Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1886 (12. évfolyam, 7-52. szám)

1886-04-11 / 15. szám

Hollán Ernő altábornagy szemleutjában e hó 7-én érkezett városunkba. Ugyanaznap behatóan megvizsgálta a helybeli két honvéd-zászlóalj irodáit, raktárait s az itt levő hadi járműveket Ezután gyakorlatot tartatott • két zászlóalj legénységével s e felett teljes megelégedését nyilvánította. Pénteken reggel 8órakor a megyeház építkezéseit tekintette meg. Ő nagyméltósága kíséretében voltak Wachtel Zsigmond őrnagy, Kupfersmiedt Soma az altábornagy segédtisztje és Szemerey János hadnagy. A bejárónál Kiss István műépítész és Gyurkovics Kornél állami mérnök, az építkezés állami felügyelője fogadta a magas vendéget. Legelőször az irodában a tervrajzot tekintette meg Hollán s Kiss István műépítész kiváló spleennel tartott érdekes magyarázatait, néha-néha szakértői megjegyzésekkel kisérve, nagy érdeklődéssel hallgatta. Azután az építkezéseket tekintette meg s annak gyors haladása lelett meglepetésének adott kifejezést. Távozáskor újólag teljes elismerését nyilvánította Kiss Istvánnak, azon szép sikerért, melyet e tervvel, fiatal ember létére, elért s hogy ő nagyméltósága ritka emlékező tehetségének újabban is fényes jelét adja, Kiss Istvánnak, mint boldog vőlegénynek is gratulált. — Innen Hollán a laktanyába ment, hol a tisztek téli foglalkozásáról szerzett magának meggyőződést, majd azok kardvívását szemlélte meg, s mindezek után az egész tisztikar előtt teljes megelégedését és elismerését nyilvánította a látottak és tapasztaltak felett. Különösen kiemelte a feletti őrömét is, hogy a honvéd tisztikar és a polgárság között az a nélkülözhetetlen jó barátság és egyetértés, mely minden alkotmányos államnak egyik fő sarkkövét képezi, s mely, sajnos, rövid idő előtt itt egy kissé megingattatok, ismét helyre állott. (Örömmel veszünk tudomást az altábornagy e szavairól s magunk is elismerésünknek adunk kifejezést a felett, hogy derék tisztikarunk s különösen Wachtel Zsigmond őrnagy térparancsnok tapintatos és szívélyes társadalmi modora, fátyolt enged vetni a múltra. Szerk.) Városunkból Hollán Ernő altábornagy pénteken délben Pápára utazott.

Vármegyénk közigazgatási bizottsága f. hó

5-én délután Véghely Dezső kir. tanácsos alispán úr ő nagyságának elnöklete alatt tartotta meg rendes havi ülését, melyen a havi jelentések tárgyaltattak. Ezek közül a m. főorvos jelentését lapunk más helyén egész terjedelmében közöljük.

Balaton- szabályozási kormány - biztossá Nedec\ki Jenőt nevezte ki a közmunka és közlekedési miniszter.

Gyászhirek. — A következő gyászjelentéseket vettük: Özv. Soos Károlyné szül. Konkoly Thege Johanna s gyermekei: Juliánná férj. Szánthó Lajosné, Lajos, Zsófia és Károly, úgy veje: Szánthó Lajos, mégis unokái- Juliska, Ilona és László, fájdalomtól megtört szívvel tudatják az áldott emlékű s felejthetetlen férj, apa, ip és nagyapa: Soos Károly, csajághi ev. ref, lelkész s a mezőföldi egyházmegye tanácsbirájának élte 67-ik s boldog házasságának 34-ik évében, f. évi április hó 4-én, d.

