Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)
X. fejezet. Vízerőhasznosítás
16. táblázat A vízlépcső Duzzasztási szint Statikus vízlépcső magasság Kiépítési vízhozam Beépített teljesítmény száma | helye fkm m m m3/s MW í. Siófok 0,0 104,90 2,80 30 0,6 2. Irat 15,0 102,10 3,10 30 0,6 3. Ozora 41,0 99,00 3,50 30 0,6 4. Sárszentlőrinc 65,0 95,50 3,50 30 0,8 5. Sióagárd 96,0 92,00 3,50 30 0,8 6. Torkolati vízlépcső 120,0 88,50 változó 30 1,2 A Sió csatornázás tervezett vízerőműveinek ösz- szes beépített teljesítménye kereken 4,6 MW, az átlagos évi energiamennyisége mintegy 12 millió kWó. A tervezett vízerőművekre — a Sió csatornázás összes költségéből — 70 millió Ft terhelhető. 2.2208 A DUNA—TISZA-CSATORNA VlZERÖHASZNOSÍTÁSA A többfeladatú, magasvezetésű Duna—Tisza-csa- torna létesítését az újabban végzett vizsgálatok és tanulmányok eredményeképpen — az alábbi kiépítési sorrendben — a Duna—Tisza közi hátság öntözővízellátása, a hajózás, a csúcsenergiatermelés és 1980. év után Tisza völgy vízpótlása teszi indokolttá. A népgazdasági célkitűzések idővel növekvő mértékű kielégítésére a Duna—Tisza-csatomát négy építési ütemben lehet megvalósítani. A harmadik és negyedik ütemben a Duna vizének a Tisza völgybe való átvezetése már lehetővé válik. A Duna—Tisza-csatorna gerinctartálya és a III. Tiszai vízlépcső Alpári tározója közötti esés hasznom sításával villamosenergia termelhető. Ha a napi öntöző vízhozamot egy Felsőnyárlőrinci tározó beiktatásával nem egyenletesen, hanem szakaszosan bocsájtjuk le, értékes csúcsenergia nyerhető. Az eddigi elgondolások szerint a felső tározó medencét úgy méretezték, hogy mintegy 50 cm-es vízszínt- ir. gad ozással befogadja a 18 órán át érkező vízmennyiséget, a. vízerőtelepet pedig úgy, hogy 6 órás csúcsteljesítményt adjon. Reverzibilis üzemű turbina szivattyú egységek beépítésével az erőtelep az öntözési idényen kívül a Nyárlőrinci és az Alpári tározók között szivattyús energiatározóként is működhet. Szükség esetén az elérhető csúcsteljesítmény az Alpári tározó és a III. Tiszai vízlépcső alvize közötti esést hasznosító további csúcsvízerótelep létesítésével növelhető. A fentiek alapján tehát a harmadik építési ütemben a Duna—Tisza-csatorna 122 + 700 cskm szelvényben 120 m3/s vízemésztésű és 21,28 m esésű 21,0 MW teljesítményű vízerőtelepet tervezünk, napi 6 órán át történő csúcsenergia termelésre. A gépek közül 40 m3/'s vízemésztésű gépcsoportot reverzibilis turbina-szivattyúként célszerű kialakíta- ni. Ily módon ugyanis a napi csúcsenergiatermelés az öntözési idényen kívül is fenntartható az Alpári tározóból felszivattyúzott vízzel. A negyedik ütemben a 122 + 700 cskm szelvényben lévő vízerőtelepet újabb 520 m3/s vízemésztésű gépekkel, összesen 640 m3/'s-re kell bővíteni, amelynek összes teljesítménye 21,32 m esés mellett most már összesen 21,0+92,0 = 113 MW lesz. A gépegységek közül 180 m3/s vízemésztésű gépcsoportokat a szivattyús energiatározóként való téli üzem biztosítására célszerű reverzibilis turbina-szivaty- tyúkkal ellátni. További vizsgálatot igényel az, hogy az Alpári tározó és a III. Tiszai vízlépcső alvize közé ugyancsak csúcsrajáró vízerőtelep létesítése indokolt-e? A negyedik építési ütemben létesül a 150 m3/s vízvezetőképességű átmetszés a Csepel-szigeten. Az átmetszés a Duna 1634 fkm szelvényéből indul ki — a feltételezhető 101,00 m adonyi duzzasztási szintről. Az 5,4 km hosszú átmetszés végén a kivett víz- mennyiség leejtendő a Soroksári Dunaágba, a megengedett 97,10 m szintre. így az átmetszés végén egy 4,4 MW teljesítményű vízerőtelep létesítése lehetséges. A Duna—Tisza-csatorna üzemeléséhez szükséges energiafogyasztás és a termelhető vízienergia mennyiségét a 17. táblázat tartalmazza. 17. táblázat Energia Megnevezés termelés | fogyasztás millió kWó/év Harmadik (megvalósítási) ütem 1. Energiafogyasztás a szivattyútelepeknél 2. Csúcsenergiatermelés a nyárlőrinci vízerőtelepeknél 47,2 59,6 Negyedik (megvalósítási) ütem 1. Energiafogyasztás (többlet) 2. Csúcsenergiatermelés (többlet) 204,8 207,1 összesen: 252,0 266,7 E számítások azzal a feltevéssel készültek, hogy az energiatermelés egész évben átvezetett Duma- vízzel történik. Figyelembe lett véve az évi 30 napon át a befagyáskor előálló 2,5 m emelési magasság többlet is. Amint látható tehát a negyedik megvalósítási ütem végén az energiatermelés évi 14,7 (millió kWó-vál kisebb, mint a fogyasztás, de figyelembe- véve, hogy a csúcsenergia értéke legalább kétszerese a szivattyúzásra fordított energiának, közel 595
