Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1881 (7. évfolyam, 1-53. szám)
1881-11-27 / 49. szám
rf>k a homunciók mesterséges előállításáról szói. Van elég 2—3 sukkos emberkénk, a többi normális testalkattal biró emberekre nézve' pedig igazat adunk annak az anekdo-. tának, mely egy úri embert és egy fiatal asz- szonyt ily forma párbeszédben szerepeltet: Úr: „Elhiszi, kedves nagysám, hogy a jelenkor legmodernebb tudománya, a természettudomány, in specie pedig a chemia nemsokára oly tökéletes fog lenni, hogy még embereket is elő fog tudni állítani vegyi processus utján?* Fiatal asszony: „Azon én nem kételkedem, de én mégis csak az hiszem, hogy e tekintetben az emberek azontúl is a régi módszernél fognak maradni!“ Ez egyszer az asszonynak volt igaza s a tudós űr kudarczot vallott. Nem hiszi ön is, kedves szerkesztő úr? ‘Diameter. HÍREINK. Veszprém, 1881. nov. 27. ♦Áthelyezés. Auguszt adófelügyelőségi ifjú számtisztet, közéletünk egyik kedvelt egyéniségét, a reszprémi adófelügyelőségtől a pécsi adófelügyelőséghez helyezték át ♦Színészet. Miután Balogh Alajos — ki városunkban előadásokra engedélyt nyert — Szombathelyen egész téli ivadra bérletet nyitott, a városi kapitányság Horváth színigazgatónak adott újabban engedélyt, ki a jövő hét folyamán hihetőleg városunkba fog jönni társulatával. ♦Vigyázatlanság. Majdnem szerencsétlenség történt a múlt csütörtökön reggel a Jeruzsalem-hegyen. Komoróczy nevű kocsisnak 14—15 éves leánya leakasztotta az istálóban lévő fegyvert és azzal játszott. A fegyver elsült, a lövés beszakította az egyik szoba ablakát és a szobában, hol két egyén volt jelen, 18 serétet találtak. A bentlevőket csak a véletlen szerencse mentette meg, hogy agyon nem lövettek. ♦Theaestély. Miután az első thea- estóly nem sikerült, a polgári olvasókör választmánya még egy estélyt rendez, melyre külön meghivók fognak kiadatni. Ha ez sem sikerül, akkor a theae3télyek beszüntettetnek. ♦Eltévedt a vőrösberényi reform, tanítónak egy-két mázsás hizó disznója. Felkérettünk annak nyilvánítására, hogy a ki ezen állat nyomára vezet, jutalomban részesítik. ♦Kis Jancsi zenekara alig melegedett meg itthon, már újra készületet tesz, hogy a tava8zszal Berlinbe fog utazni. E végből tanulmányaikat Sommer kartanitó vezetése alatt újra megkezdték. ♦Műkedvelői előadások. Keszthelyről írják lapunknak: Az idei fürdőávad elmúlván, városunk egyhangúságát fiatalságunk jól rendezett műkedvelői előadásokkal élénkíté fel, melyek tartottak szeptember elejétől október közepéig. Előadták „Tündérlak Magyarhonban*, „Czigány“, „Kintornás család“, „Két kandidátus*, czimü darabokat. A műkedvelők közül Veitner Borcsa és Szabó János ur tűntek ki leginkább, ez utóbbi volt a közönség kedvencze, valóságos virágzáporral árasztották el a „Tündérlak Magyarhonban“, hol Lajost adta. Október 5-én volt a műkedvelőknek hangversenye, hol ismét Szabó János több szép dal eléneklése által arat a legtöbb babért. Mellette kiemeljük Molnár József urat, ki szinte igen szép hanggal rendelkezik. Ezen műkedvelői előadások 200 írtnál többet juttattak a Keszthelyen maradt elszegényedett szinészcsaládoknak. A napokban volt a gazdá- szok ismertető estélye, mely igen szépen sikerült. Ott voltak: dr. Csanádiné, Csengéi Vilmosné, br. Botnerné, Koller Vilma, Hauer Riza, Csesznyák Mari stb. urkölgyek, a négyeseket 40 pár tánczolta. ♦Elismerés Nagy Ferencz és Kis József városi rendőröknek Veszprémben. Azon szolgálati buzgalomért, melyet folyó hó 13-án éjjel Stahl Ferencz hírhedt rabló és czinkos- társa elfogatása körül, életük koczkáztatásával tanúsítottak, ezennel a nyilvánosság előtt önöknek elismerésemet nyilvánítom. Kelt Veszprémben. 