u. 3 órakor történt gyászos elhunytát. A boldogult hűlt tetemei f. é. ápril hó 7-én, d. u. 3 órakor fognak a csajághi ev. ref. sirkertben örök nyugalomra tétetni. Csajágh, 1886. ápril hó 4-én. Béke poraira! Áldás emlékezetére! — Györötskey Istvánná született Ambrózy Zsófi s lánya Mártha, Gyö- rötsbey Györgyné szül. Rohonczy Mária, ennek fia Györötskey György és neje Nagy Karolin, valamint Simonis István s lánya Stefánie szomorodott szívvel jelentik szeretett férj- apa- fia- testvér és sógor Györötskey Györötskey Istvánnak f. évi márczius hó 30-án élete 41-ik évében szélhüdésben történt gyászos kimúlt át. A megboldogultnak hült tetemei f. évi ápril hó 2-án délutáni 3 órakor fognak a Györötskey családi sírboltba örök nyugalomra helyeztetni. Béke lengjen hamvai fölötti — Haidek- ker Jánosné szül. Dämpf Mária és az összes rokonság mélyen szomorodott szívvel jelentik, felejthetetlen jó férj, ill'etőleg atyjuk, após, nagyatyjuk és dádatyjuk Haidekker János f. évi ápril 5 én reggeli 1 órakor, életének 76-ik, boldog házasságának 47-ik évében, hosszas szenvedés után történt jobblétre szenderültét. A megboldogultnak földi maradványai f. hó 7-én délután 4 órakor fognak a

— Esni kezd Lia. . .

— Elvégeztem. . .

Nem simult hozzá, mint máskor szokta, mikor fölkereste kerti magányában a virágaival babráló Áront. Idegenkedett tőle. Mintha kirína rajta a keresztény leány ölelése. Undorodott tőle.

... Tengert is fölkavar sokszor futó szél: emberszívet a gyanú, a féltékenység. Az volt: féltékeny.

Mi okért?

Azt hitte: szerelméért van joga követelni szerelmet. Annak szerelmét, a kinek az övét adja.

Ábrahám aggódni kezdett fiáért. A zavargó felhők egyre alább jártak s nemsokára sivító szél kezdette nyikorgatni a kutgémet. Mikorra Áron belépett, megeredt egészen s csapkodta az üvegtáblát, mintha bekérezkednékj a világosságra. Ábrahám letörölte fia homlokát s kirázta esőverte tógáját; mint egy gyermeket gyöngyölgette. Mintha az lennne az elagott, foszlány erejű apa s 5 az erős, a délczeg fiú. Úgy szerette.

Kérdezte tőle szelíd aggódással:

— Merre jártál?

— A temetőben.

— Imádkoztál-e ?

— Imádkoztam 1. ..

!., Imádkozott. A szerelem imádság l...

Elmondották együtt a purim estéli zsoltárát.Áron olvasta csengő hangján, Abrahám dörmögte utána reszketős hangjával. Többet járt a szeme fia orczá- ján, melyet a gyertyák fénye megvilágított, mint az imádság betűin.

01vu?ta;

»Mielőtt a £?®vek lettek, vagy a föld alkottatott és a világ: öröktől fogva és örökké vagy te isten!...«

helybeli rém. kath. közsirkertben örök nyugalomra tétetni, az engesztelő gyász mise áldozat pedig ugyan e hó 8-án d. e. 8 órakor fog a helybeli rém. kath. templomban az egek Urának bemutattatok Marczali, 1886 ápril hó 5-én. Béke hamvaira!

Jákói Géza megyei erdőgondnok úr csecsemő leánykáját elragadta a kegyetlen halál. P. hó 6-áu temették. A megszomorodott szívű szülők bánatát enyhítse mindnyájunk részvéte.

Kinevezés. — Dr. Laky Kristóf, cs. és kir. kamarás, a veszprémi kir. törvényszék elnöke, Gombás Aladár veszprémi kir. járásbirósági díjtalan joggyakornokot a pápai kir. járásbírósághoz segélydíjas joggyakornokká nevezte ki.

Derék magyar mágnás. — Kossuth Erdélyről irt leveleiben különösen hangsúlyozza, hogy a magyarság érdekében útját kell állni annak, hogy a magyar legény oláh leányt vegyen nőül. Vau Erdélyben egy magyar mágnás, ki ezt már évtizedek előtt belátta s nagy áldozatkészséggel pártfogolja a magyar leányokat. Szerük-számuk nincs a hornyuknak és malaczoknak, miket nászhozományul adott oly magyar falusi leányoknak, kiket kedvesük valami jobb módú oláh leányért készült elhagyni. E derék főur nem más, mint Kuun Kocsárd gróf, az erdélyi magyar közművelődési egylet tiszteletbeli elnöke.

Ar pápai nöegylet évkönyvet adott ki 1885-ik évi működéséről, melyből a jótékony egylet áldásos működése látható. Az egyletnek 329 tagja van s vagyona 9658 frt 43 kr.

