Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)

II. fejezet Természeti adottságok, országos vízkészlet

2,23 LÉGNYOMÁS, SZÉL

Légnyomás. A légnyomás egyike a legfontosabb légköri állapotjelzőknek, ismerete nélkülözhetetlen a légköri cirkulációs folyamatok áttekintéséhez. Átlagos területi elosztásáról országunk évi légnyomástérképe (9. ábra) tájékoztat. A térkép az ország domborzati, léghőmérsékleti és légáramlási viszonyaival szerves összefüggést mutat. Értékelésekor figyelembe kell venni, hogy a légnyomásnak a földfelszín mentén észlelhető értéke kisebb a tengerszintre átszámított értéknél.

A légnyomás függőleges gradiense hazánkban — az időponttól és a hely adottságaitól függően — átlag 8—9 Hg mm/100 m-re tehető. Magasabb domb- és hegyvidékeinken ezért — jóllehet a tengerszintre vonatkoztatott értékek éppen itt nagyobbak — a felszínen mért légnyomás jelentősen (100—120 m-rel) kisebb, mint a síkságon. Ez a tény főként orvosmeteorológiai és növényélettani szempontból fontos.

A légnyomás évközben! változása az azonos magasságú területeken teljesen egyöntetű, alig 1%-os ingadozást mutat. Esős januári maximum jellemzi, amely a legtöbb esztendőben antioiklanális időjárási helyzet következménye. A minimum többnyire áprilisban—májusban éspedig rendszerint cikloniális, vagyis csapadékos időjárás kíséretében mutatkozik.

Szél. A légáramlás az éghajlatnak nem csupán eleme, hanem egyik irányító tényezője is.

Az ország néhány jellemző állomásának szélirányeloszlását a „Csapadék-, hőmérséklet- és szélviszonyok, — ^meteorológiai állomáshálózat” című (1:500 000 méretarányú) térkép, valamint a 8. táblázat szemlélteti.

8. táblázat

Szélirányok gyakorisága a szeles napok %-ában (1931—40)

1 É

ÉK

K

DK

D

DNy

Ny

ÉNy

Szeged

16

9

8

16

15

9

ii

16

Maigyaróvár

13

6

7

16

13

8

7

30

Pécs

14

24

15

7

3

9

17

11

Kékestető

8

15

3

12

18

27

4

13

Az országos szélirányeloszlásban szembeszökő a Nyugat-Dunántúl északi, a Kelet-Dunántúl és a Duna—Tisza köze északnyugati, az Északi hegyvidék változatos, végül a Tiszántúl északkeleti és északi uralkodó széliránya. Egyik helyen sem találjuk a déli, vagy délkeleti szél túlnyomó uralmát, délnyugati és keleti főirány pedig csak elvétve, az északi hegyvidék déli peremvidékein mutatkozik. Az uralkodó szélirányok azt bizonyítják, hogy hazánk felszínmenti légterébe beáramló levegő zöme északi irányból éspedig zömmel két szélkapun: a Dévényi-kapun és az Erdős Kárpátokon keresztül érkezik. Szélviszonyaink így az általános eurázsiai légkörzés és sajátos földrajzi, elsősorban domborzati viszonyaink kölcsönhatásaként alakultak ki. A szelek sebességének évi átlagértékei 2—5 m/s között váltakoznak. A maximum északnyugaton, a Dévényi-kapun beáramló légtömeg útjában van. Ez megszabadulva a Dunavölgy csatorna hatásától, szétterül. A minimum a Csepel-sziget és a Zagyva felső szakasza között húzódó területen van.

Az évi menetről a 9. táblázat tájékoztat. (Budapest állomás szélsebesség-értékei mellett az összefüggés érzékeltetésére a szélerősség megfelelő értékeit is megadtuk).

A különböző irányú szelek közül hazánkban többnyire az északiak a legerősebbek, a, délkeletiek a leggyengébbek. A viharos (15 m/s-ot meghaladó sebességű) szelek hányada — szerencsére — általában alig 1—2%. Az építmények méretezéséhez mértékadó legerősebb széllökések sebessége 40 m/s körüli érték, a ritkán előforduló tornádóké azonban elérheti a 100 m/s-et is. Az alföldi területeken tavasszal és nyáron porviharok is előfordulnak.

A szélviszonyok részletes ismerete gyakorlatunkban új települések, ipartelepek elhelyezésekor, építmények tervezésekor, a talajvédelmi munkákban és erdősávok kijelölésekor fontos.

2.24 HŐMÉRSÉKLET

Talajhőmérséklet. A talaj az érkező napenergiát befogadja, tárolja és kisugározza, ezért a földfelszíni légréteg állapotának kialakításában szerepe jelentős. Hőmérsékletének alakulására az időjáráson kívül a talaj anyagi minősége, szerkezete:, növénytakarója is hatással van. Területi eloszlásának — a többi elemről adotthoz hasonló — egységes makroklimatikus jellemzése ezért nem lehetséges,

Átlagos szélsebességek (szélerősségek) B° (1931—40)

9. táblázat

I.

n.

III.

IV.

V.

VI.

VII.

VIII. |

IX.

X.

XI.

XII.

Évi

Szeged

m/s

2,4

2,8

2,8

2,8

2,8

2,7

2,8

2,5

2,4

2,5

2,4

2,2

2,7

Magyaróvár

m/s

4,7

5,4

6,0

5,4

5,2

4,9

4,7

4,3

4,3

5,1

4,9

4,3

4,9

Keszthely

m/s

3,0

3,1

3,3

3,3

3,0

3,1

3,1

3,1

2,8

2,8

2,9

3,0

3,0

Budapest

m/s

1,8

1,8

1,9

1,9

1,9

2,2

2,0

1,8

1,5

1,5

1,6

1,6

1,8

B°

1,5

1,5

1,5

1,6

1,6

1,8

1,7

1,5

1,3

1,3

1,4

1,4

1,5

54