Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1886 (12. évfolyam, 7-52. szám)

1886-04-11 / 15. szám

Otthonná lett neki a kisvárosi kör, s helye­sen tévé, hogy a hol legbiztosabban érzi magát, onnan nem indul kalandozásokra, hanem halad előre, mint a hogy ez a kötete is mutatja, mely kétségtelenül legjobb mindazok közt, a mit eddigelé irt. Lehetett Peteleiről mondani az előbbi kötetek után, hogy szereti a balladai homályosságnál is nagyobb homályt s egyszerűségéből keresettség üt ki. „A fülemilé*-ről senki sem mondhatja ezt. Világosan, tisztán van előadva, egy kiváló ké­pesség üdeségével. Szépen, gyöngéden alakított történet. Váratlan fordulat, meglepetés, vagy bravour- részek, felcsigázott hatások nincsenek benne, s ilyenekre Petelei talán nem is volna képes. Mégis hatalmába ejti érdeklődésünket. S\ép mindvégig. E\ a legtalálóbb bírálat rá. És finomságokban gazdagok a részletek. A lelkiállapot egy-egy vál­tozását gyors és kevés szó megérteti az olvasóval. Cí fordulatok, árnyalatok művésziek, s a hatás titka fölött nem egyszer kell gondolkoznunk, mikor érezzük azt, oly látszólagos könnyűséggel éri el a szerző. Az egész nagyon egyszerű történet hatása is ilyen irói egyéniségben lappangó titok. Hőse egy gyermeteg, naiv asszony, ki még most kezd álmodozni. A szülői háznál mostohája rosszul bánt vele s felesége lett egy öreg urnák, egy gazdag polgárnak, a ki pékmester volt, de most már nyugalomba vonul vissza és madarainak él. Min­denféle madarakat tart a kalitkában, és csak úgy szereti őket, mint legaranyosabb madárkáját, Ágnest. Egyszer nagy útra megy, a hegyek közé, madara­kat fogdosni. Otthon hagyja a kalitkákat. Egy madár kiszabadul, a felesége is vergődni kezd a kalitkában. Ferencz uramnak legkedvesebb madara a muszka ffllemile, s épen ez szabadul ki. De épen mikor ki akar szállni az ablakon, visszaüzi valaki. Egy csinos fiatal ember, a polgármester fia, Páli. így találkoznak először, igy ismerkednek meg. Páli egy kisvárosi dandy, mézes szavakkal, behizelkedő modorral. Ágnes egy nyárspolgár felesége, a ki tündérmesékre, mesei lovagokra és ideális király­fiakra gondol. Páli eljön többszőr is beszélgetni. E találkozásokat mindig újabb és újabb szinekkel festi le az iró. Itt vannak azok a biztos kézzel rajzolt árnyalatok. A gyermek-asszony érzi, hogy boldog. A szerelem a maga természetességében fakad szivében. Páli kezdi látni biztos győzelmét. De még sem győzhet. A férj végre hazaérkezik, éppen akkor, mikor Ágnes szivében a szerelem egy sebző tövist is megteremtett. Egyszer, mikor Páli az utczán egy czifra hölgygyei ment, nem akarta őt észre sem venni. A férj megtud mindent. Fele­sége zavara, a kérdezősködésére előtörő könyek felköltik gyanúját Épen belép Páli is, még pedig egy levél következtében, melyet Ágnes irt neki. Az asszony oly naiv, hogy bevall mindent, de ilyen formán: „Az övé akarok lenni és ő engem akar.“ Ferencz erre azt mondja: .Feleségül kér? Árva leány vagy, én vettelek el, és odaadlak.