Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)
X. fejezet. Vízerőhasznosítás
200 millió kWó/év alapenergia értékének megfelelő nyereséghez jutunk. Külön ki kell emelni, hogy a beépített kapacitás és a termelhető energia az év minden napján — napi 6 órán át — rendelkezésre áll, továbbá a rendszer csúcsidőn kívül is alkalmas — a csúcsenergia rovására ugyan — rövidebb ideig akár a teljes beépített kapacitás adta határig a még értékesebb ún. szabályozó energia szolgáltatásra. 2.2209 A KV ASSAY VÍZERŐMŰ A Kvassay-vízerőmű a Soroksári Dunaág felső kiágazásánál az 58,3 fkm szelvényben épült a második ötéves tervben. A vízerőmű komplex feladatot lát el, mert turbina szivattyúüzemével az energiatermelésen kívül biztosítani tudja a Soroksári-Dunaág vízellátását, és ezzel az öntözés, az ipari vízkivétel, a hajózás, a halászat, a vízisportok, a szennyvízkezelés, stb. érdekeit is szolgálja. A vízerőmű hasznosítható esését a Dunai vízállás (felvízszint) és a Soroksári-Dunaág rögzített vízszintje (alvízszint) közötti különbség adja meg. A Soroksári-Dunaág rögzített vízszintje a vízerőműnél 96,90 m A. f. (Orsz.), így az esés 0— 6,99 m között változik. Gyakorlatilag a -)- 4,62 m vízállásnál (0 pont=95,09 m) az energiatermelés megszűnik. Az erőműben két teljesen azonos szerkezetű gépegység épült be. A függőleges tengelyű Kaplan- rendszerű turbinák jellemző műszaki adatai (egy turbina) az alábbiak. legnagyobb teljesítmény szerkezeti esés víznyelés járókerék átmérő turbina fordulatszám 1 250. LE 4,6 m 35,0 m3/s 3 150 mm 65 ford/perc A függőleges tengelyű generátor jellemző műszaki adatai a következők: névleges teljesítményű 1 000 kVA kapocsfeszültség 3 kV fordulatszám 428 ford/perc teljesítmény tényező (cos q> ) 0,9 2,57 rm-es esését 4,10 m-re növelné. A jelenlegi 105 kW-os teljesítmény, mintegy 340 kW-ra növelhető. A mosonmagyaróvári malom átalakítással és bővítéssel villamosenergiatermelésre válik alkalmassá. A jelenlegi megoldásnak az a hátránya, hogy a csatorna a Lajtába torkollik vissza, ezért az új megoldásiban az esés növelése érdekében az üzem- vízcsatorna a Mosoni-Dunaágba torkollna be. Az új erőmű névleges esése 5,60 m, a kiépítési vízhozama 9,3 m3/s, a beépített max. teljesítménye 400 kW, az átlagos évi energiatermelése pedig 3,1 millió kW. 2.2211 TÖRPE VÍZERŐMŰVEK A Duna vízgyűjtő területén a meglévő törpevízerőművek bővítése, illetve új törpevízerőművek létesítése a Lajta, a Rába, a Pinka, a Gyöngyös, a Répce, a Kemence, a Nagyvölgyi-patak, stb. kisvízfolyásokon jöhet számításba. E területen létesíthető törpevízerőművek beépített teljesítménye összesen mintegy 7800 kW, a termelhető energia évi mennyisége pedig 30 millió kWó. Ebből 1980 évig elsősorban a meglevő Lajta, Rába és Pinka törpevízerőművek bővítését kell elvégezni, amely mintegy 1500 kW beépített teljesítményt jelent. 2.23 A VÍZERŐHASZNOSITÁS KERETTERVE A DRÁVA VÍZGYŰJTŐJÉN A Mura folyó 48 km hosszúságban, a Dráva pedig 169 km hosszúságban határfolyó Magyarország és Jugoszlávia között. Közelítő vizsgálatok alapján megállapítható, hogy a Mura folyó határszakaszának vízerőhasz- nosításából mintegy 50% Magyarországot, 50% pedig Jugoszláviát illeti, míg a Mura torkolatától Drávaszabolcsig a Dráva parthosszának mintegy 65%-a Jugoszlávia, 35%-a pedig Magyarország területére esik. Az elvégzett számítások szerint a Mura—Dráva folyószakasz 50%-os illetve 95%-os tartósságú elméleti vízerők'%zletét a rendelkezésre álló hidrológiai adatok alapján közelítően a következő értékben lehet felvenni: Az erőmű 1,6 MW max. teljesítménnyel évente 8.2 millió kWó energiát termelhet, az évi átlagos teljesítmény 0,6 MW, amikor 4,9 millió kWó az átlagos energiatermelés. Az évi átlagos kihasználási óraszám 3 062 óra. Az Adonyi Vízerőmű megépítése után az állandó duzzasztási szint következtében a Kvassay Vízerőmű energiatermelése növekedni fog. Az erőmű csúcsenergiatermelésre — a Soroksári-Dunaág rögzített alvízszint je miatt — nem alkalmas. 2.2210 A LAJTA VlZERŐHASZNOSÍTÁSA A Lajta vízerőhasznosítás fejlesztése magába foglalja a Márialigeti Erőmű bővítését. A bővítés során a meglevő 5,2 m3/s kiépítési vízhozamot 10.2 m3/s-ra lehet növelni. Az alvízcsatornának 2 km-rel való meghosszabbítása az erőtelep 50%-os tartósságú elméleti teljesítmény 110 000 kW 50%-os tartósságú elméleti évi energiatermelés 820 millió kWó 95%-os tartósságú elméleti teljesítmény 50 000 kW 95%-os tartósságú elméleti évi energiatermelés 430 millió kWó (A számítás a Mura 0—48 és a Dráva 68—237 fkm szakaszra vonatkozik.) A Mura folyó határszakasza, továbbá a Dráva folyó 237—195 fkm közötti szakasza (Bélavárig) nagyobb esésű és ezért hasznosításuk üzemvízcsa- tornás vízerőművekkel gazdaságosabb lehet. Bélavár alatt csökken a Dráva esése Barcsig középszakasz jellegű. Barcstól a dunai torkolatig a 596
