Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)
XI. fejezet. Víziutak, kikötők
vül számos dunai rakodó bővítését, illetve korszerűsítését tervezik kisebb beruházási költséggel. A dunai személyhajó állornások és a személyhajókkal kapcsolatos rakodók általában azonos kiépí- tettségűek. Ezek a rakodók többnyire darabáru forgalom lebonyolítására szolgálnak. Összesen 46 db dunai hajóállomást kívánnak fejleszteni, ami a forgalmi berendezések korszerűsítését és a forgalmi épületek bővítését, illetve új forgalmi épületek létesítését teszi szükségessé. 2.242 Dunaágak A Ferencvárosi kikötő kapacitása nincs kihasználva, azonban mint a Duna—Tisza Csatorna végállomására — a csatorna megépítése után — nagy feladat vár. Fejlesztésére tehát csak 1980. után kerül sor. 2.243 Sió A Sióra csupán egy kisebb 'kikötőt terveznek Szekszárdon az 1980-ig terjedő tervidőszak végéig. Medencés kikötő létesítése esetén, a hajók telelésére is fel lehet használni a kikötőt. A Sió más helyén az 1980 évig nincs kikötőre szükség, mert a hajók a 8 mr-es vontató úton bárhol rakodhatnak. A községek közelében a vontató- út a közútról mindenütt megközelíthető? 2.244 Balaton A balatoni üdülés tervezett fejlesztésével kapcsolatosan szükséges a balatoni víziúthálózat bővítése, amely egyértelműen a kikötők számának növelését, illetve a meglévők bővítését és korszerűsítését jelenti. A balatoni kikötők fejlesztését az utasforgalom várható növekedése határozza meg. A Balaton idegenforgalmának fellendítését célzó kormányprogram végrehajtása a balatoni kikötők fejlesztése nélkül nem képzelhető el. Űj kikötők létesítését tervezik: Zamárdiban a siófoki kikötő tehermentesítésére. A zamárdi kikötő; megépítése a Sió-csatorna teljes kiépítése előtt nem feltétlenül szüqséges. Balatonmárián, (Fonyód és Keszthely között) terveznek egy 1980-ig megépülő kikötőt. Akaiin vagy Zánkán — a környék fellendítésére — feltétlenül célszerű lenne új kikötő létesítése az 1980. év utáni távlatban. A meglévő 18 db kikötő közül az alábbi 14-nek a fejlesztését 1980. előtt szükséges végrehajtani: Siófok, Szántódrév, Balatonföldvár, Balatonszemes, Balatonlelle, Balatonboglár, Fonyód, Keszthely, Badacsony, Révfülöp, Tihany, Balatonfüred, Alsóörs, Balatonalmádi, 1980 utánra marad a györöki, szigligeti, tihanyrévi és kenesei kikötők fejlesztése. 2.245 Mesterséges víziutak Győri Iparcsatoma. A régi medencés kikötő fejlesztése a hajók teleltetésének érdekében szükséges. 2.25 KIKÖTÖK FEJLESZTÉSE A DRÄVA VÍZGYŰJTŐJÉN Az országhatártól Barcsig terjedő 87 km hosszú folyószakaszon meglévő 2 télikikötő és 2 rakodó közül jelenleg csak a barcsi rakodó használható. Az 1980-ig várható forgalomnak megfelelően csak kisebb felújítási munkálatok szükségesek a kikötőnél és a rakodó gépesítése kerül előtérbe. A barcsi téli- kikötő helyreállítása csak nagyobb forgalom megindulása esetén szükséges. A távolabbi jövőben Drávaszabolcson új rakodót terveznek, ezeken kívül, még pontosan meg nem határozott helyen 2 helyi rakodó, és erdőgazdasági termékek szállítására 3 ideiglenes farakodó építése szükséges. 2.26 KIKÖTÖK FEJLESZTÉSE A TISZA VÍZGYŰJTŐJÉN 2.261 Tisza A Felső-tiszavidéki vízi közlekedés fejlesztésében előirányzott legfontosabb létesítmény a Tisza 617 fkm-énél a balparton építendő komorói medencés kikötő. A kikötő évi kapacitása 2,5 millió t, mely főleg a Záhonyból vagonokban érkező kohászati alapanyagokból áll. A Komoró—Tokaj közötti szakaszon további 11 rakodóhely kialakítását irányozták elő azokon a helyeken, ahol a közúti, vagy vasúti csatlakozás lehetősége adott és számolni lehet a hajóút igény- bevételével. A rakodókat a meglévő partvédőművek kővel történt kiegészítésével tervezik. A szóbanforgó Tisza-szakaszon a hajók téli men- helyéül a krasznatelepi — jelenleg feliszapolódott — medencének a megfelelő mélyítése és bővítése szükséges. A Tokaj—Tiszafüred szakaszon fentiekhez hasonló helyeken és körülmények között 13 helyen szükséges rakodó. Az eddig tárgyalt Tisza-szakaszokon személyforgalmat nem terveznek. A Tiszafüred—Csongrád közötti szakasz teherforgalmi gócpontja Szolnok és Csongrád. E két nagyperspektívájú iparvidék várható forgalmának biztosítására mindkét helyen rakodót létesítenek 2 db 5 t-ás daru, szállító szalagrendszer, illetve drótkötélpálya beiktatásával. Ezeken kívül, a meglevő rakodókat részben bővítik, és további 9 új rakodó létesítését tervezik. A várható nagy hajóforgalom megköveteli ezen a szakaszon egy téli kikötő létesítését. Erre a szolnoki 330,6 fkm-nél meglévő cukorgyári rakodó alatti terület látszik a legalkalmasabbnak. A Csongrád alatti Tisza-szakasz rakodó és ki- kötőépítési programja szerint Szegeden ipari kikötő létesítése szükséges. A kikötő 100x1000 m-es medencével rendelkezne, raktárakkal, közúti és vasúti csatlakozással. A Duna—Tisza Csatorna forgalmának bekapcsolása rakodóberendezések és átrakási lehetőségek létesítését igényli. A szakaszon jelenleg is meglevő rakodók egy részét fejleszteni kívánják, míg azokat a meglévő rakodókat, melyek alacsony forgalmuk miatt jelentőségüket elvesztették (pl. a mártélyi) nem bővítik 639
