Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)
XII. fejezet. Víztározás és annak többcélú hasznosítása
felelő, felette kb. 300 m-re is még jó elzárás létesíthető, de itt a völgy már kiszélesedik 200—300 m-re. A tározótér baloldala meredek, a jobboldal laposabb. Az ún. gazdaságos kiépítés esetéin a gát szelvényében a legnagyobb vízmélység 18 m lenne, a gátkorona hossza 24 m. A völgyszakasz tektonikusán praeformált eróziós eredetű. Az elzárás helyét és közvetlen környékét meredek szinteken álló, felszínén hasadékos, de nem üreges középső krétakori mészkő alkotja, fedő talajréteg nélkül. A tározótérben a mészkő általában eltűnik a felszín alatt, mivel ezekre lösz és agyagos löszlepel települt az oldalakon, a völgyfenéken pedig réti agyag. Feltárás is történt. A tározó vízzáróságát a mészkő alapkőzet befolyásolja. A völgyszakasz tározásra alkalmas. Az elzárás szelvényéhez tartozó vízgyűjtőterület 52 km2, a lefolyó vízmennyiség sokévi átlaga 260 1/s. Gazdaságos kiépítéssel 4 millió m3 víz tározható, a folyamatos átlagos vízszolgáltatás 160 1/s. A Gerence völgyében létesítendő öntözőtelepeket hivatott a tározó elsősorban vízzel ellátni. 444 ha öntözéssel kell itt számolni, melynek vízigénye — öntözési idő alatt —210 1/s. Ezt a tározó bőven képes teljesíteni. A szűk völgyelzárási alternatíva megoldásnál betongát építhető. A Romándi tározó (32 a Tarjáni patakra települne Romand községtől 1 km-re ÉNy-ra, a Sokoró- aljai Bakony-ér torkolata felett 1,5 km-re. A völgyszakasz lapos kis. esésű, az oldalak kissé meredekek és csipkézettek. A völgy eróziós eredetű, domboldalait lösz és homok alkotja. Mélyebben agyag található. Megfelelő gátbekötéssel nem lesz számottevő a szivárgási veszteség. A patak vízhozamának középértéke 70 1/s-ra tehető. Az 1 millió m8-es tározó térfogattal 40 1/s folyamatos vízsugér biztosítható, mely a völgyben létesülő 150 ha össznagyságú öntözőtelepeket látná el tenyészidőben öntözővízzel. (Az öntözővízigény 70 1/s.) A tározó jellege éves. A BakonyszentMszlói tározó (33), a községtől Kire a Vinyesándior major melletti völgyben, a Cuhai patak és a Hódos-ér torkolata alatt 300 m-re elhelyezhető völgyzárógáttal hozható létre. A völgy lapos, kisesésű, tálszerűen kiöblösödő, tározásra igen alkalmas. A tározóit víz felhat a Hódos-ér völgyébe is. A tározótérben, illetve annak közvetlen környékén felszínre bukkanó dolomit és dach- steini mészkő található. Erre nummulites mészkő, valamint szarmata, lepelkavics települt. A terület K-i részén a felszínen pleisztocén lösz, Ny-i részén futóhomok van, a völgyben és oldalain öntéshomok és öntésiszap található. A geológiai viszonyok pontos felderítésére szükség van. A vízelszivárgás kérdéseit szintén, tanulmányozni kell, mert a legkedvezőtlenebb kép éppen a tervezett gátnál mutatkozik. Fel kell tárni, hogy van-e szivárgó réteg a homok alatt, vagy maga az alapkőzet vízzáró-e? Mivel a tározóra a Cuhai Bakony-ér mentén telepítendő 1420 ha öntözőterület öntözővízellátására feltétlenül nagy szükség van, a tározó létesítését előirányoztuk. A tervezett tározási szinttel (245,0 m. A. f.) 3 millió m8 víz tározható, ami 220 1/s állandó víz- mennyiséget szolgáltathatna ki. Az öntözővízszük- séglet 324 1/s, melyet a tározó a tenyészidőben ki tud adni. A gát vegyesszelvényű kőgát lenne, túlfolyó bukóval és beton fenékkiürítővei. A túlfolyó méretezését 50 mYs-ra végeztük el. Szóba jöhet alternatívaként a szűkületnél betongátat építeni, mely esetben, — ha az alapkőzet megfelelő — lényege- gesen olcsóbb lenne a mű. A Cuhai Bakony-ér egy jobbparti mellékvölgyében a Bábolnai ÂG. területén a Tarcsi tározók kerültek megtervezésre. EZek: ölbői (4), a Tarcsi (5), a Kistarcsi tározók és a Kistarcsi halastó. Ezek a tavak — mint a, múlt és jelen tárgyalásánál említettük — nagyrészt megvoltak, csak bővítésre kerültek. A tározótavakat az ölbői vízfolyás több — aránylag bővizű — forrásokból is tápiáik,ózó mellékerei töltik. A tavak télen és tavasszal összegyűjtött vizükkel 80 kh permetező öntözőtelep üzemét látják el. Az; ötözéssel a gazdaság az állattenyésztés fejlesztéséhez szükséges takarmánybázist tervezik meg. Kerékteleki tározó (6, 6a). Ugyanebben a völgykomplexumban helyezkedik el a börcsházi vízfolyáson, Kerektelek község mellett K-re. A Völgy itt lankás dombok közt húzódik, csészeszelvény alakú, így aránylag nagy töltés szükséges. Vízzárás szempontjából megfelelő. A tározó vizét a Kerékteleki Tsz. öntözésre kívánja felhasználni, amely a tó víziszámyas nevelését is elősegíti. A vízfolyás átlagos középvízhozama 18 1/s. Hasznosítható víz- mennyiség a tenyészidőben 33 1/s. A tározóval 50 ha szántóföldi permetező öntözést lehet kiszolgálni. Vasdinnyepusztai tározó. (34) A Bábolnai ÁG területén a takarmánybázis biztosítására Vasdinnyepusztán a Feketevíz-éren 29 600 m szelvényben létesíthető tározó, mely kiegészül a mellékvölgyi kis tározóval is. Ez a tározó egy újabb lenne a Feketevíz-éren már eddig létesített tavak sorában. Ezen a vidéken másként nem lehet öntözővízre szert tenni. A völgy homokos; réti agyagtalajú, meglehetősen vízzáró. A tározó 260 ha terület permetező öntözését látja el vízzel (legelő öntözés), melyhez 60 1/s öntözővíz szükséges a tenyészidőben,. Ezt a tározó szolgáltatja. Concóháti tározó. (35) Ácstól DK-re 2,0 km-re a Concóhát puszta mellett a Concó patak 9 + 000 km szelvényénél létesíthető. A völgy itt lapos kis esésű kisebb dombokkal szegélyezett. Talaj öntéshomok és öntésiszap. A tározó legcélszerűbben a Concóháti útnál létesíthető mintegy 5,0 m magas földgáttal. A szivárgási és alapozási kérdések tisztázására feltárás szükséges,. Gazdaságosan tározható mintegy 1,0 millió m3 víz, melyből kétoldalt 350 ha terület öntözhető esőz- tető módon. A tározóval tehát a tavaszi nagyvizek395
