Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)
VI. fejezet. Öntözés
Az öntözés nagyobb teljesítményű hordozható berendezések alkalmazásával célszerű. Ipoly menti öntözések. A Rárosi tározó megépülése után mintegy 3000 ha terület válik öntöz- hetővé, melynek nagyobb része szántó és kertészet, kisebb része gyümölcsös. Dunai közvetlen vízkivételek a balparton. Ebben az egységben a Duna balpartján az Ipoly torkolata alatti területsávon elterülő öntözéseket tárgyaljuk, a Soroksári-Dunaág és a Csepel-szigeí nélkül. A területen a Sződ—Rákos és Felsőgöd környéki, a váchartyáni és a Budapest északi részén elhelyezendő kisebb öntözések megvalósítását javasoljuk. A Sződ—Rákosi öntözéshez a vizet a Dunából szivattyúzva kb. 5000 m hosszú nagy nyomású fővezetéken a fővölgy két oldalán vezetjük. A Váchartyáni öntözés a sződ—rákosihoz hasonló, mivel az öblözetnek vize egyáltalán nincs. A Budapesttől északra elterülő öntözések a Dunára telepített úszós vízkivételekkel valósíthatók meg. Dunai kisvízfolyások a Duna balpartján. Ebbe az egységbe tartoznak a Duna—Ipoly-torok alatti szakaszának kisvízfolyásaira támaszkodó Pest megyei és budapesti öntözések. A Pest megyei (kisvízfolyásokon mintegy 10 millió m3 víz tározható és ezzel további 2—3000 ha öntözés valósítható meg. A budapesti vízfolyásokon a Rákos, Csömöri, Szi- las patakokon és a Gyáli-csatomából mintegy 250 hektárnyi területen, zömében barázdás öntözést most is végeznek. Dunai közvetlen vízkivételek a jobbparton. Közvetlen dunai vízkivételekkel a Duna jobb partján három (Dunabogdány, Párnáz—Budakalászi, Érd:— Szászhalombatta) egységben, valamint budapesti szórványokban irányoztunk elő esőszerű öntözést. A fejlesztés vízellátásának megoldásánál meg kell vizsgálni a szászhalombattai erőmű forgatott vizének esetleges felhasználását. Dunai kisvízfolyások a Duna jobbpartján. Ebbe a?, egységbe a Pilis és budai hegyek négy tározóból előirányzott, szétszórt öntözési lehetőségei tartoznak. Az öntözést esőszerűen tervezzük. Szentendre-szigeti öntözések a Dunából. A szentendrei szigeten a partmenti sávokon 2000 ha-on, 500—500 ha kert, illetve gyümölcsöst és 1000 ha szántóföldi esőszerű öntözést tervezünk. A Csepel-sziget és a Soroksári-Dunaág öntözései. Ezen a területen a tervezett öntözések nagyobbik része a Csepel-szigeten, kisebbik része a Gyáli öb- lözetben fekszik. Az öntözés módja esőszerű. A Csepel-sziget vízkivételei részben a Soroksári Dunaágra támaszkodnak. A Soroksári-Dunaág viszonylag állandó vízszintjéből közvetlenül, hordozható csővezetékekkel kis beruházással az esőszerű öntözés megvalósítható. Kutas öntözések Az eddig végzett feltárások eredményei szerint a területen jelentős csőkutas öntözés is létesíthető. Budapest területén jelenleg kutas öntözés zömében Újpesten, Rákospalotán és Pestlőrincen telepíthető. A szentendrei szigeten a jó víznyerési lehetőségeket a Fővárosi Vízművek már lefoglalta,. Az egész DRK/6 terület összefoglaló számadatai: Az öntözésre berendezendő terület: 41 200 ha. Az egyidejűleg öntözhető terület: 39 000 ha. Az öntözendő növénykultúra: szántó, rét-legelő, szőlő és gyümölcs. DRK/7. A Duna-jobbparti vízgyűjtője Budapesttől délre < . : - . Több öntözendő területcsoportot foglalunk itt össze. Az első területcsoport Dudar, Veszprém, Tapolca, Devecser térségében elszórtan helyezkedik el. Termőtalaja — elütően a Dunántúl többi tájától — legnagyobb részben pannon eredetű homok és homokos vályog. A mélyen fekvő területek talaja erősen kötött; a humuszréteg vastagsága átlagosan 70 cm. Az öntözés fejlesztése tározással oldható meg. - A második területcsoport a Nádor-csatorna és a Sió vízgyűjtőjén, a Sárközben; és közvetlenül a Duna mentén terül el. A sárközi öntözések vízkivételét a Sió duzzasztott vizéből lehet megoldani. Az egyéb öntözések vízellátására tározókat és 5065 ha emeltszintű halastavat terveztünk, míg a Sárközben 8100 ha-on, egyéb helyen 5180 ha-on, összesen. 13 280 ha-on csőbutas öntözést irányoztunk elő. A harmadik területcsoport a Kapos völgyében, a Völgységi patak völgyében, a Duna mentén és a Dráva mentén fekszik. A fenti terület mintegy 2/3-a tározókból, illetőleg emeltszintű halastavakból látható el vízzel, melynek azonban egy része csak vízpótlás. Az egész DRK/7. terület összefoglaló adatai: Az öntözésre berendezendő terület: 60 900 ha. Az egyidejűleg öntözhető terület: 60 900 ha. Az öntözendő növénykultúrák: szántó, kert, rét- legelő és szőlő-gyümölcs. DRK/8. Duna menti kisebb öntözések. E fejezetben három különálló öntözendő terület- csoportot foglaltunk össze. Az első területcsoport jó közelítéssel megegyezik Komárom megye közigazgatási területével. A berendezendő öntözések nagyrészt víztározással valósíthatók meg. Komárom és Győr között meszes homokot találunk. Rozs, árpa, kukorica, burgonya és napraforgó termelhető itt. Egyéb területein meszes, középkötött vályog, a hegyek környékén erdőtalaj található. E területcsoport öntözései az alábbiak szerint oszlanak meg: Gyümölcs-szőlő öntözések, (részben a Mosoni- Dunából, részben a Dunából), a Cuhai Bakonyér melletti esőszerű öntözések (a bakonyszentlászlói tározóból), a Concó melletti öntözések (3 tározóval), a Tata—Kömye közti öntözés (az Oroszlányi Hőerőműből), 382