' Az idei husvét. — Folyó évben husvét a legkésőbbi időpontra esik, a melyre egyáltalán es- hetik, azaz ápril. 25-re. A jelen században ez még nem fordult elő, s csak 1943. évben fog ismét husvét ápril. 25-re esni. Husvétnak a legutolsó határnapra való esése, csak minden században egyszer fordult elő. 1451. 1546. 1G66. és 1734. évben. A századok hosszú sorában a 14 ik az egyedüli, melyben ezen eset nem fordult elő. Az előtt előfordult, 919. 1014. 1109. és 1204. években. Legkorábban husvét márczius 22-dikére eshetik, miut ez 1818 évben volt. Ez ismét csak a 2000. évben fog előfordulni. Ez a korai husvét is csak szórványosan fordul elő a századokban, úgymint 946. 1041. 1136. 1383. 1478. 1598. 1573. 1693, 1761. években. E két időpont között vagyis márczius 22. és ápril. 25-e közt a századok hosszú során át minden napra esett már a husvét.

Az uj megyeház építése gőzerővel halad előre. A jobb szárnyon már befejezték az alépítményeket. Nagy hálával és köszönettel fog tartozni vármegyénk közönsége az építkezést ellenőrző Gyurkovics Kornél mérnök úrnak, ki teljes önfeláldozással viszi keresztül nehéz- és testet, lelket fárasztó megbízatását; egész nap ott sürög forog az építés körűi. Biztosabb és érdemesebb kezekbe nem tehette volna a felügyeletet a minisztérium.

■ Letelepedés. — Mint értesülünk : e hét folyamán telepedett le Székes-Fehérvárott Dr. Réthi Gusztáv ur, a bécsi Rudolf-kórház volt másodorvosa, a városunkban előnyösen ismert derék orvos, dr. Réthi Ede fivére. Midőn ezt e sorobbau jelezni szerencsénk van, szívesen ragadjuk meg az alkalmat, hogy a törekvő ifjú orvosnak sok szerencsét kívánjunk, s őt szomszédaink szives figyelmébe ajánljuk.

1 Élénk mozgalom indult meg egy új sétaút létesítése érdekében, mely a szt. László kápolna mellett levő iskolától a kiskuti csárdáig vonul. A sétaút két oldalának befásítását meg is kezdték. A sétaút elkészítésének költségeit adakozások útján fogják fedezni. Az adományok hirlapilag lesznek nyugtatva. Ezen közérdekű mozgalom pártfogását t. polgártársaink szives jóakaratába melegen ajánljuk.

Dömötör László méhészeti vándortanító f. hó 8. és 9. napján Orbán Pál ur méhészetében gyakorlati mutatványokkal kisért előadást tartott, melyet az érdeklődők kis száma kisért figyelemmel, pedig több részvétre lett volna érdemes. F. hó

10-én már Devecserben folytatta előadásait.

A tavasz leánya. — Ki ne ismerné a tavasz ég8zinfí leányát, a szendén mosolygó ibolyát, mely boldogságot és ifjúságot lehel? E gyöngéd virág kellemes évadja elérkezett. A bájos hölgyek

»Mert ezer esztendő a te szemeid előtt mint a tegnapi nap, mely elmúlt, mint a fuvalom.*

„Ne taszítsd az embert romlásra, te, ki mondottad : Térjetek meg emberek fiai.*

,Elenyészünk haragod miatt: taníts meg jobbodtól függő napjainkat számba venni.*

„Jehova vagy. Nagy a tenger tombolásában, melyet bőszűlt szél fölkavar, nagy a villámok közt, honnan jobbja lesújtja a gonoszt. Nagy bo- szuállásában, nagy a békében. . . Én Uram! ... *

Ábrahám kisérte szemeivel ez alakot, s rettegett annak fölmagasztosúlt tekintetétől. Úgy nézett, mint Mózes, mint Dávid, mint Jehova!

Leborúlt az asztalra, meghajolt előtte.

Áron betette a könyvet.

— Álmos vagy-e? — kérdó.

— Az? Csókolj meg engem — Jehova!

— Mit beszélsz ?

—• Fiam vagy — istenem vagy 1

Megcsókalta kezét, azután homlokát s ment.

Ott aludt mindig a belső házban; a külsőben Ábrahám, künn a konyhában Dávid a cseléd. Az ágy előtt arczra vetette magát nyugalomért. Szíve áradt folyó volt, melyből ki-kicsap az érzés nagysága. Sokáig forgott ágyában s nézte az éji lepkét, a mi ott botorkált a gyertya fénye körül. El-eltűnt, meg újra előjött. Formált magának alakokat az árny rezgéséből, melyet az ablakon betörő szél idézett elő. Oda- künn még mindig fújt a vihar, s kavarta a vízszemeket.

