyében 420 ha területű öntözést terveznek, melynek öntözővízszükséglete a tenyészidőben 190 1/s. Ezt a vízmennyiséget a tározó szolgáltatni nem tudja, legfeljebb 100 1/s-ot. Pénzeskuti tározó (31) a Genence patakon, Pén- zeskút és Bakonybél községek között, Pénzeskút alatt kb. 2 km-re, a Kerteskő sziklánál helyezkedik el. A völgyszakasz alakja tározásra nagyon kedvező. Az elzárás szelvényében a völgyfenék 15—20 m-re is összeszűkül. Ha ez a szelvény nem volna meg394
