Váczi Közlöny, 1894 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1894-05-20 / 20. szám

mmm

(pásztorára; majd Beller Imre plébános éltette Jung ő méltóságát, megköszönve fáradozását, melyet e napon hívei lelki épülésére szives volt kifejteni. Majd Bossányi László mondott köszönetét a püspöknek a rákospalotai katholikusok nevében. Beller Imre lelkes felköszöntőben emlékezett meg a kápolna létesítőjéről: Vecseghi pénzügyi tanácsosról, kinek jelenvolt képviselője Püspök J. emelte poharát a plébánosra és annak híveire. Az auxiliáris püspök másnap reggel folytatta bér ma k ö r ú t j á t.

= Irodalmi ünnepély. A vácz-egyházmegyei növendékpapság Pázmány-egylete ma délután VG6-kor záró-ünnepélyt tart a következő műsorral: 1. „Quodlibet.“ Donizettitől, Előadja: A növendékpapság énekés zenekara. — 2. Elnöki beszéd. Tartja: Sárgay Fe- rencz IV. é. hh. — 3. Részlet „Az időszaki sajtó“ ez. pályanyertes értekezésből. Szerzője: Rácz Károly III. é. hh., felolvassa: Dutka Imre III. é. hh. — 4. „Most . . .“ Pály Edétől. Szavalja: Rácz Károly III. é. hh. — 5. „A juhász vasárnapi dala“ Kreutz.ertől. Előadja: A növendékpapság énekkara. — G. „Zengő szobor“ Mindszenty G.-tól. Szavalja: Boda János I. é. hh. — 7. Jegyzői jelentés. Olvassa: Rácz Károly

III. é. hh. — 8. „Zengje keblünk hő dala.“ induló Zsasskovszky F.-tői. Előadja: A növendékpapság énekés zenekara. — 9. Zárszó. Tartja: Gossmann Ferencz

IV. é. hh., titkár — Az ünnepély zártkörű.

= Esküvő. Monszpart János tegnap délelőtt 11 órakor vezette oltárhoz a felvárosi plébánia templomban aráját Yclzcr Ilonka kisasszonyt Velzer Kálmán kedves leányát. Az esketési szertartást Kämmerer Ferencz verőczei esperes-plébános végezte díszes nászközönség jelenlétében. Boldogság kisérje frigyöket!

= Májusi ajtatosság. A Hétkápolnánál vasárnap Csávolszky József, hétfőn Cliobot Ferencz, kedden Porubszky József, szerdán Czettler Antal, csütörtökön Podhorányi József, pénteken Léska József és szombaton Porubszky József tartottak szentbeszédeket. A válogatott közönség mindig megtöltötte a kápolnát.

= Alakuló gyűlés. A „Váezi müpártolók köre“ e hó 18-án tartotta az alakuló gyűlését a Kúria szálló kis termében. A műpártolók körének eddigi vezetője Csik Vole.cz Sándor korelnök megnyitván az ülést, üdvözli a jelenlevő urakat szives megjelenésükért, a miután kéri az alapszabályokat előkészítő bizottságot, hogy az alapszabályokat javasolja. A jelenlevők elfogadván azt, következett annak részletes megvitatása, Némi javítással ez megtörténvén, a jelenlevők megválasztották a kör tisztikarát még pedig a következő képen: elnök Gajári Géza. álelnökök: Csik Velecz Sándor és Dr. Kiss József, titkár (jegyző) Dr. Kőim Jakab, háznagy (egyúttal ellenőr) Eéclei Ferencz, pénztárnok: Váró Károly.

= Egyházi zene. Pünkösd hétfőn a székes- egyházi zenekar Schiedermayer nagymiséjét adta elő szabatos összhanggal. Az offertoriumot hosszú szünetelés után Meiszner Erzsi k. a. énekelte áhítatra ragadó koloraturával. A hatást nagyban emelte Mandl Lipót remek hegedűkisérete, ki ezúttal is hivatott művészetének czáfolhatlan jelét adta.