“ Páli fel- kaczag, még azt is mondja: .jól kicsinálták, az asz- szony levelére jöttem ide." Ágnes megismeri, hogy kit szeretett. Pálit pedig, a mint távozni akar, az udvaron várja Mátyás, a hű péklegóny, egy bolon­dos fiú, a ki rajong asszonyáért, a ki tanúja mindennek, s átszenvedi azokat. Rárohan Pálira, az arczát össze vissza tépi. Elverik egymást, de mégis Mátyás a győztes. A bajt hozó fülemilét pedig kieresztik. Ez az elbeszélés magva. Nem uj, de a levegőjében sok frisseség van, feldolgozása sokat ér. A történetben csak kevesen szerepelnek: az asszony, Páli és Mátyás, ez a hü és képzelődő nagy gyerek, a ki a szerzőnek szerencsés alkotása. Ferencz, a férj, a háttérben marad, de csak mint öreg úr szürke; az elbeszélésben neki is meg van adva az élet színe. „A fülemile“ elbeszélő iro­dalmunk egyik szeretetreméltó kötete, mely a szerző nevét bizonyára széles körben fogja han­goztatni. Végül nem mulaszthatjuk el ez alkalommal is t. olvasóközönségünk figyelmét az .Egyetemes Regónytár“-ra, ezen minden tekintetben pártolásra méltó vállalatra felhívni, mely Ízléses és díszes piros vászonkötésü kiállításban, páratlanul olcsó áron, (minden egyes kötet ára 50 krj nyújtja a hazai és külföldi regényirodalom legkiválóbb ter­mékeit s csakis ez utóbbi körülmények magyaráz­hatják meg e szép vállalatnak szinte bámulatra keltő s Magyarországban ily arányban eddig lehe­tetlennek képzelt terjedését. — Jókai cMór újabb regényeinek Révai testvérek kiadásában megjelenő füzetes vállalatából, még pedig ,04 kis királyok* czirnü regényből most kaptuk meg az 5 —8 füzeteket. Maga a tör­téneti háttér, melyből regényirodalmunk nagy ki­rályának teremtő géniusa magának a regénynek ve­zéralakjait elénk vezeti, elég biztosíték arra, hogy itt ismét oly nagyszabású hatalmas müvet kapunk, mely Jókainak ezúttal nem tisztelőit, ha­nem valósággal imádóit fogja szaporítani. Mert tisztelni már az egész föld kerekségén tisztelik és közel jár hozzá, hogy regényeivel hamisithatlan bálványkultust honosítson meg. A forradalom előtti időnek, annak a nagy korszaknak páratlanul szép leírása e regény, mely eredményében csak meg­előzője azon eseményeknek, miknek ismétlése sze­meink előtt folyik le. Küzdelme a conservatív haj­lamoknak, a Bécs felé kandikáló — de azért önzet­len — hazafiassággal az ősi szitytya erénynyel, mely­nek képviselőit csak úgy lehet megtörni, ha előbb el­bódulnak. Hogy aztán ezt mi okozza, a másnemű ős- magyar.erény a pazarlás, vagy pedig a beszámithatlan- ságig elfoguló dőli, — magán a dolgon nem sokat változtat. És a regénynek három kis királya: Pon- taligethy Adalbert, Tanussy Decebál és Belizár a kitűzött czél felé való törekvésben nemcsak király, de valóságos autokrata, kiknek minden eszköz jó és üdvös, csak rá mondják az egyikre, hogy tet­szik és kiáltsák a másik előtt: Éljen! Az egyiket az előbbi vakítja el, a másikat az utóbbi dönti romlásba, de azért jó hazafi marad. E vörös fonál húzódik át az egész regényen, melynek mellékalak­jait is művészek személyesítik. De hiszen Jókai ügyel statisztáira és ezért elevenednek fel még a holtak is. Mikor Avakum felfedezi Thonuzóba sírját és Tanussy Decebál ez által megnyeri a bizonyítékot, hogy bizony Magyarország trónjához tulajdonkép neki lenne a legtöbb jussa; midőn a Pontaligethy család legifjabb sarja éji látogatóba megy a .vad macská­hoz* és befordúl a békanyálas tócsába Tanussy Emmannel ütése alatt, ki férfi szerepének egyik leg­szebb — és életpályájára ugyancsak kiható jelenetét játsza itt el; midőn Sára asszony csupa szerelem­féltésből börtönbe juttatta férjét és önmagát, hogy két esztendőt vele együtt tölthessen, ezek mind oly részletek, melyeket kivonatban bajos ismertetni, — olvasni kell ezeket szóról szóra, betűről betűre és Jókai szellemének varázshatása alatt páratlan gyönyört élvez az olvasó. Kávai testvérek fü­zetes vállalata oly eszközt nyújt ez élvezet meg­szerzésére, melyet lehetetlen nem méltányolnunk. — Minden