Váczi Közlöny, 1894 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1894-04-01 / 13. szám

zópappá megyés püspökünk ő exciája a püspöki pa­lota kápolnájában. Az új felszentelt egyelőre Kecske­méten marad alkalmazva. = Közgyűlés. A Páli sz. Vincze Egylet april hó 8-án vasárnap délelőtt 7a 11 órakor tartja meg évi rendes közgyűlését a kath. Legényegylet helyisé­gében (Gasparik-utcza). == Kinevezés. Dr. Solti Károly váczi kir. járás- bíróság ügybuzgó albiróját Ő felsége a király kinevezte N.-Rátára járásbiróvá. Fogadja üdvözletünket! = Primiczia. Toldi) Jenő újmisés, a váczi egy­házmegye legfiatalabb papja, múlt szerdán reggel 6 órakor mutatta be első sz. miséjét a hétkápolnánál dr. Gzettler Antal kanonok, papnevelő intézeti igazgató vezetése mellett. A lélekemelő ünnepélyen jelenvolt az egész kispapság és szép számú közönség. Mise alatt a kispapság énekelt, mise után pedig az újmisés első áldásban részesítette a jelen voltakat. = Tűz. Csütörtökön délután V2 3 órakor a Burgundia nevezetű részen, a múltkori tűz közelében, egy ócska szalmafedelű vityilló gyuladt ki. Sok volt a riadalom, kevés a viz. A lakója egy élemedett pár, Bodor István és felesége otthon sem voltak s csak este látták, mikor a szőllőből hazajöttek, hogy a házuk leégett. A kár jelentéktelen. — Napfogyatkozás. Gyűrűs napfogyatkozás lesz a héten, április hó 6-án. Kezdődik reggel, zóna­idő szerint lfÁ 3 órakor, vége lesz reggel 7a 8-kor. így tehát nem sokat látunk belőle. = Ablakok veszedelme. Szerdán este és csü­törtök virradóra városunkban, leginkább a középváros­ban, több ház ablakait beverték ismeretlen tettesek. Nem tudjuk, mi szolgáltatott okot erre a viselkedésre, de hire jár, hogy azért történt, mert az illető házak gazdái nem tűztek ki fekete zászlót. Nem bocsátkozunk jelen alkalommal a viselkedés birálatába. Miután már száz meg száz ablak be volt verve, s itt-ott jókora (félökölnyi) köveket is dobáltak be egész erővel a védtelen lakásokba, úgy halljuk, hogy rendőrségünk is kezdett mozogni, s néhányat másnap éjjel el is fogott a tettesek közül. == Elhasznált levélbélyegek. Sokszor fel­merül társaságokban azon kérdés, hogy ugyan mi hasznát veszik az elhasznált levélbélyegeknek, melye­ket városunkban is többen gyűjtenek jótékony czélra. Ezen bélyegeket különféle dobozok, vázák és kárpitos- munkákhoz használják fel, azok díszítésére. A bélye­geket bizonyos rendszer szerint ragasztják fel s ezen díszmunkákat aztán drága pénzen adják el. A befolyt pénzen rabszolgákat szabadítanak ki a fogságból, vagy pogány gyermekek keresztény felnevelésére fordítják, tehát bizonyára jótékony czélra. Azért helyesen tesz­nek, akik az ilyen elhasznált levélbélyegekel a gyűj­tőknek beszolgáltatják. Bármilyen levélbélyeg és újság- bélyeg jó, de úgy kell körülvágni, hogy a boríték pa­pírjából lehetőleg körülbelül egy fél czentimeter kör­nyezze a bélyeget. Ugyanezen czélra régi pénzeket, szivar­hegyeket s elhasznált irótollakat is gyűjtenek. = A gyalogság felszerelése. Nem érdekte­len tudni, mily terhet czipel magával a gyalogos katona a különböző országokban. Oroszországban 34 kiló, Németországban 32 kilo, Olaszországban 30 kilo, Angliá­ban 28 V2 kilo, Francziaországban 281/3 nálunk 26 72 kilo nehéz a czakompak. Bizony nehéz az élet! Leg­újabban Németországban történik intézkedés, hogy a gyalogság felszerelése megkönnyittesék. Ezt úgy érik el, hogy 150 töltény helyett ezentúl csak 120-at visznek, 3 helyett csak két adag tápszert, és könnyebb kézi