1881 november 15 én a városi kapitányság ♦A ludlopások városunkban napirenden vannak. Alig van éjjel hogy egy-egy katrocz meg ne ludtalanodjék. A tolvajok többnyire a körülfekvő falvakból rándulnak be. De van városunkban is elég, aki szereti az ingyen liba májat. A múlt héten több vándorlegény lopott ludat, az orzott vagyonnal a „Kis kuti* csárdába mentek. A rendőrök fölfedezték búvhelyü- ket utánnuk mentek. Egyiket elfogták, a másik azonban az egyik luddal együtt ellábolt. ♦„Harmonia“ „Harmonia“ czimmel közelebb Budapesten több zeneművész egy részvénytársulatot alakított. A „Harmonia“ czélja: hazai zenevállalatok létesítése, a magyar zeneművészetnek minden téren való ápolása, juta lommal ébresztése, eredeti zeneművek, zenei tankönyvek, zenei szaklap kiadása, és a nemzetközi kereskedés megnyitása a magyar zeneművek számára. Örömmel veszünk tudomást e nemes czélu társulat keletkezéséről, ajánljuk a t. közönség pártfogásába. ♦„Iparos Ügyi Közlöny“, a programot, kifejező czim alatt Havas Gyula szolnok- dobokaraegyei tisztviselő a fővárosból, a vidék külömbőző részeiből, sőt a külföldről való legjobb szakírók, — mint erről meggyőződtünk — közreműködésével 1882. évi január havában heti lapot indít meg, melynek évi előfizetési dija 5 frt. Az előfizetési pénznek a szerkesztő nevére Deésre (Erdélybe,) küldendők. A november 1-én megjelent mutatvány- szám változatos, érdekes és értékes tartalmánál fogva e lapot melegen ajánlhatjuk szives olvasóink különösen iparos polgártársaink pártfogói figyelmébe. A mutatványszám tartalma: Fölhívás előfizetésre. (Havas Gyula.) — Önsegély az ipartéren. (Fussai Gábor.) — Ipari mozgalmak. — Honi ipar és a testületek. (Biró Antal.) — Az iparos ifjúság. (K. Nagy Sándor.) —• A kolozsvári kiállítás ügyéhez. (Endes Dániel.) — Bethleni szövőszékről. (Sebestyén József.) — Romániából. (Vándory Lajos.) — Ipari ügyi irodalom. — Vegyes. — Munkaadók rovata. — Szerkesztői üzenet. — Tárcza: A sevresi porczellán gyár. Eredeti párizsi tudósítás. (Mándoki Jenő.) — Hirdetések. *Uj zenemüvek. Táborszky és Parsch zeneműkereskedésében Budapesten megjelent és Veszprémben Kraus{ Armin zeneműkereskedésében kapható: „A szép asszony kocsisa“ Csepregh Ferencz eredeti népszínművének válogatott dalai. l.Kis kertemben. 2. Van még egy szál tulipiros szép rózsám... 3. Be sok főidet bejártam. 4. Tisza mellett.. 5. Ejnye babám. 6. Pesti kaszárnya. 7. Zavaros a Tisza vize. 8. Nem volt nekem feleség. 9. Sárivári nóta. 10. Daru megjő, meg a gólya (Szeutir- mai Elemértől.) Énekhangra zongora kísérettel vagy zongorára külön almazta Erkel Elek. Ára 1 frt 50 kr. A „Magyar Dal-Album“ III-ik kötetének 1—ső füzete megjelent a következő tartalommal : 1. A, a, a. Éljen a nagy csutora. 2. A baboti mester lánya. 3. Ablakom rostélyán. 4. A bundának nincs gallérja. 5. Adj egy csókot rózsám. 6. Adsza rózsám a kezedet. 7. A faluban csak az járja. 8. A gond- üző csárdában. 9. A házasság rendesen. 10. Ahol korcsmát látok. 11. A kanyargó Tisza mentén. 12 A kis lány virágszál. 13. A kis leány kertjébe. 14. Akkor szép a kis lány. 15. Akkor veszlek el galambom. 16. A leány a huszonhetet. 17. Amerre én járok. 18. A mióta megláttalak. 