= Küry Klára, a népszínház kedveit művésznője pünkösd hétfőjén Váczon vendégszerepeit, Veszprémig Jenő színtársulatánál a „Szegény Jonathán“ Molli szerepében. A közönség lelkes óvácziókban ré- szesité őt.

= Furcsa tempó ! Nehány napja, hogy a Káp- talan-utcza elején semmi veszélyt nem sejtve haladt egy köztiszteletben álló úr. Egyszerre csak végig ön- tik egy kancsó maradék vízzel az egyik boltból. Legközelebb pedig ugyanazon ház emeletének egyik ablakából lódítottak le egy gyüpet használt vizet, melylyel egy földmives ember ruháját szennyezték be. Nem mondjuk, hogy ezen „tus“-ok szándékosan történtek,

Rövid szünet múlva Pista fölkelt, letörlé a kö- nyet, mely szemében csillogott és fölvéve kabátját, távozni készült.

— Hová mégysz fiam P kérdezé anyja, midőn Pista ép az ajtót akarta kinyitni.

— Apám tiltalma ellenére mégis elmegyek Lidikéhez, hogy mindent megmondjak neki és bocsánatot kérjek tőle, hogy oly sokáig hiú reményt engedtem táplálni szivében.

— Várj még kissé, mig teljesen magadhoz tértél, nehogy megijeszszed, mert alig hasonlítasz magadhoz !

— Mitse féljen anyám! — viszonzá Pista. — Lidiké szememből fogja kiolvasni szerencsétlen sorsomat és igy legalább megkímélem magamat a fájdalmas nyilatkozattól !

— Ne veszítsd bátorságodat ! — biztatta anyja. — Még nincs veszve minden. Hisz jól tudod, hogy a mit apád egyszer a fejébe vert, attól nem egykönnyen tágít, de én már többet kivívtam tőle s talán végre mégis megbarátkozhatom e gondolattal! Miért szomo- ritanád a szegény leányt, még eléggé korán fogja megtudni, majd ha elveszett minden reményetek !

— Megígértem neki, hogy délután eljövök és megmondom neki, mit végeztem. El kell mennem hozzá. De mit mondjak neki ?

— Én mindig arra tanítottalak, hogy igazat szólj s távol legyen tőlem, hogy most kénytelen hazugsággal segíts magadon és ámítsad a szegény leányt. Mondd meg neki őszintén, hogy apád nem akar beleegyezni, de én remélem, hogy végre mégis reá bírom. ^

— De miként fogja ezt eszközölni, miután apám oly határozottan nyilatkozott?

Ezt biz reám, kedves fiam, majd liá minden kísérlet meghiúsult, akkor majd meglátjuk !

Ah! anyám, miként fogom majd meghálálhatni föláldozó szeretetét! Isten fizesse meg, én nem bírom!

Ezzel megölelte anyját, megcsókolta homlokát és kérges kezét, mire gyorsan föltette kalapját és udvaron s kerten át, üldözött vadként sietett a mezőkre.

(Folytatása következik.)

__________________

de az bizonyos, hogy nem ártana egy kis vigyázat, mert hogy valaki kénye-kedve szerint lódítsa bármely perezben az utczára a vizet, mit sem törődve azzal, hogy megy-e arra épen akkor valaki vagy se, az mégis furcsa tempó. (Beküldetett.)