eszközöket, mint előbb. A felszerelés ezáltal 7 kilóval lesz könnyebb. Az újítás kétségtelenül hasznos lesz, mert a nagyobb teher a mozgást és lélegzést nehezíti, mig a könnyebb felszerelés a katonát fürgébbé, moz­gékonyabbá teszi, s annak ellenállási képességét is fokozza. — Hatásos reczept. Egy ártatlan kedélyű sváb nemrég valami jelentéktelen buja miatt bekopogtatott az orvoshoz. Ez megvizsgálta a beteget, aztán leült, megírta a reczeptet és e szavakkal nyújtotta át neki : Itt van, ezt vegye be, ez majd segít a baján. Másnap az orvos meglátogatta betegét, hogy az orvosság ha­tását lássa. „Nos bevette?“ kérdezte pácziensét. „Be uram ! Az igaz, hogy papirostól együtt lenyelni az or­vosságot egy kicsit kellemetlen volt, de már egészen jobban érzem magam.“ Az orvos először nagyot né­zett, aztán elkaczagta magát, mert a jámbor a re- •czeptet nyelte le orvosság helyett. = Uj szabályrendelet a szódavizgyár- tásról. A kereskedelmi minisztériumban, a mint ér­tesülünk, uj szabályrendeletet dolgoztak ki a szóda- vizgyártásról, mely szabályrendelet az egész országban egyformán kötelező intézkedéseket szab elő a szóda- vizgyártókra nézve úgy közegészségügyi, mint rendőri ellenőrzés tekintetében. = Az ivópohár és a ragályos betegségek. A nagy közönségnek sohasem lehet azt a hibáját meg­bocsátani, hogy nem fordít kellő gondot az egészség­ügy által megkívánt kellő elkülönítésre. Leggyakoribb esetként csak az ivópohár használatát hozzuk fel. Mondhatni, nincsen család, amelyben kellő gond for- dittatnék arra, hogy az egyes családtagoknak külön ivópoharuk volna! Pedig tény dolog, hogy ez által igen sok ragályos betegségtől óvnák meg családi kö­rüket. Minden egyes infekeziózus betegség, mely érint­kezés utján átszármaztatható, legfőkép a pohár utján történik meg. Nem fordítanak kellő gondot arra, hogy a családtagok ezen az utón teljesen el legyenek külö­nítve egymástól: közös poharat használnak, aminek meg van aztán az a hátrányos oldala, hogy a lappangó bajokat átültethetik a család minden tagjára. Legyen az a legcsekélyebb betegség is, sohasem volna szabad szem elől téveszteni, hogy az által a könnyelműség által, miszerint közös ivópoharakat vesznek igénybe, a bajt csak terjesztik. A tapasztalatok-szerint manap­ság biztosan elmondhatjuk, hogy minden egyes beteg­ség baczillusok által alkotott inficziáláson alapszik, azért is mindenkinek kötelessége magát lehetőleg el­különíteni, hacsak az ivópoharak révén is. _= Véres verekedés volt Fóthon husvét vasár­napján este 10 órakor László János nevű szolga any- nyira megverte Czirián Józsefet vasvillával, hogy azt életveszélyes sebei miatt, a budapesti sebészeti koródá­ba kellett szállítani a hol még a mai napig is élet­halál közt lebeg. A tettest a ki Cseri József szolgála­tába állott letartóztatták. = Különös biztosító-társaság kezdte meg működését nemrég Londonban. A társaság felhívást intéz mindazon leányokhoz, kik férjhez menni óhaj­tanak, hogy biztosítsák magukat s kilátásba helyezi nekik, hogy ha 40 éves korukig sem találnak férjet, a bizonyos éveken át fizetendő biztosítási dij nagysá­gának megfelelő összeget kapnak a társaságtól. A kik 40 év előtt főkötő alá jutnak, természetesen nem kap­ják vissza befizetett dijaikat, hanem társnőik javára, s a társaság alaptőkéjének növelésére hagyják benn. Az ekképen ezélzott biztosítás eszméje különben nem uj dolog. Hasonló társaság Dániában is állott már fenn több évvel ezelőtt és pompás üzleteket csinált. = Patkányok ellen. Ha