Eloltotta a gyertyát és susogta halkan:

— Édes álom... s elaludt lassan.

. .. Ábrahám megriadt az ablakzörgésre. Azt gondolta, a szél rázza meg a redves ablakfákat s lehúzta fejét a takaró alá. Aztán mintha a nevét hallotta volna; erre fölnézett. Egy árnyat lákeblein csak úgy mosolyog a kedves jószág; mindenki kész örömmel szerzi meg szeretteinek a tavasz égszinü leányát, a szende ibolyát.

Szép temetése volt ö$v. Ferenc^y Alajosné úrnőnek f. hó 5-én. A koporsót sok szép koszorú borította s nagy számú, díszes közönség kisérte ki az alsóvárosi sirkertbe. — Jes\ens\ky Ákos, volt kir. törvényszéki jegyző temetése is ugyanaz nap volt, kollégái és szép számú közönség részvéte mellett. Éz elsőnél a székesegyházi zenekar tagjai, az utóbbinál a volt veszprémi dalárda tagjai énekeltek szép gyászdalokat.

Siófokról Írják nekünk, hogy az ottani fürdő emelésére az érdekeltségnek sok életrevaló tervei vannak. Legközelebb bővebben méltatjuk a Balaton ezen kies fürdőhelyének viszonyait, mert valóban megérdemli, hogy fölkaroltassék.

B. Füredről azon értesülést vettük, hogy a fürdő érdemekben gazdag igazgatója a parkot, melynek elhagyatott állapota nem nagy becsületére vált ezen szép fürdőhelynek, rendeztetni fogja és semmi költséget nem kímél, hogy az minden igényeknek megfelelő állapotba hozassák.

Almádiban is megkezdték már a csinosítási munkálatokat. A nyárra már egy szálló is épül 6 vendégszobával. Nem mulaszthatjuk el a részvény- társaság figyelmébe ajánlani, a fürdőháznak vagy alkalmasabb helyre való fölállítását, vagy a fürdő kövecses talajának kitisztítását, mert az eddigi mizerábilis állapot tarthatatlan s útját fogja állni a fürdő emelkedésének.

• Tilalmi tábla. — A rendőr kapitányság tilalmi táblát állíttatott fel a Dunst-féle ház északi sarkához, a mely szerint oda szemetet lerakni 10 frt birság vagy befogatás (?) terhe mellett tilos.

Felolvasás. — A felsővárosi Népkor helyiségében (Huszár János vendéglője) Balázs S. a kör titkára tart ma d. u. 4 órakor fölolvasást az illetéki adó-ügyekben követendő eljárásról. Ajánljuk polgártársaink figyelmébe.

Tánczpróba. Lukácsy István helybeli táncz- tanító f. hó 3-án Rothauser Sámuel kávéházában jól sikerült tánczpróbát rendezett. Igen szép leánykák vettek részt e szép mulat.ságban.

Öngyilkosság. — Horváth János asztalos Budapesten letelepedni és megnősülni szándékozott, de hogy ezt tehesse, pénzre volt szüksége; haza jött tehát azt megszerzendő, a mi nem sikerülvén, agyonlőtte magát. 27 éves volt. Szomorú állapot, bogy egy jó munkás, értelmes, fiatal iparos ily könuyelmüeu leszámol az élettel. Nagyon jellemző ez korunk beteges erkölcsi világára.

Díjtalan zene- és énektanítás. — Mát- ray László a helybeli székesegyház derék karnagya, mint értesülünk, díjtalan zene és énektanítási tanfolyamot nyit. Városunk mindkét nembeli fiatalságának nem ajánlhatjuk eléggé ezen kedvező alkalom megragadását. Beiratkozni naponkint reggel 8 órától V29 óráig lehet a várban levő orgonistalakás helyiségében, a hol előbb bold. Behm József volt székesegyházi karmester lakott.

Zsebmetsző. — A múlt pénteken egy Székesfehérvárról ide vendégszerepre átrándult zsebmetszőt fogott el rendőrségünk, mielőtt működését megkezdhette volna. Egy fehérvári kofa hívta föl rá a rendőrség figyelmét.

