Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)

VI. fejezet. Öntözés

ä Sárisáp környéki esőszerű öntözések (tározók útján). A második területcsoport Nagyszentjános, Komá­rom és Tát községek térségében helyezkedik el. A harmadik területcsoportba a Duna balpartjám önálló vízkivétellel ellátható kisebb öntözött terü­leteiket foglaltunk össze. A terület talaja általában mindenütt jótermő dunai öntéstalaj, amely középkötött vályog, ritkáb­ban lazaszerkezetű finom homok, vagy homokos iszap formájában lelhető meg a felszínen,. Ugyanitt a csőkutas öntözés is lehetséges. A legnagyobb vízadóképességű területfoltok a Dömsöd, Kunszentmiklós, Szabadszállás, Fülöpszál- lás, Solt, Harta vonalában, valamint Dunapataj, Úszód, Kalocsa, Drágszél környékén adódnak. Eze­ken a helyeken az egy kútból kitermelhető vízho­zam értéke helyes kútteehnológia mellett 1000— 2500 litipere értékre becsülhető. Elég jó vízadóké- passégű területet találhatunk még a Mohács-szi­geten Hercegszántó, Nagybaracsfca vonalától, nyu­gatra. A Dunavölgyi-főcsatomától a Hátság felé eső te­rületen, valamint a Mohács-szigeten a Duna part­menti sávjában, továbbá Mohács-szigettől nyugatra Vaskút, Csátalja, Hercegszántó, Gara térségében a vízadóképesség kutanként már csak 200—500 lit/perc. A Duna hatástávolsága az eddigi adatok szerint kb. 3 km. A Duna menti sávban az öntözés szem­pontjából jó a víz minősége, a parttól távolodva romlik. A DRK/8 öntözésre berendezendő területe: 51.850 ha Az egyidejűleg öntözhető terület: 48.650 ha Az öntözendő növénykultúra: szántó, kert, rét- legelő, szőlő, gyümölcs. 2.222 A Tisza vízgyűjtőjén tervezett öntözések 2.2221 ÖNTÖZŐRENDSZEREK T/l. Tiszalöki öntözőrendszer Az ismertetés előtt nyomatékosan hangsúlyozunk néhány, az egész 11. Tiszántúli TVK területével kapcsolatos, általános érvényű megállapítást. A belvízrendezés fejlesztésének az öntözés fej­lesztésével azonos színvonalra, kell emelkednie. E tekintetben fontos a területre hullott csapadék jó részének, — különösen a belvízcsúcsoknak — gra­vitációs, vagy gépi úton a Keleti-főcsatornán és a Nyugati-főcsatornán keresztül tározókba történő vezetése. Ezen kívül gondoskodni kell a rizstelepek fölös vizének elvezetéséről is. Az öntözés fejlesztésének a tógazdaságokkal való kapcsolatait mindig szem előtt kell tartani. Az öntözővízpótlás szempontjából a térségben mód nyílik a síkvidéki tározók létesítésére. A T/l. jelzésű öntözőrendszer a Keleti-főcsator­nától nyugatra elterülő területek öntözését teszi le­hetővé. A vízellátást — a meglévő főművekhez kapcso­lódó — új, több feladatú létesítmények: a Nyugati­főcsatorna, a Tiszafüred—Kocsi tározó és az ehhez tartozó Egyeki-főcsatoma valamint a halastó fej­lesztési terv megvalósítása esetén a K—N csatorna biztosítja. A Nyugati-főcsatorna az N—I—N—XIII. fürtö­ket, valamint a Bágy—Szandalik és Királyér mel­lett tervezett szórványöntözéseket látja el. Vízszál­lítása 12,4 m3/s-ról 8,6 m3/s-ra csökken. Eltérően a TVK szerinti alapdokumentációtól a hortobágyi tógazdaság fejlesztése érdekében átve­zetendő K—N. csatornán a Keleti-főcsatornából bebocsátásra kerülő 12,0 m3/s vízmennyiség leve­zethető, ehhez lényegében a műtárgyakat kell meg­építeni, mert a csatorna a tervezett tavak töltésével megoldott. Az Egyeki-főcsatoma (6,0 m3/s) a II. Tiszai Víz­lépcső duzzasztott vizéből illetve a Füredé—Kocsi tá­rozóból Egyéki öntözőfürtöt látja el öntözővízzel. A rendszer öntözőfürtjei 3 csoportba sorolhatók: a) A Keleti-főcsatorna öntözőfürtjei (Rázomi, Hortobágy-Keleti közvetlen, K—I, K—III, K—IV, K—V, K—VI, K—VII, K—VIII, K—IX, K—X, K—XI, K—XII, K—XIII, és K—XIV.) b) A Nyugati-főcsatorna öntöző fürtjei (N—I, N —II, N—III, N—IV, N—'V, N—VI, N—VII, N— VIII, N—IX, N—X, N—XI, N—XII, N—XIII, N— XIV, Bágy-Szandalik-Királyéri, és Sárréti közvet­len.) c) A közvetlen öntözőfürtök (Kösely közvetlen, Hortobágy—Berettyó közvetlen, Tiszafüred—Egye- ki és Karcag környéki). A T/l terület összesített adatai: Az öntözésre berendezendő terület: 184 600 ha Az egyidejűleg öntözhető terület: 167 400 ha Az öntözendő növénykultúra: szántó, kert, rét- legelő. T/2. Tiszalöki öntözőrendszer löszháti fürtjei Az öntözőrendszerhez az alábbi 8 fürt tartozik: A Tiszalök—Tiszavasvári, a K—II, a Brassóér— Vidiéri, a Balmazújvárosi, a Télekföld—Cucai, a Nagyhegyes!, az Ürmöséri és a Hajduszovát—De­recskéi öntözőfürt. A terület domborzata általában gyűrött, talaja jó. Az öntözésre berendezendő terület: 40 250 ha Az egyidejűleg öntözhető terület: 36 550 ha Az öntözendő növénykultúra: szántó, kert. T/3. Mátra—Bükkaljai öntözőrendszer A vízellátás részben közvetlenül a II. Tiszai Víz­lépcső bőgőjéből, részben pedig a Laskó patak med­rébe visszaduzzasztott vízből történik. A terület egy részének öntözése azt a célt szolgálja, hogy az érde­kelteknek módjuk legyen a hullámtéri tározás kö­vetkeztében kieső termést öntözéses többtermelés­sel pótolni. A visszaduzzasztott Laskó-vízre támaszkodó, 17 fürtből álló öntözőrendszer vízkivétele a visszatölté- sezett Laskó patakon Ujlőrincfalva mellett a Csin­383

Next

/
Oldalképek
Tartalom