19. Amott megyen egy kis lány. 20. Annak a kis lánynak. — Ezen havi füzetekben megjelenő vállalatot annyival inkább is ajánljuk minden magyar zenekedvelőnek és zongorázónak, mert ez jelenleg az egyedüli folyamatban lévő egyetemes magyar népdalgyüjtemény, mely jutányos áránál fogva is megérdemli a pártolást. Előfizetési ára ugyanis egy évre vagyis 10 füzetre 1 frt 80 kr., télévre vagyis 5 füzetre 90 kr., egyes füzet ára zongorára alkalmazott 20 dallammal csak 25 kr. Megrendelések Hennicke Rezső kiadóhoz Győrbe intézendők. Egyes füzetek minden rendes hazai könyvárusnál is kaphatók. Az „Ország-Világ“ czimü kéthetenként megjelenő képes lap 5. száma igen érdekes és változatos tartalommal jelent meg, melyben kiemeljük ifj. Ábrányi Kornélnak érdekes regényét, az „Elvált férj“-et, egy szép spanyol tárgyú novellát, „A király csókjait,“ Fejes Istvánnak és Molnár Lajosnak hangulatteljes költeményeit. „A báróné szelleme“ czimü ér- dekfeszitő regényt; az ismeretterjesztő, részben kiváló érdekű a „Petőfi plágium vádja alatt“ czimü közlemény, melyben dr. Gööz József Szemere Miklósnak két levelét ismerteti, melyekbeu ez a nagy lyrikust irodalmi lopással vádolja. Továbbá van egy érdekes czikk (folytatás) a talaj befolyásáról az ember egészségére, egy másik a termeszekről, ezenkívül folytatása a „Mária Terézia látogatásai Magyarországon“ czimü érdekes történelmi visszaemlékezéseknek. Ismertetve van e számban „A műcsarnok őszi képkiállítása“ és bővebben meg van beszélve az „Atala“ czimü operai újdonság, melyet nagy tetszéssel fogadott a kü/.önség. Az apróbb rovatok, u. m. irodalom, zene, színház, képzőművészet, hymen, gyászrovat, csillagászat, állatvilág, kiállítások, társulatok stb. igen ügyesen és nagy gonddal vannak összeállítva. Az illusztrácziók közül kiemeljük a kővetkezőket: „Sappho“, „Az anya öröme“, „Szabadka főtere“, „Kö- zépamerikai régiségek“, „Az elitéit búcsúja“, „Az osztrák államvasut budapesti iudóháza“ stb. Ajánljuk a díszes kiállítású és gazdag tartalmú .lapot t olvasóink figyelmébe. Ara egész évre 10 frt, félévre 5 frt, negyedévre 2 frt 50 kr.; egy füzet ára 40 kr. Uj könyvek. A Fra n kli n-Társu 1 at kiadásában Budapesteu újabban megjelentek és Veszpémbeu Kraus\ Armin könyvkereskedésében kaphatók : Olcsó Könyvtár szerkeszti Gyulai Pál. 126 — 138 füzet Tartalmuk: 126. Collins Vilmos Sophokles. Angolból fordította Kont Ignácz. Fűzve 30 kr. 127 Daudet Ernő. A férj. Regény. Fraucziábol fordította Luby Gyula. Fűzve 50 kr’ 128. Spielhagen Frigyes. Az utolsó órában. Elbeszélés. Németből fordította Halasi Aladár. Fűzve 30 kr. 129 Kisfaludy Sándor. Összes regéi I. kötet. Fűzve 70 kr. 130. Kisfaludy Sándor, összes regéi j II. kötet. Fűzve 50 kr. 131. Kohanovszkyné. 1 Szeretett. Regény. Oroszból fordította Timkó j Iván. Fűzve 30 kr. 132. Poole János. Pry Pál. Vígjáték öt felvonásban. Angolból fordította Csiky Gergely. Fűzve 30 kr. 133. Andersen János Keresztély. Képnskőnyv képek nélkül. Dánból fordította Schambach Gyula. J Fűzve 20 kr. 134. Gombos Imre. Az esküvés. i Szomorujáték öt felvonásban. Második kiadás. Fűzve 40 kr- 135. Szentjobi Szabó László Mátyás király vagy a nép szeretete jámbor fejedelmek jutalma. Nemzeti érzékenyjáték három felvonásban. Azon alkalmatosságra, midőn Ferencz Buda várában 1792. junius 6-án magyar királylyá koronáztatott. Harmadik kiadás Fűzve 30 kr. 136. Pulszky Ferencz. Martinovics és társai. Fűzve 30 kr. 137. Fors- ter-Arnold Florencze. Deák Ferencz. Életrajz. Angolból fordította Pulszky Ágost. Fűzve 60 kr, 138. Bessenyei György. A Philosophus. Vígjáték őt játékban. Második kiadás. Fűzve 30 kr. x) Egyedül t. olvasóink érdekében óhaj * tunk eljárni, a midőn az első magyar csokoládé pót = és fügekávé = gyár mai számunk mellékletére figyelmeztetünk. Ezen vállalat, gyárainak tapasztalt és szakértelmes