Várpalotáról írják nekünk, hogy a szomszédos Isztimér falu erdejében ápril 3-án gyilkosság történt. A gyilkosság áldozata egy várpalotai fuvaros, Mórocz Károly. A szegény ember ápril 3-án reggel egy másik fuvarossal Vendel Jánossal elment az említett erdőbe, hogy bognárfát hozzon egy palotai bognár-mesternek. Az erdőbe érkezve, megrakodtak s alkouyatfelé hazaindultak. Útközben Mórocz Károly visszamaradt s ez idő alatt ismeretlen tettesek meggyilkolták. A lovak a megrakott kocsival Kuti községbe értek, természetesen gazda nélkül. Kutiban a lakosság azonnal rosszat sejtve, a gazda keresésére indultak. A szerencsétlen meggyilkoltat meg is találták, de már kihűlve. A holttestet azonnal kocsira tették s hazaszállították saját lakására. A gyilkosok embertelen kegyetlenséggel hajtották végre tettüket. A szerencsétlennek homlokán 3 mély vágás, jobb és balhalántékán és koponyáján pedig fejszeütések jelei láthatók. A

tett a sötétben. Fekete volt, mint maga az éj; azt hitte, káprázat az egész.

Szólítja halkan:

— Ki az?

— Ereszsz be Ábrahám!

— Lia ? — megrettent, mint a halálra Ítélt.

— Mit akarsz ?

Olyan volt a leány, mint a kit a vesztőhelyről hoznak. Eső verte szét ruháját, haja rendetlenül állt, maga vaczogott és kék volt.

— Nem tudtam aludni, — mondja vaczogva,

— féltem egyedül. Mintha fölkelt volna síri alvásából, besipolt hozzám az anyám hangja.. . Alszik-e fiad? . . . Oltsd el a gyertyádat. Ne félj, nem fázom meg; mondok neked valamit Ábrahám.

Beszélni kezdett halkan s kigyúlt az arcza, mint a parázs. Annál inkább kezdett borzadozni Ábrahám attól, a mit neki a vö;ös Lia elmondott. Nem aludt rá egész éjjel s gyötrődve, hánykolódva morogta reszkető ajkaival: „Oh Jehova! ..«

(Vége küvetkoiik.)

Az ismeretlen szerető.

— Kománcz. —

Anyám, édes anyám, tegnap a vásárban Barna hajú, kedves, szép leánykát láttam. Szeméi rám vetette, szépen mosolyogva,

Nem tudom, hogy mi lelt, nincs nyugtom azóta.

Anyám, édes anyám, a szivem megreped,

Ha az a kis leány az enyém nem lehet.

Mindig elöltem áll szép szeme, orczája,

Úgy ragyog lelkemre, mint a nap sugára.

„Fiam, építtetek uj malmot számodra, Legények, leányok majd eljárnak oda-,

Viszik az életet, veszed te a vámot,

Közöltük talán e lánykát is meglátod."

gyilkosság, mint általánosan vélik, boszu müve. A gyilkosokat a várpalotai csendőrség erélyesen nyomozza. A szerencsétlen áldozatot nején kivül 3 gyermeke siratja.

Mennyit nő a nap áprilisban ? Április hó 1-én 8 nap 5 óra 43 perczkor kelt és 6 óra 26 perczkor nyugodott le, tehát a nap hossza 12 éra 43 pesez volt. A hónap utolsó napján 30-án 4 óra 48 perczkor kel és 7 óra 7 perczkor nyugszik le, tehát a nap hossza 14 óra 19 perez lesz. E szerint a nap április hóban 1 óra 36 perczczel nő.

A jó vér csak nem tagadja meg magát. — A héten egy 18 éves, csinos oláhezigány-leány szabadult ki a helybeli központi fogházból. Nincs neki se országa se hazája. A r. kapitányság mindent elkövetett, hogy szolgálatba lépósre rábírhassa; hasztalan volt minden erőlködése. Arra a kérdésre, hogy most hova megy, azt válaszolta, addig megy míg a truppját meg nem találja. S ha soha sem akadna rájuk? — „Akkor mindig mennék!* — hangzott a válasz.

Veszedelmes kaland. — Egy helybeli szabó segéd a múlt vasárnap este erősen bevett a „jó*- ből s lakását eltévesztvén, egy úri házba ment be a piaczou s onnét az udvarfelől nem igen magas kerítésen keresztül akart kivonulni s 3 öl magasságról zuhant le a szomszéd udvarára, hol a ház lakóinak igen nagy rémületet okozott. Az' oda érkező rendőrség a kórházba akarta szállíttatni, de a halottnak vált egyén kijelentette, hogy semmi kár nem esett benne, sőt a nagy ijedség teljesen ki is józanitotta, de azért alig lesz kedve ezt az igazi salto- mortalet még egyszer megcsinálni.