sok a patkány, végy egy tányér kukoricza-lisztet, ezukrozd meg jól, s tedd oda ahol legtöbb van, egy másik tányérban pedig közeliben friss vizet, hogy ihassanak is. Ismételd ezt egy hétig. Most végy egy kilogram gipszet, ezukrozd meg azt is jól, s tálald fel nekik, de a viz a közelben el ne maradjon. A patkányok a gipszet felfalják s isz­nak rá nagyot, mert a gipsz kívánja; de vesztökre, mert a gipsz kővé válik bennök és elpusztulnak. (V. J.) — Zöldség a pinezében. Általános szokás, kivált kisebb gazdáinknál, hogy a különféle zöldsége­ket is ugyanazon pinezében tartják, ahol a boros hor­dók vannak. Ez azonban helytelen eljárás, akinek csak módjában van, ne tegye, különösen, ha értékesebb bo­rai vannak. Mert a bor kényes jószág, minden szagot könnyen magába vesz, a zöldség szagát is, minek kö­vetkeztében jóságából, értékéből vészit. Szintén hely­telen a pinezében petróleumot vagy bármely erősebb szagú anyagot tartani, mert mindezek rontják a bor j minőségét.- A papírpénz eredete. Nem hinné senki, hogy a papírpénzt legelőször Khinában használták. Az államháztartás deficzitje adott erre okot. Ebből is lát­szik, hogy a modern finánezminiszterek állandó baja, j a deficzit, igen régi nyavalya s már az őskorban a 1 takarékos népeknél is felbillentette az egyensúlyt. Ez ! történt 119-ben Kr. előtt. A ezopfos khinaiak úgy j segítettek magukon hogy bőrpénzt hoztak forgalomba, i A császári vadaskertben tartott fehér szarvasoknak bőréből 1 négyszöglábnyi darabokat vágtak ki, melyek czifra rajzokkal és feliratokkal díszítve, pénz helyett szerepeltek és körülbelül 150 frt értéket képviseltek. Ez a bőrpénz azonban csak az udvar és a birodalom nagyjai körében használtatott. Az igazi papírpénz csak 807-ben tűnt fel először. Kiállításuk mindinkább ízlé­sesebb lön s már az ezredik év körül nemcsak a bank- rendszer lionosult meg Khinában, hanem bankóhami- sitók is szép számmal mutatkoztak, daczára hogy a legszigorúbb büntetés várt reájuk. A kit rajta csíptek, egyszerűen lefejezték. = Angol cselédek. Angliában két éve a férfi- és nő-cselédek egyletet alakítottak, a mit a legutóbb egy lap alapítása követett. Ez a lap nem egyedül állás- hirdetéseket és ajánlkozásokat közöl, mint a többi eu­rópai lap, a mely szolgálati viszonyban állók • számára készül. Az angol cselédség műveltsége magasabb fokon áll, minthogy megelégednék száraz hirdető lappal. A lap kiterjeszkedik a háztártás minden kérdésére, novel­lákat és költményeket közöl, czikkeket hoz az állás kötelmeiről, jogairól, méltóságáról és bölcs tanácsokat ad arra nézve, miként kell olcsón, tiszteségesen, csi­nosan. sőt elegánsan öltözködni. De nincs is olyan tekintélyes helyzete sehol a világon a cselédnek, mint Angliában. Nálunk a cseléd vajmi gyakran alszik az ágygyá kihúzható konyha-szekrényben. Angliában a cseléd a ki valamire becsüli önmagát, megköveti saját tiszta kamrácskáját. Nálunk a cseléd, kötényt kötve maga elé, eszik a konyha asztal durván gyalult desz­káján, a melyre vajmi ritkán jut valami avitt színes terítő. Az angol cseléd maga is kiöltözik az ebédhez és fehér terített asztalnál eszik épen úgy, mint az ő ura­sága. És ez nem nevetni való dolog, mert ezek az ál­lapotok a szellemi műveltség magasabb fokával kar­öltve járó anyagi jobblét következményei, a mitől bi­zony a mi cselédeink nagyon távol állanak. — Nyersselyem Bastruhákra alkalmas kel­méket öltönyönként 9 frt 50 krért és jobb fajtá- juakat is — valamint fekete, fehér és^ színes se- iyemkelméket