magyar ember asztalán ott lehet ezentúl legnagyobb irjának minden regénye. Füzetenkint 25 krjával lassankint oly könyvnek válik tulajdo­nosává, mely a szellemi élvezetben legalább is fölér egy kis királysággal. (Az előfizetési pénzeket egész évre 6 frt, kiadókhoz, Révai Testvérekhez Budapesten, IV. Váczi-utcza 11. lehet küldeni, de kaphatók a füzetek minden könyvkereskedésben is. — A Kis-Lexikon (egyetemes ismerettár 12 füzetben) 9-ik füzetje most jelent meg ,Nyil­méreg“-től a .Polyporus“ czikkig 5 tömör nyo­mású íven (az 1448-ik lapig) négy lap képes mel­léklettel (Országos czimerek. Lombos dísznövények. Boszorkánytivornya és Vasipar) melyek művészi kivitelre nézve a munka díszére válnak. Külö­nös figyelmet érdemel az a következetesség, melylyel e munka .csekély téren oly rendkívüli anyagbőséget összehalmoz*, hogy szabatos és fővo­násokban kimerítő tartalma által a tudni kívánókat rövid modorban a világ minden ismeretébe be­avatja. Közművelődésünk érdekében kivánnók, hogy a t. olvasó közönség e magyar nyelven és magyar szellemben az ismeretek universumát képviselő mun­kát minél általánosabban családilag is fölkarolná, annál inkább, mivel megszerzése mindenkire nézve lehetővé van téve azáltal, hogy a 12 füzetből álló munka egyes füzetjei 30 krjával minden hazai könyvkereskedésben kaphatók. — Vas Gereben összes műveiből Méhner Vilmos kiadó gyorsan bocsájtja közre a füzeteket. Négy füzet hagyta el újra a sajtót, s ezzel a csak nem régiben megindult kiadásból már tizennégy füzet jelent meg. ,A nagy idők, nagy emberek.* Vas Gereben e tősgyökeres magyarságu s a har- minczas évek typikus alakjait szerepeltető korrajza folyik most. Gyulai László minden füzetet, több illusztráczióval látott el. Egyes fűzet ára 25 kr. — Nagyérdekü és korszerű munka jelent meg Méhner Vilmos kiadásában Budapesten. Czime következő: ^Magyarország ‘Budavár visszafogla­lása korában. A magyar történelmi társulat által koszoruzott pályamunka. Irta Dr. Acsády Ignácz. A 336 oldalra terjedő, nagy fénynyel és Ízléssel kiállított kötet Magyarország összes politikai, tár­sadalmi és gazdasági állapotait tünteti föl, a mint azok a török uralom utolsó éveiben alakultak. A területi, népességi, felekezeti és nemzetiségi viszonyok rajzának van szentelve az első fejezet, mig a második az állami intézményekről nyújt teljes képet. Közigazgatás és igazságszolgáltatás, pénzügy és honvédelem kimerítően és érdekesen jellemezvék. A harmadik fejezet, a munka kisebbik fele, a társadalomnak van szentelve. Igen élénken rajzolvák benne a király és a nemzet érintkezése, a főurak, köznemesek, jobbágyok élete, a városi élet s egy külön szakaszban a nők nyilvános és társadalmi állása. A negyedik és utolsó fejezet az anyagi és szellemi viszonyokat tünteti föl. Mező- gazdasági, ipar, kereskedelem, iskolaügy és iroda­lom vannak benne ismertetve. Mint a tartalom e rövid jelzése mutatja, szerző e régi Magyarország­ról teljes és kimerítő képet ad, s hogy e kép ki­tűnő, hogy a munka belső becse igen jelentékeny, annak elég bizonyítéka, hogy a legilletékesebb kö­zeg az országos magyar tört. társulat nagy dicsé­ret közt pályadíjjal tüntette ki. Szerző a munkát kitűnő és eddig felhasználatlan források alapján irta ugyan, de nem a tudósok, hanem a művelt hazafias közönség számára. Irálya könnyed és ma­gyaros, előadási módja élvezetes s könyve olyan érdekes, mint valami regény, Acsády a múlt év­ben megjelent nagy müvével, a „Szécliy Máriá*- val