Árverési hirdetmény. — A veszprémi járás szolgabirája részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint Neuvelt Mór ősii lakos regálé bérlőnek Volkenstein Jakab ugyan ősii lakos ellen regale csonkítás iránt indított keresetében 1885. évi decz. hó 21-én foganatosított jogerős végrehajtás alkalmával a felmerült 13 frt 36 kr. és még felmerülendő költségek kielégítésére lefoglalt és hatósági zár alá vett 115 frt o. ó. becsült egy pár hlmos ló és egy paraszt kocsi. Ősi községben folyó hé 14-ik napjának reggeli 9 órájára a község házánál nyilvános árverés utján készpénz fizetés mellett el fog árvereztetni. Mely időre és helyre a venni szándékozók ezennel meghivatnak. Veszprém, 1886. április hó 1-én. Klet\ár, szolgabiró.

Halálozás.

Április hó 3-ától 10-ikéig. Jeszenszky Ákos, 40 éves, tüdőgümőkór. Takács György, 23/4 éves, gyermek aszály, Özv. Szalay Mihályné, 64 éves, méhelfajulás. Varga Therézia, 10 napos, veleszületett gyengeség. Jákoi Mária, 7 hóuapos, bélhurut. Horváth János, 27 éves, agyvérzés. Özv. Ferdicskö Alajosné, 65 éves végelgyengülés. Sülé Mária, 20 éves, tüdőgümőkór. Rékai Dezső, 9 hónapos, bél- hurut.

Dr. bischer ‘Béla, város orvosa.

IRODALMUNK.

— V. Sárffy Ignác{, lapunk jeles társmunkása, kisebb szépirodalmi dolgozataiból (rajzok és elbeszélések) legközelebb egy kötet fog megjelenni, melyből lapunk mai tárczája kezdi meg egy mutatványnak közlését. Fölhívjuk e helyen t. olvasóink figyelmét e gyönyörű rajzra, mely valóságos remeke elbeszélő irodalmunknak. A munkát megjelenésekor bővebben lógjuk ismertetni. —

„A f U1 e bk i 1 e“.

Irta: Petelei István.

(Egyetemes Regénytár Xll-ik kötet) Singer és Wolfner kiadása Budapesten.

A gyorsan szép irodalmi nevet nyert fiatal iré ezúttal lépett először nagyobb elbeszéléssel a közönség elé.

Kész már az uj malom, kopog is mind egyre, Sok legény, sok leány megfordúlt már benne. ,Jaj anyám, nem veszem én tovább a vámot l Nem jön az, nem jön az, a kire én várok/

„Építtetek isten nevének díszére Uj templomot ide falunk közepére.

Járnak majd búcsúra legények, leányok,

A szép ismeretlent tán köztük találod."

Szólnak a harangok templomszentelésre, Bucsujáró népnek se hossza, se vége.

,Nincsen itt.. . nem tudok, anyám, imádkozni, Csak róla, csak róla tudok gondolkozni

„Készíttetek, fiam, koporsót, gyászosat, Belefektetlek, mint drága halottamat.

Jönnek imádkozva a halottat nézni,

Gyász-híred talán majd öt is megidézi,"

Szép ifjú fekszik a gyászos koporsóban, Koszorú homlokán, kezén olvasó van.

Ajlatosan jönek imádkozni érte,

Szentelt vizet szórnak halavány képére.

Jön a szép leány is és a mint meglátja, F'élájullan borul a hatolt arczára.

És a mint zokogva kiabálja nevét,

Megmozdul az ifjú és kinyitja szemét.

A szíve megdobban, kitárul két karja,

És a szép leánykát átölelve tartja,

De a lánynak vége . . . többet sem beszélhet ; „Te meghaltál ériem, én meghalok éried!"

S az ifjú is meghalt s ekkor már igazán, Eltemették őket a templom oldalán.

Az egyiket balra, a másikat jobbra,

Egész falu népe könnye hullt elrjokra,

A fiúnak sírján szölövesszö hajta,

A leányén pedig piros rózsa bokra.

S mintha ölelkezve boi-ulnándk össze,

Lombjaik felfutnak a lemplomletöre.