= Egy magyar hithirdetö halála. P. Czim- mermann István, Jézus-társasági atya, hazánkfia, egykoron a váczi egyházmegye papja, távol szerettei körétől, Afrika belsejében, Zumbóban, a Zambezi vidékén a portugáli jezsuita-provincia utján vett távirati tudósítás szerint hosszabb, gyötrő láz után apostoli bűz- ] galmának áldozata lett. P. Gzimmermann István született 1849. márcz. 13-án Szomolnok-Huttán, Szepes- megyében, 1877. Rómában az egyházi rendet felvette,

1878. tittudorrá avattatott, s miután Harasztin és Taksonyban segédlelkészi minőségben két évig működött,

1879. szept. 24. belépett a Jézus-társaságba, melyben előbb Pozsonyban, majd Kalocsán mint hittanár és és hitszónok működött, mialatt a szegények és betegek gondozásban nagy buzgóságot fejtett ki. Innen azonban 1885-ben Afrikába távozott, honnan 1889-ben miután Boroma missió-állomáson négy évig buzgól- kodott, egyidőre Európába visszatért, hol nagy tevékenységet fejtett ki a missiók érdekében. 1890. májusban P. Menyhárth László, volt kalocsai főgimnáziumi igazgató és tanár, valamint három áldozópap, öt világi testvér és nyölcz apácza kíséretében visszatért Afrikába, hogy hazáját s ismerőseit e földi életében többé viszont ne lássa. Miután a boromai állomást P. Mönyhárthra bízta, a Zambezin felfelé haladva Zumbóban uj rnissió- állomást állított fel, hol működése szintén már szép gyümölcsöket aratott, 1894-ben (a pontosabb dátum még ismeretlen) az Urban elhunyt, áldozatul esvén az e vidéken járványos láznak. A kér. hit és kultúra igazi barátainak hálás emléke és imája lebegjen az üdvözült távol sírja fölött! Az ö. v. f. n.

— A csavargőzösjárat alapitóbizottsága megbízásából a váczi 'takarékpénztár a következő meghívót bocsájtotta ki: Meghívó. A révszolgálat teljesítésére Váczon csavargőzösjárat létesítése végett alakítandó részvénytársaság 25000 forintot tevő alaptőkéje aláírva és annak 100,()-a pénztárunknál befizetve lévén az 1875. XNXVII. t.-cz. 151. §-a alapján van szerencsénk a czimet tisztelettel felhívni, hogy a részvény- társaság alakuló közgyűlésen Váczon a „Curia“ szálloda nagytermében 1894. évi május hó 20-dikán d. e. 10 órakor megjelenni szíveskedjék. Váczon, 1894. évi május hó 17-dik napján. Az alapítók megbízásából: A váczi takarékpénztár.

= Szent János estéje. Nem úgy van most, mint régen volt. Mióta a vizi malmoktól az őrlést a gőzmalmok csaknem teljesen magukhoz vonták, azóta a malmok hagyományos kivilágítása is sokat hanyatlott, csaknem megszűnt. Egy két malmon szerény gyertya emlékeztet a hajdani fényözönre, egy két úszó mécs a hajdani kivilágított csónakokra, dereglyékre. Ez idén nagyon kedvező volt az este s a közönség seregestül ott tolongott a rakparton. Az uszodát elég csinos lámpadisz ékesítette a távoli malmokról egy-két diszlövés tompa zaja hangzott fel. Kiiencz óra felé a közönség figyelme hirtelen Szokola felé irányult, hol terjedő tűzfény volt látható a verőczei erdőn túl, kisebb tűzvész lehetett.- Gyász. A váczi főgimnáziumnak egy jeles tehetségű s példás szorgalmú növendéke, a VII. osztálynak egyik disze, halt el múlt kedden: Behányi József. Szegény szülők gyermeke volt s azoknak méltán reménye szállt vele sírba. Régebb időtől betegeskedett, de baja csak 4—5 nap óta fejlődött végzetessé. Temetése csütörtökön délután ment végbe. Szeretett iskola- és tanulótársuk ravatalára a főgimn. ifjúság díszes koszorút helyezett s a tanári karral együtt testületileg megjelent a gyászszertartáson, melyet Motesiczky János kanonok-plébános végzett segédlettel. Beszentelés után a főgimn. ifjúság Bandiveg Mihály tanár vezetése mellett megható gyászéneket zengett, valamint a sírnál is. Ny. b.

— A váczi első általános ipartársulat f.

é. június 17-én tánczczal egybekötött zártkörű kirándulást rendez a „Büki“ szigetre. A meghívók legközelebb szétküldetnek.

= Köszönet. A sz. Vincze egylet javára újabban N. N. 3 irtot, Mihalyik Ignácz esperes-plebános 2 frtot, Nell Ferencz alpári plébános 1 frtot, adományozott, továbbá a perselyekben befolyt a kegyes alapítványi irodában 3 frt 5 kr., Mayer Sándor könyv- kereskedésében 2G kr. Mely szives adományokért hálás köszönetét mond az egylet 244. r. gyűlése.

= A nagy hadgyakorlatok. Báró Beck j táborszernagy, a közös hadsereg vezérkari főnöke,

I két főhadsegéd kíséretében a múlt héten Váczon és i Rútságon át Balassa-Gyarrnatra érkezett s innen útját Szécsény és Losoncz felé folytatta. Ezen utazás kétségkívül összefüggésben áll a tervezett őszi nagy hadgyakorlatokkal.

— A vácz-városi országgyűlési képviselő-választásra jogosítottak 1895-ik évi névjegyzékének kiigazítását, a megyei központi választmány 2/1894. sz. határozata folytán eljáró küldöttség, Váczon a városház tanácstermében f. évi május hó 28, 29 és 30-ik napján és pedig d. e. 10—12. és d. u. 3 — 5 óráig fogja eszközölni. A küldöttség elnöke dr. Freysinger Lajos, tagjai dr. Gsányi János és Csekó Pál. A küldöttség előtt bárki jogosítva van választási joga igazolására. személyesen megjelenni.

= Uj posta. Keszeg nógrádmegyei faluban legközelebb posta lett felállítva.

= Hitoktatás az iparos- és kereskedő ta- noncz-iskoIákban. A hivatalos lap egyik közelebbi száma közli, a vallás- és közoktatásügyi miniszternek az egyházi hatósághoz és a tanfelügyelőségekhez intézett leiratát, a melyben elrendeli, hogy a hit- es erkölcstan, a mely az iparos- és kereskedő-tanonczis- kolákban eddig csak fakultativ tantárgy volt — ezen iskolákban kötelezővé tétessék, mert — úgymond a

leirat — a hit- és erkölcstan fakultativ tanítása nem vezetett a kellő eredményre és mert az ezen iskolákat látogató serdülő ifjúságnak éppen ezen korban van szüksége arra, hogy nevelése valláserkölcsi alapon történjék.

= Az államvasutaknál, mint a M-g jelenti, a kormány nagyobbszabásu befektetések által akar segíteni a forgalmi eszközöknek mutatkozó hiányain. E befektetések nagyobb részletekben történnek. Az első nagyobb megrendelés máris kiadatott. Az államvasutak nagyobbszámu teherkocsit rendeltek meg egy hazai vaggongyárnál. De az igazgatóság elsősorban a személyforgalom hiányainak pótlására fordít gondot s arra törekszik, hogy a megnövekedett forgalom igényeinek teljesen megfeleljen. Ezért tekintélyes számú, a modern technika kívánalmainak megfelelő szerkezetű uj lokomotivot rendeltek meg, sőt ezeknek egy részét máris átadták a forgalomnak. Az egyik, állam- vasúti üzletvezetőség egymagában 23 első osztályú uj gyorsvonat-lokomotivot kapott, melyeket jegyenként kipróbáltak. Az igy feleslegessé vált régebbi gyorsvo- nat-lokomotivokat a személy- és áruszállító-vonatokhoz utalták át. Ennek folytán az államvasutak most jóval nagyobb mértékben vannak képesítve arra, hogy a menetrendeket betartsák és teljesítési képességük úgy a béke- mint a háboruállapotban semmi kívánni valót nem hagy hátra.