bebizonyította, hogy nemcsak alapos történész, hanem igen jeles iró is. Uj művére felhívjuk min­denki figyelmét, a ki hazája története, nemzetének hányatott, de dicsőséges múltja iránt érdeklődik. A munka annál korszerűbb, mert a magyar nem­zet épen az idén ünnepli Budavár visszafoglalásá­nak két százados évfordulóját s a nagy esemény jelentőségét csak az méltathatja igazán, aki az ország akkori állapotait ismeri, melyekről Acsády könyve ép oly alapos mint vonzóan irt tájékozást nyújt. Az igen szépen kiállított kötet ára 1 frt 80 kr. KÖZGAZDASÁG. A rétek tavaszi Jogasolását, mint igen czél- szerű módját a széna termelés fokozásának, na­gyon ajánljuk t. olvasóink figyelmébe. Anderegg tanár egy minden tekintetben egész terjedelmé­ben egyforma rétet négy egyenlő részre osztott, azután az egyik részt sem nem fogasolta, sem nem trágyázta, a másodikat nem fogasolta, de trágyázta, a harmadikat fogasolta, de nem trágyázta, a negyediket fogasolta és trágyázta. Az eredmény az lett, hogy még ugyanazon esztendőben: az első rész, mely sem nem fogasoltatott, sem nem trágyáztatott, termett 377 kiló szénát; a második, mely nem fogasoltatott, de trágyáztatott, termett 723 kiló szénát; a harmadik, mely fogasoltatott de nem trágyáztatott, termett 833 kiló szénát; a negyedik, mely fogasoltatott és trágyáztatott, termett 1563 kiló szénát. A szőlők védelme a késői fagyok ellen. Sző­lőtöknek, melyek télen 10—15 fok R. hideget ki­álltak, tavaszszal, miután a vegetáció megindult, a fagyponthoz közeledő hőmérséklet is könnyen meg­árthat. A szőlőtöknek különböző anyagokkal való betakarása itt-ott czélszerünek bizonyult ugyan, de a mellett az a hátránya van, hogy a betakart szőlők­höz sokáig sem levegő, sem világosság nem férvén, fejlődésükben akadályoztatnak. Ennél czélszerűbbnek bizonyúlt az ügyesen alkalmazott füstölés. Ennél mindenekelőtt szükséges oly tüzelő anyagot hasz­nálni, mely könnyen gyúl, sok sűrű és nehéz füs­töt ad s a mellett sokba nem kerül. Legczélszerűbb, ha egy egész vidék szőlőbirtokosai egyesülve egy­szerre végzik a füstülóst, mert igy olcsóbb a mű­velet és a Hatása is biztosabb. A felügyelő é3 a füstöléssel megbízott személyzetet úgy kell szer­vezni, hogy mihelyt a hőmérséklet a fagyponthoz közeledik a füstülést azonnal egyszerre megkezdjék. A kátrányt, mint kitűnő füstölő anyagot különösen ajánlhatni. A tüzelő anyagot lehetőleg egyenlően kell az egész szőlőterületen bizonyos távolságokban felosztani. A füstöléssel több helyen tett kísérletek mindig sikerültek s az illető szőlőket megmentet­ték az elfagyástól. -------------­PI ACZI ÁRAK. Gabona ÍOO kilogrammként. 1886. április 9-én. Búza Rozs Árpa Zab Kukor. A frt 60. 8 frt 50. 8 frt 30. 6 frt 70. 6 trt 50. 6 frt 20. 7 frt 50. 7 frt -. 6 frt 50. 7 frt 40. 7 frt 20. 7 frt 10. 6 frt 40. 6 frt -. 5 frt 80. Felelős szerkesztő: HEGEDŰS JÁNOS. Laptulajdonos és kiadó: KRAUSZ ARMIN FIA. 1886. Árverési hirdetmény. Közzé tétetik, miszerint néhai Nagy József dávid-árvaházi igazgató veszprémi volt lakos hagyatékához tartozó ingóságok: jelesen 1 db veszprémi takarékpénztári részvény, szobabútorok, ágy, ruha- és fehérnemüek, könyvtár, borok, hor­dók, pinczebeli eszközök s egyébbféle tárgyak Veszprémben a pápai utón levő Dávid-árvaháznál f. 1886. évi april hó 19 napján délelőtt 8 óra­kor megkezdendő s esetleg e hó 20-ik napján is folytatandó nyilvános árverésen a legtöbbet Ígérő­nek azonnali készpénzfizetés mellett eladatni fognak. Melyre a venni szándékozók ezennel meg­hivatnak. Veszprém, 1886. ápril 9-én. Tikár Lajos mk., 62 vföjegyzö, árvaszéki megbízott. HinnwiTMEiiVYmK. 