berendezése folytán, oly minőségeket bocsát forgalomba, melyek méltán „kitűnőnek* nevezhetők, mit „Hazai“ kávé utáni naponta növekedő érdeklődés elegendően tanúsít. Ezek alapján kötelességünknek kell beismerni, a nevezett vállalat és vele együtt a hazai iparunk támogatása, megegyezvén, miszerint ekképen többé szükségünk nincs reá. hogy pénzünket kávé- pótolmányért a külföldre küldjük. CSARNOK. A házasságról. (Csevegés.) — Jó reggelt, Gyula! Beh furcsa vagy; ragyog az arczod, mintha damaskusi rózsavízben fürdőnél. — Még annál is különbet teszek . . . . házasodom. — Hány éves vagy? — Huszonnégy .. — leszek. — Ilyen fiatal és máris .......... — Ej! — Fogadd részvétemet!. . . Én csodálkozó szemekkel nézek utánna; ő pedig fütyürészve megy tovább az utczán. Másnap lölmegyek Alice asszony páholyába. Szívesen fogad; de ugylátszik az arczán, hogy szánalmat érez, valahányszor rám tekint. — Kedves barátom, ön nagy ostobaságot készül elkövetni. — Igazán? Igen! Tűzhelyét gyémántkővel akarja megvilágítani. Ez legalább is naivság. — Micsoda Gyémántkővel? — Ah, mily gyermek ön még! Hát fogalma sincs önnek arról, hogy a gyémánt, bármily vakító, a legszerényebb faggyugyer- tyával se képes versenyezni? — Nem értem, asszonyom. — Szegény fiú! Nem is sejti, hogy a nő — csak ékszer .......... Fu tottam, menekültem. Otthon levelek vártak. — Szerencsétlen! Megbocsát-e neked az Isten, mert nem tudod, mit cselekszel? — Kár érted, czimbora! Vége a vig életnek örökre! — Szegény elkárhozott! — Ártatlan áldozat! — Édes Gyulám, ne zokogj a saját vesztedbe! Ábrándos, ideális, lélek vagy. Sokat álmodol, keveset élsz. De álmaidat a képzelődés életté varázsolja. S te boldog vagy e csalódásban. Mi lesz azonban veled akkor, ha majd a csalódást nem az álom szüli, hanem az élet ? Gyorsan peregnek az évek s nem térnek vissza soha többé. Az öröm és a bánat olyan, mint a nap és az árnyék. — Az öröm napja gyorsau leszáll; de a bánat árnyéka sokáig kisér. Fáj rágondolnom, mily keserű lesz a kiocsudás! Emlékszel, mikor csalogatott a mező őszi „délibábja?“ Verőfényes napokon a rét hullámzó ezüst tengernek látszott. Ujjongva futottál oda s kiabáltál: a délibáb! a délibáb! S emlékszel mi volt? Vékony szövetű ökörnyál ! Behálózta ruhádat s féluapig zúgolódva kefélted és ujjaiddal csipkedted, mig megszabadultál tőle. A franczia azt mondja ........... sz akasztott ilyen a mariage. A minek magyarul házasság a neve; de szójátékkal unalmas kártyajátékot is jelent.... De hát csakugyan oly szánandó teremtés vagyok, hogy senki mellettem el nem mehet szomorú sóhajtás, részvétteljes gúuymosoly nélkül? Minő bűbáj vert meg oly vaksággal, hogy minden ember látja szerencsétlenségemet, csak magam nem látom ? Azt mondják, hogy esztelenség a mit a fejembe vettem. De hát mi az esztelenség? A szerelem? Ez mindnyájunkkal közös. Bűnöm csak az lehet, hogy jobban szeretek, mint mások. A házasság ? De hiszen a szerelem üres frázis a házasság fogalma nélkül. S ha a fogalomhoz fűzött gyönyörökért epedünk, miért ne kivánhatnók a házasságot magát? Bolyongtam az erdőben. A százados rengeteg isteni csöndjében, egy tiszta érzés, egy tiszta hang zendült meg a szivem mélyén és megnyugtatott. Aztán bolyongtam az emberek között. Dúlt arczok tolakodtak elém. Az élet legiszonyúbb képe. Erkölcsi bukás, koldusbot, kétségbeesés, penészes börtön, vértől csepegő gyilok, nyomor és őrület ............ Mind, mind azt hangoztatta: méreg az oltár előtti eskü!.. .. A nő csak addig szeret, mig leány; ha asszony lesz, már nem szeret csak szeretteti magát.... Mi a nő egyetlen vágya ? A szerelem ? a boldogság? a boldogítás- a gyermek?.... Nem!.... A íöjkötö! .... A nőnek a házasság pipereasztal... A nő, mig leány, a szivébe néz s ott kedvesét látja; mihelyt asszony, a tükörbe néz, s ott csak önmagát látja . . . A szerelmes asszony a legdrágább .... Feleségednek félesztendeig férje vagy.... aztán ruhaszállítója. Az asszony, ha szerény s takarékos — megcsal; ha meg nem csal akkor — tönkre tesz .... A házasulandó fiatal embert legszívesebben üdvözli a — divatkereskedő... Miért sir minden menyasszony az oltár előtt? Azért hogy azután — nevethessen ... .... És ez igy tart utón útfélen. Legjobb barátim üldöznek bölcs mondásaikkal. — Jól meggondold mielőtt esküt teszel! Az asszony adósság . . . Istenem, istenem! Ennyi tanácsadó között nincs egyis, a ki azt kérdené; szereted a lányt a kit feleségül veszel ? szeret-e ő téged ? Ha szereted és ő is szeret; — üdvözöltök... Hát igazán oly rosszak, oly veszedelmesek volnának a szerelmes leányok? Hát igazán szirének ők, akik azért csábítanak a házasság édes vizébe; hogy elmerítsenek? A leánynak ámítás a feje alja? szívtelenség a bűbája? csalfaság ez ereje? Mi hát a világ? . . . De nem! nem! Szégyenleném magamat, ha biztatásra szorulnék. Az én látásom világosabb mint azoké, a kik a jövő képet ily sötétre, festik. Én a nőben nem látok angyalt, nem látok ördögöt; én a nőben látom a — nőt. Sok rosznak elejét lehet venni azzal, — hogy a hibát önmagunkban keressük. Mi férfiak folytonosan jajgatunk, panaszkodunk, hogy nem lehet házasodni, mert igy a nők, úgy a nők! Pedig nem a nőkben, legtöbbször bennünk a hiba, férfiakban. Élkényeztetett gyermekek vagyunk s minél vásottabbak, annál követelőbbek. Senki sem igaztalanabb, mint az, a ki mindig azt hiszi, hogy neki van igaza. A ki szüntelenül a szabadságot hirdeti, az leginkább szeretne zsarnok lenni. Szerelmes a lány ? Csókkal, öleléssel simul a kedveshez, s nem igér szerelmet, hanem érez. Szerelmes a férfi? Aranyvárat fest a lánynak, s tündérországot igér a házasságban. A férfi gyöngéd, odaadó, hű és figyelmes; a nő csak szeret. A házasság előtt a férfi mindent képes elhitetni; a nő pedig mindent képes elhinni. Ez legtöbb szerencsétlen házasság titka. Nem kérdezzük a nőtől: megosztja-e gondjainkat? hajlandó-e vigyázni, hogy a leves ne legyen elsózva? van-e türelme homlokunkról letörölni a verítéket, s lecsókolni a bánatot? van-e akarata ingeink vasalására ügyelni? szivünket az élet rögös utján követni, vigasztalni? szeretete bajaink közt is boldogítana ? Mi csak azt kérdezzük a nőtül: van-e kedve élni gond nélkül, pazar szerelemben, mennyei kényelemben? És a szegény nő álmodik, behunyt szemekkel jön az Eldorádóba, az édenkertbe, a menyországba, s mikor szemeit fölnyitja. . . . ott áll egy pár szűk szoba közepén s a férje a sodrófát kinálgatja neki. Igen! Miénk a vétek, férfiaké. Elvakítjuk a nőt, hazudunk a nőnek. Mind rászórjuk az égető napsugarat; harmatra, éjszakára nem gondolunk. A szerelem elhervad. ... A búzavirágokat lekaszálják. . . . A lüttyös pitypalatyot elűzik... . s marad a házasság puszta, uualmas tarló. Mi voltunk a bűnösök. Nem akartuk tudni, hogy a szerelem prózája a legszebb költészet. Nem hittük, hogy a szerelemben legédesebb a valóság. „Világot“ ígértünk, holott a nőnek „otthon“ kell. És milyenek vagyunk a mézes napok után? Azt gondoljuk, hogy a férjnek minden szabad. Elfeledjük tisztelni a saját tűzhelyünket- Az a tévedés riugat el, hogy a férj több mint a kedves. Megelégszünk azzal, hogy férje vagyunk a nőnek, nem iparkodunk sze-