méterenként 45 krtól II frt 05 krig — sima. koczkázott, csíkozott, mintázott és damaszolt stb. minőségben (mintegy 240 fajtában és 2000 külön­böző szín s árnyalatban) szállít posta-bér és vámmen­tesen a privát megrendelők lakására Henneherg Cr. (cs. kir. udvari szállító) selyemgyára Zürichben. Minták póstafordulóval küldetnek. Svajczba czimzett levelekre 10 kros és levelezőlapokra 5 kros bélyeg ra­gasztandó. (•>) Irodalom és zene. = Kossuth Lajos arozképe. Nem az üzleti szellem rideg számítása, hanem a kegyelet és hazafiui lelkesülés fórrá vágya adta kezembe a vésőt, hogy az­zal nemes becsvágyam ideálját megörökítve, oly művet teremtsek, mely megfeleljen az elém tűzött művészi czélnak. Ösztönzött az idők alkalmassága, a művelt és hazafias magyar közönség széles körben nyilatkozó óhaja, ösztönzött a ezé] lelkesítő volta,^ hogy _ elkészít­sem Kossuth Lajos rézmetszetü arczképét oly kivitelben, a melyben az minden magyar ház falának méltó dí­szére szolgál s magában véve is becsértéket képvisel. Kossuth Lajosnak , c nagy történelmi alaknak érdemeit nem az én hivatásom virágos szavakkal méltatni; a mi az én hivatásomból folyik, azt igyekeztem bele vésni a műbe, melyen lelkesült buzgalommal törekedtem az igazságot, a hűséget érvényesíteni. Hogy az idei téli mütárlaton is kiállított metszetemet nemcsak társas­körök. kaszinók, hanem magánosok részére is minél inkább hozzáférhetővé tegyem, beszerzési ár t. szokat­lanul előnyösen a következőkben állapítottam meg: Egy kép ára chinai papiroson 2 frt o. é. Gyűjtők min­den 10 példány után egy tiszteletpéldányban részesül­nek. Vidéki egyes megrendeléseknél 2 frt 20 kr. kül­dendő posta-utalványon, mely esetben a kép gondos csomagolásban bérmentesen küldetik meg. A metszet méretei 27-1-19 ctm. 62x44 ctm.-nyi papíron Meg­rendelhető Doby Jenő iparművészeti iskola szaktanárnál, Budapest, III., Zsigmond-utcza 45. = A mt. községi elöljárók becses figyel­mébe. A nm. Közoktatásügyi Kormánynak nyilatko­zataiból nyilvánvaló, hogy ovodák és gyermekmene­dékhelyek felállítása tömegesen fog eszközöltetni. Erre nézve nemcsak az ezen pályára vágyakozó nők hanem a községi elöljárók is a szükséges felvilágosítást leg­könnyebben és legalaposabban megszerezhetik Maro­sán Kornél: „Vezérkönyv a gyermek menedék helyek felállításához és vezetéséhez“ stb. czimü ábrákkal is illustrált művéből. Ezen mű a szatmármegyei Széche­nyi társulat óvodáiban és gyermekmenedékhelyeiben vezérkönyvül használtatik. Kapható Beizer János könyv- kereskedésében Szatmáron, ára 2 korona. Az árát előre beküldők bérmentve kapják. Ugyanezen könyv- kereskedés raktáron tart és előnyös árban szállít a mt. elöljáróknak szükséges mindenféle nyomtatványt és irodai szereket. — A „Magyar Mese- és Mondavilág'-ból, Benedek Elek nagy mesevállalatából megjelent a 4-ik füzet. Ez a füzet még gazdagabb mesékben is, illusz- trácziókban is, mint az előző füzetek. Nyolcz teljes mesét foglal magában 15 művészi illusztráczióval, ne­vezetesen : A vasorru bába. Az aczél gyűrű. A király nyulai. Hannnas Jutka. A szegény ember hegedűje. Az arany köles. A kicsi bojtár. A Szerencse és Áldás, s a Krisztus és az Oláh pap monda kezdete. Bene­deknek tudvalevőleg az a czélja, hogy az ezeréves ünnepre megírja a magyar népmesék és mondák leg­javát népies irodalmi nyelven, oly formán, hogy ifjak és öregek egyaránt élvezhessék a nép meseköltését. A mű egyelőre öt nagy kötetre (50 füzet) van tervezve. Egy-egy füzet ára 25 kr. Tiz füzet előfizetési