5 36-21 A LEGJOBB CJGA RETTE-PAPÍR " A VALÓDI LEHOUBLON franczia gyártmány Cawley és Henry párisi czégtől. IW Utánzásoktól óvakodjunk 1 "VÜ Ezen papírt leginkább ajánlják : Or. J.J.Pohl, Or. M. Ludwig és Or. E. Lippmann a vegyé­szet tanárai a bécsi egyetemen, és pedig épúgy kitűnő minősége mint absolut tisztasága miatt, s mivel semmiféle az egészségnek ártó anyag­gal nincB keverve. fio-annui Dl L'inquim 17, nt Bírinjir, i PARIS A »Betegbarátc czimü röpiratban számos hizi- 1 szer van ismertetve, melyek sok éven keresztül megbízhatóknak bizonyultak s ez okból a legmelegebb ajánlatra méltók. Minden betegnek ismerni,kellene e röpiratot. Különösen pedig azokat, a kik kSázvéaybea vagy ceúzban, tndfisorvadásban, ideggyengeségbeo, sápkórban stb. szenvednek, arra figyelmeztetjük, hogy az egyszerű háziszorok áltat nagyon gyakran meg az úgynevezett gyógyithatlan betegségek is meg­szűntek. A ki a >Befegbarátot< olvasói kívánja, az újon egy levelezőlapot Kiölter tiadó-rnté- zetének Lipcsébe, mire a tüpirat megküldetik. A megrendelőnek ez költségébe nem kerül. ◄ ► ◄ 4 34 - 25 1 1 I Ifill 1 I 1 I MH 10841. 1885. Árverési hirdetmény. A veszprémi kir. törvényszék mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy Farkas Lajos és neje Kajki Teréziának Szalai Pál és neje Kovács Zsófia tótvázsonyi lakos végrehajtást szenvedő elleni ügyében 100 frt a jár. iránti követelés behajtása végett a veszprémi kir. törvényszék területén Tótvázsony községben levő’ — a tótvázsonyi 147. számú tjkönyvben +1 sorsz. a. Szalai Pál tulajdonául felvett 209. hsz. 151. sz. ház ud­var és kert birtok 250 frt, — a tótvázsonyi 678. számú tjkönyvben Simon Juliánná férj. Balog Ferenczné, Szalay Pál és neje Kovács Zsófia tulajdonokul I. 1 és 2. szorszám a. felvett 137. hsz. 112. sz. ház és 139. hrsz. kert 268 frt megállapított kikiáltási árban 1886. évi május hó 4-ik napján délelőtt 9 órakor Tótvázsony községben a köz­ségházánál megtartandó nyilvános árverésen a kikiáltási áron alul is a legtöbbet ígérő­nek eladatni fog. A venni szándékozók kötelesek a kikiáltási ár tizedrészének megfelelő összeget bá­natpénzül a kiküldött kezeihez letenni. A vevő köteles a vételár első V3-ad részét 1 hónap, a második V3-ad részét 3 hónap, a harmadik V3-ad részét 5 hónap alatt az árverés jogerőre emelkedésétől szá­mítva s a bánatpénzt az utolsó részletbe beszámítva, a vétel napjától járó 6% kamatokkal együtt lefizetni. Az egyidejűleg megállapított árverési feltételek a hivatalos órák alatt ezen kir. törvényszéknél, úgy Tótvázsony község elöljáróságánál is megtekinthetők. Az árverési kérvényben felszámított költségek 8 frt 60 krban állapíttattak meg. Veszprémi kir. törvényszék mint tkönyvi hatóságnak 1886. évi január hó 25-ik napján tartott üléséből. Csolnoky, kir. törvazéki jegyző. 61 I I 1 1 Dr. Laky Kristóf, kir. törrazéki eluük. 1 1 Veszprémben, 1886 Nyomatott a laptulajdonos Krausz Armin Fia könyvnyomdájában, A veszprémi III. segély-egylet a veszprémi kir. törvényszék 1703/1886. sz végzése folytán, 1886. évi május hó 2-ik napján reggeli 10 órakor, saját helyiségében rendkívüli közgyűlést tart. Tárgyai: Az aligazgató és felügyelő bizottsági tagok megválasztása. Az egyleti tagok ezen közgyűlésre ezennel tisztelettel meghivatnak. Veszprém, 1886. márcziu3 hő. 60 1-1 Az igazgatóság.

Next

/
Oldalképek
Tartalom