Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)
VI. fejezet. Öntözés
Az évi csapadékeloszlás Bezenye, Ojrónafő, Bősárkány vonalától Ny-ra 600 mm, attól K-re 550 mm. Kapásnövények tenyészidőszakának csapadéka (április—szeptember) az előbb említett vonalig (Ny-i rész) 350 mm, a K-i részen 300 mm. A csapadék gyakoriságát a Mosonmagyaróvári Meteorológiai Észlelő Alomás adatai szerint tudjuk megadni, 10, 50 és 75%-o® elkülönítéssel, az áprilisi—szeptember közti időszakra. ÍV. V. VI. VII. VIIIJ 1 I IX. 1 10 % 69 110 101 108 124 94 mm 50 % 42 60 57 61 46 47 mm 75 % 25 39 36 37 32 24 mm Egész éves időszakra csapadék gyakoriságára vonatkozó adat nem ál rendelkezésünkre. Az évi középhőmérséklet Pusztasomorja—Hegyeshalom vonalától Ny-ra 9,5°, attól K-re eső fok 10,0°. A tenyészidő középhőmérséklete (április— szeptember) Hegyeshalom—Várbalog vonalától Ny-ra 16 C°, Horvátkimle—Acsalag vonalától Ny- ra az előbbi területig 16,5 C°, ettől K-re pedig 17 Cl. Az évi tenyészidő hő-összegére vonatkozóan nincs adatunk. Az első fagyos nap a területen okt. 20—25 közé, az utolsó április 1—10 közé esik. A fagyos napok száma 80—90 között ingadozik. Az öntözőrendszer területén az uralkodó szélirány ÉNy-i gyakorisága 40%. Utána következik a DK-i irányú szél, melynek gyakorisága 20%. Legkevésbé fordul elő K-i irányú szél. A rendszer területén felszíni vizekből történő vízkivétellel az alábbi öntözéseket javasoljuk megvalósítani : 1. Rajkai öntözés. Vízellátása, a Mosoni-Dunából történik, részben közvetlen kiemeléssel, részben egy vízkivétellel, melyen elhelyezett szivattyú kétrésziből álló árokhálózatba nyomja a vizet, melyből a permetező öntözés vízzel ellátható. A táblázat kidolgozásánál mindezeket figyelembe vettük. Hasonló módon történik, a Mosonmagyaróvár és Be- zenye között lévő két öntözőtelep vízellátása is a Mosoni-Dunából. 2. Mecsér környéki öntözések. A Mosoni-Dunából közvetlen vízkiemeléssel rendezhetők be, annak jobbpartján. 3. Öntözések az Északi-Hanság területén. Ezek vízellátására a Horvátkimlénél lévő és a Mosoni- Dunára települt vízikivételi mű szolgál és a területen kiépült belvízi árokhálózat felhasználásával az altalaj öntözés mindenütt foganatosítható. 4. Öntözés a Rétárokból. Két tervezett duzzasztó közreműködéséből megemelt szintű víziből részben közvetlenül a Rétárokból látható el vízzel, résziben pedig elosztó csatornahálózat segítségével jut el a víz az esőszerű öntözéshez megkívánt helyre. A. szükséges mértékű esetleges kétszeri vízemelés költségét a táblázat készítésénél figyelembe vettük. 5. A Mosonmagyaróvár környéki csőkutas öntözések. Négy kisebb területű csőkutas öntözés azokon a helyeken, ahol részben nem áll rendelkezésre felszíni vízikivételi lehetőség, részben kevésbé 6. Pusztasomorja, Mosonszentjános, Mosonszol- nok Űjrónafő községek határában megvalósítani javasolt csőkutas öntözések. Nagyobb kiterjedésű, összefogó terület, kedvező vízkivételi lehetőséggel. Az egyébként teljesen száraz területen ezen öntözési mód megvalósítása igen nagyjelentőségű és feltétlenül indokolt. 7. Lébény, Mosonszentmiklós környéki csőkutas öntözések. Jó víznyerési lehetőségekkel rendelkező terület, ahol különös tekintettel a nagykiterjdésű rét- legelő területekre, az öntözés megvalósítása r. agy jelen t ő ségű. Kedvező hatással lesz emellett várhatóan az egyéb mezőgazdasági művelés alá vont. területek terméseredményeire is. Az 5, 6 és 7 pontokban ismertetett csőkutas öntözések tervezett összterülete 16 380 ha. A felszíni vizekből öntözött terület vízellátása egyrészt a Dunából, másrészt a Lajta folyóból, továbbá a Hanság-főcsatornából kapja a vizet. A Dunából történő vízellátás esetén a Rajkai zsilipnél a Mosoni-Duna kapja a vizet és szállítja tovább az egyes vízkivételi helyekre. Külön említést érdemel az ún. Északi-Hany öntözéseinek vízellátása, melynek öntözővíz biztosítására Horvátkimlénél van víz- kivételi mű. Végeredményben az egész rendszert a belvízi csatornák közvetítésével ez látja el öntözővízzel. A Rétárok a Kis-Lajta ágból kapja a vizet, osztrák területen. A vonatkozó nemzetközi megállapodásról már a korábbiakban említést tettünk. A vízelvezetés tekintetében az Északi-Hanság területén lévő altalajötözéseknél vannak követelmények, melyek azonban megoldottnak tekinthetők, tekintettel arra, hogy a kiépült belvízi rendszer a megmaradó vizeket fennakadás nélkül a Hanság-főesa- tornába, ill. a Rábcába tudja levezetni. A tervbevett csőkutas öntözések vízellátását illetően szinte korlátlan felszínalatti vízkészlet áll rendelkezésre, mely a Dunáiból kapja az utánpótlást, s így a csőkutas öntözéseknek várhatóan nem lesz számottevő mértékű talajvízszántsüllyesztő hatása. A Mosoni öntözőrendszerben a csőkutas területeken természetesen mindenütt permetező öntözést irányoztunk elő, s arra alkalmas talajviszonyok esetén ugyanilyen módszerrel javasoljuk meg- oldali a Mosoni-Duna és a Rétárok melletti öntözéseket is. Az Északi-Hanság területén tekintettel a láp talaj ok állandó és szükségszerű nedvesen tartására, altalaj öntözést vettünk számba. Az öntözések energiaszükségleténél külön figyelembe vettük azt a körülményt, hogy egyes helyeken kétszeri vizemelés szükséges, s ezen mennyiségeket adtuk meg a táblázatokban. Az öntözőrendszerben feltárt öntözési lehetőségek kiaknázásához 6680 Ft/ha, összesen 157,7 millió Ft beruházási költség ráfordítása szükséges. A jövedelmezőségi mutató 0,893 Ft/Ft. A területek öntözése igen nagy jelentőségű. Különös tekintettel vonatkozik ez a Mosonszolnok környéki nagyobb csőkutas öntözésre, mely terület vízzel egyéb módon nem látható el. Az Északi-Hanság területén pedig az öntözés fejlesztése normális mezőgazdasági termelés biztosításához elengedhetetlen. gazdaságos, mint a csőkutas öntözés megvalósítása. 31 1 TVK 241