ára 2 frt 50 kr. Megrendelhető a kiadó Athenaeumnál és min­den könyvkereskedőnél. = Uj zeneművek. A pécsi Valentin Károly fia zenemükereskedés kiadásában „Dankó Pista, legújabb nótái“ czimü vállalatból ismét 4 füzet jelent meg fö­lötte csinos kiállításban és pedig: a Il-ik füzet, Blaha Lujzának ajánlva, tartalmaz két nótát : a) Kázsmér- kendőm a váltamra van vetve . . . (Szöveg Józsa An­taltól.) b) Jaj de nagy, jaj de nagy szalmakazal . . . (Szöveg Dankó Pistától.) a III-ik füzet, Veres Sándor a m. kir. operaház tagjának ajánlva, tartalmaz két nótát: a) A keservét a világnak . . . (Szöveg Józsa Antaltól.) b) Édes anyám izenje meg . . . (Szöveg Kéry Gyulától.) a IV-ik füzet, dr. Schmidt Antalnak a „Sirassatok, ha meghalok“ czimü dal szerzőjének ajánlva, tartalmaz két nótát: a) Megtiltottam a szi­vemnek . . . (Szöveg dr. Lévay Edétől.) b) Pehely volt a te szerelmed . . . (Szöveg Pósa Lajostól.) az V-ik füzet, Ábrányi-Wein Margit, a m. kir. operaház kitűnő tagjának ajánlva, tartalmaz két nótát: a) Mátraalji piros rózsa . . . b) Boldog vagyok rózsám . . . (Szö­veg Dankó Pistától.) Ára füzetenkint 60 kr. Ajánljuk ezen jó magyar zamatú nótákat közönségünk figyel­mébe. = „Meghalt Kossuth“ czime azon Erődi Er­nőtől ép most megjelent gyönyörű dalnak mely a „Zenélő Magyarország“ kiadóhivatala kiadásában Bu­dapesten (Csengery-utcza) megjelent. A megható szép szövegű dal méltó, hogy az országos gyász alkalmából minden zongorán feltalálható legyen, és már 30 kr. olcsó áránál fogva is a legnagyobb elterjedtségre számot tarthasson. = ,.Történelmi Tárcza-Napló“-t adott ki a Kolozsvárit megjelenő „1848—49. Történelmi Lapok“ ez év márczius 15-ére. Á csinos kiállítású könyvecske, dióhéjba szorítva, magába foglalja az 1848—49. év történetét. Kossuthnak két képe és Petőfi kézirata te­szik változatossá és ereklyeértékkel bíróvá a kis füze­tet. Iskolák, testületek a múzeumtól előállítási árban, 8 krért szerezhetik meg, ha legalább 100 példányt ren­delnek. A hézagpótló kis munkának már az ötödik kiadása van sajtó alatt s 11 ezer példány forog be­lőle közkézen. A magyar nőkhöz. A szabad órákban, midőn a hölgyek pihenve fektetik kacsóikat ölükbe, nincs semmi, ami jobban fel tudná vidítani a kedélyt és a szivet, mint egy jól szerkesztett s különösen a magyar nőknek szerkesztett folyóirat. Nem hiszszük, hogy Magyarország müveit hölgyei között csak egy is van. akinek asztaláról hiányoznék a legrégibb és leg­jobb divatközlöny: a Budapesti Bazár, Ez nem a csil­logó külsőre, nem a Párisban készített divatképekre hivatkozik, hanem zászlójára kitűzvén az Ízlés, taka­rékosság és munka jelszót, minden számában hasznos és czélszerü mellékletekkel, kiváló divatrészszel és kitűnő szépirodalmi mellékletekkel, jelenik meg. Január hó 1-étől a Budapesti Bazár előfizetőinek arczképeit kü­lön Emlékalbumban közli, melynek eddig megjelent képeit az április hóban belépő uj előfizetők díjtalanul megkapják. A Budapesti Bazár minden izében magyar s harminezhárom éves múltja elég bizonyság arra, hogy a művelt magyar nők kedvencz közlönye méltán meg­érdemli az elismerő szavakat. Szerkesztője Király János (Budapest, Koronaherczeg-utcza 17. sz.) kihez az elő­fizetési pénzek (negyedévre 2 frt, félévre 4 frt, egész­évre 8 frt) küldendők. i a ai k ii­la­' *e fit ír­ek orji vT* i I :at a (*­a­ii­r­zó ii. ik íy r­u­ó­o­>n az ra j­iy ó. és a, 'is 111 rt y. i­i­ti n lZ i­IZ k ;z ;t I. ű d a á z e n a a Y i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom