Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)
XI. fejezet. Víziutak, kikötők
2.236 Maros A Marosinak, mint vízdútnak a fejlesztését a Kerettervben nem irányoztuk elő. 2.237 Mesterséges víziutak A fejlesztés során folyócsatomázással a következő vízfolyások válnak mesterséges víziúttá: a Tisza, a Szamos, a Bodrog és a Körösök. Két hajócsator- na épül: Keleti-főcsatorna Nagyhajózási útvonallá való kiképzéséhez a következő főbb munkálatokat kell elvégezni: El kell bontani a Balmazújvárosnál és Hajdúszoboszlónál ideiglenes jeleggel épített mederelzáró bukókat és meg kell építein helyettük a balmazújvárosi végleges kombinált hajózsilipet. A Budapest—Debrecen, és Püspökladány—Nagyvárad vasútvonalak hídjaihoz, a vasúti pályaemelés elkerülésére egy-egy hajósüllyesztő zsilip építését tervezik. A főcsatorna 98—110 cskm közötti torkolati szakaszát, valamint a 99,7 cskm-be tervezett Bakon- szegi hajózsilipet meg kell építeni. Duna—Tisza-csatorna A Duna—Tisza-csatorna gondolata kb. 200 évvel ezelőtt vetődött fel először. A csatorna szükségességét a tervezések első idejében a hajózás — a két különálló víziútrendszerünk összekapcsolása — indokolta. Akkor Európa szerte nagymértékű csatomaépítkezések folytak. Nálunk is a tiszántúli gabona nyugat felé történő olcsó szállításának egyetlen módja lett volna a Duna—Tisza-csatorna létrehozása. A csatorna megépítését ma a hajózáson kívül elsősorban az ország nagyméretű öntözési terveinek megvalósítása, másrészt pedig az energiatermelés is indokolja. A kiépített Duna—Tisza-csa- toma feladata lesz 200 m3/s öntözővíz biztosítása a Duna—Tisza közén és a Tisza vízgyűjtőjén, valamint kétjáratú IV. kategóriájú víziút létrehozása a Duna és Tisza között és 113 MW csúcsenergia termelése. A hajózás érdekében 5 db hajózsilipet terveztek a csatornán, amelyből 2 a Soroksári Dunaágban (egyik az új Kvassay hajózsilip, a másik a Csepel- szigeti átvágásban) és 3 db a csatorna 45,0, 122,7 és 129,0 kím-es szelvényeiben. A hajózsilipek hasznos méretét 85x12 m-re tervezték. A csatorna megépítését az 1980. utáni tervidőszakra ütemezték, akkor már szükség lesz a Dunából történő tiszai vízpótlásra. 1980-ra kiépül a Tisza—Körös—Keleti-főcsatorna állandó jellegű körforgalmi víziút, amelynek továbbfejlesztését — nemzetközi víziútba való bekapcsolását — a Duna —Tisza-csatorna kiépítése fogja lehetővé tenni. 2.24 KIKÖTŐK FEJLESZTÉSE A DUNA VÍZGYŰJTŐJÉN Az alábbiakban a Duna, Dráva és Tisza vízgyűjtője szerint tárgyaljuk a kikötők és rakodók fejlesztését. Az összesítő áttekintést a 4. melléklet mutatja be. 2.241 Duna Az 1980-ra várható víziúti forgalommal arányosan állapították meg a kikötők és rakodók forgalmát. A Dunán a közforgalmú kikötők és rakodók fejlesztésével általában az 1960. évi forgalom 55 %-os növekedésével számoltak. Az iparvállalatok rakodóinak fejlesztésénél általában már a meglévő fejlesztési terveiket vették figyelembe. A Dunán 3 db új kikötő építése és majdnem valamennyi kikötő fejlesztése lett előirányozva. Az új kikötők közül 2 db Vácon létesül, a harmadikat Baján fogják megépíteni. Cj kikötők Váci hajógyári kikötő. A dunai hajógyárnak eddig kikötője nem volt. A hajógyár előtti partszakaszra sójapályát terveznek kikötő mólóval. A Dunai Cement és Mészmű Vállalat víziúton történő kiszolgálására korszerű kikötő-üzemet terveznek, a Büki-sziget mögötti holtágban. A kikötő medence telelésre is felhasználható lesz, A bajai ipartelepek (Vegyi Kombinát, Cellulózé- és Papír Kombinát és Vasbeton-Épületelem- gyár) kikötőjének feladata lesz a három új ipari létesítmény jelentős vízi úti forgalmát lebonyolítani. Kikötők fejlesztése A Budapesti Északi kikötő teljes kiépítése mind a medencés, mind a nyílt dunai rakodást megoldja. Megépítése után lehetővé válik a Margit rakpart rakodójának megszüntetése. A Lágymányosi téli kikötőnek kotrását és mellette hajósszállás építését irányozták elő. A Csepel Nemzeti és Szabad Kikötő, mint a legnagyobb forgalmat lebonyolító kikötő távlati fejlesztési terve elkészült. 1980-ig a várható fejlődésnek megfelelő munkákat kell elvégezni: új medence (III.) kiépítését a régi I. és II. medence kotrását, valamint 6 új 5 t-s darú beépítését. A dunaújvárosi ipari kikötő téli kikötő céljára történő kiépítését tervezik. A Budapest alatti szakaszon csak a bajai -kikötőben van telelési lehetőség. A bajai forgalmi és téli kikötőt elsősorban mint téli kikötőt fogják fejleszteni a medence mélyítésével és a férőhely 11 ha-ról 16 ha-ra történő növelésével. Üj közforgalmú rakodók építését tervezik: Komáromban, Győrben, Adonyban és Mohácson. Üj ipari rakodókat fognak kiépíteni az alábbi vállalatok: Almásfüzitői Timföldgyár, Lábatlani Vasbeton- elemgyár, Szobi Kőbánya, Dunabogdányi Kőbánya, Paksi Erőmű. Jelentősebb összeget fognak fordítani a komáromi és győri közforgalmi és a következő ipari rakodók berendezésednek gépesítésére: Komárosd Kőolajipari V. Szőnyi rakodója, süt- tői kőrakodó, Lábatlani Cementgyári rakodó, dorogi szénrakodó. A fenti új létesítményeken és fejlesztéseken kí638
