Prakfalvi Endre: Szocreál. Budapest építészete 1945 és 1959 között - A mi Budapestünk (Budapest, 1999)

Az ankéton összesen tizenkét tervet vitattak meg. 1954-re a budapesti Városépítési Tervező Intézet ezek figyelembevételével alakította ki koncepcióját, amely­ben megint csak az elvi jelleg dominált. Moszkvai analógiára a magasházak rendszerét is meg akarták alkotni, annál is inkább, mert a korszak egyik építész-ideológusa szerint a toronyházak építése a szocialista nagyváros építésének „módszere”. Bonta János átfogóan elemezte a „szocialista város” terve­zésében a toronyházak építése révén tételezett jelleg­zetességeket és útmutatást. A feladatot széles össze­függésbe állította, mert a példaadó moszkvai torony­házak rendszere nemcsak a világ első szocialista ál­lamának a fővárosát jelenítik meg esszenciális módon, hanem a „Szovjetunió köré tömörült egész béketábor eszmei főközpont”-ját is. Az adott épület tervezésénél követendő kompozíciós módszereket is a cél, azaz a kommunizmus felépítésének építészeti feladatai hatá­rozzák meg. Következésképp a kompozíció legjellem­zőbb vonása a szisztematikusan, hieratikusán fejlesz­tett lépcsős tömegelrendezés, a sziluett, a „fokozato­san emelkedő sztilobat” (lábazat). Ebből lendületesen tör a magasba a főtömeg, amelyet aztán szintén lép­csőzetes, csúcsos koronázás zár le. A határozott feladatmegfogalmazás ellenére sem jött létre - a helyszínek kijelölésén túl, mint például a Sztálin (Árpád) híd pesti hídfője - a nagy példaképhez még csak hasonlítható opusz sem. Még leginkább Palcsik Sándor és Virágh Pál Ganz Vagongyári iroda­épülete (Vili., Könyves Kálmán körút-Vajda Péter utca sarok) idéz moszkvai reminiszcenciákat (1951-54). A főváros rendezésében ugyan Major Máté szavaival: „fontos szerepet kell betöltenie a ragyogó szocialista jövő korlátlan lehetőségeire való állandó gondolás­nak”, 1955-re, amikor ismét tárgyalták a fővárosi ta­nács és a budapesti pártbizottság együttes ülésén az újabb előterjesztést, a korábbi tervek heroikus pátosza már eltűnt. A terv célja ugyanis, hogy „biztosítsa a népgazdasági beruházásainknak a fővárosban egysé­ges elgondolás szerinti, gazdaságos (ekkor jelennek meg tömegesen a »CS«, azaz csökkentett komfort­34

Next

/
Oldalképek
Tartalom