= A status-quo izr. hitközség gyásza.

Tegnap délután fél egykor halt meg a helybeli status-quo izr. hitközség főrabbija Ullmann Frigyes. A súlyos esemény egészen váratlanul következett be, amennyiben az elhunyt alig 4 nap óta volt ágyban fekvő beteg. Ny. be !

= Felülfizetések a kát. legényegylet majálisa alkalmából. Dr. Czettler Antal 5 frt, dr. Virter Lajos 2 frt, Újhelyi István 2 frt, Racsek János 3 frt 60 kr., Gajáry Géza 2 frt, Tragor Ernő 1 frt 60 kr., Lobi Ignácz 1 frt 50 kr., Tölcséry István 1 frt 30 kr., Mihalovics János 1 frt 30 kr., Millman Géza 1 frt 30 kr., N. N. 1 frt 30 kr., dr. Gsáky Tivadar 1 frt 30 kr., dr. Kovácli Ödön 70 kr., Jávorszky A. 60 kr., Szadovszky Nándor 60 kr., Munka Lajos 60 kr., özv. Bisztricsányné 60 kr., Száder Jánosné 60 kr., Pra- zsá'k János 60 kr., Jeremiás Pál 50 kr.. Obermajer Lő- rinczné 70 kr., Parti Lajos 80 kr., Scheffer András 60 kr., Horváth János 60 kr., Reitter Ödön 30 kr., Morlin Zsigmond 30 kr., Ernyei J. 30 kr., Pulczner J. 30 kr., Haidfeld Alajos 30 kr., Lencsó Sándor 30 kr., Korpás Pál 30 kr,, Hanusz Béla 30 kr., Szlovák András 30 kr., Mudri 30 kr., Tordai J. 20 kr., Urszinyi Gábor 20 kr., Jóföldy Mihályné 20 kr. A felülfizetők és résztvevőknek mély köszönetét mond az elnökség.

= Fűkaszálógépek bemutatása. A nyitra- megyei gazdasági egyesület a folyó május hó végén vagy junius elején Nyitrán egy gépbemutatást rendez, mely alkalommal a különböző fűkaszáló gépek, széna- gereblyék és szénaforgatók lesznek gyakorlatilag kipróbálva. A gépbemutatáson résztvenni akaró gépgyárosok jelentkezzenek folyó május hó 24-ig a nyitra- megyei gazdasági egyesület titkári hivatalánál Nyitrán. Ezen géppróba iránt a folyvást kedvezőtlenebb munkás viszonyok miatt a gazdák körében igen nagy az érdeklődés.

= Nyersselyem Bastruhákra alkalmas kelméket öltönyönként í) írt 50 krért és jobb fajtá- juakat is — valamint fekete, fehér és szines selyemkelméket méterenként 45 krtól 11 frt 65 krig — sima, koczkázott, csikozott, mintázott és damaszolt stb. minőségben (mintegy 240 fajtában és 2000 különböző szin s árnyalatban) szállít póstabér és vámmentesen a privát megrendelők lakására Henneberg G« (es. kir. udvari szállító) selyemgyára Zürichben. Minták póstafordulóval küldetnek. Svajczba czimzett levelekre 10 kros és levelezőlapokra 5 kros bélyeg ragasztandó. (3)

Közgazdaság.

A zöldoltás balsikerének okairól.

Goethe H. igazgató az ausztriai szőlőmivelés védelmére alakult egyesületben felette érdekes adatokat szolgáltat arra nézve, hogy miféle okok folyhatnak be arra, hogy a kivált a filloxerától tönkretett szőlőink ujjáalakitásanál fontossá vált zöldoltás gyakran nem sikerül.

Rámutat, mikép nagyon sokszor és talán legtöbb- nyire mellékkörülmények okozzák, ha maga az oltás jól végeztetett, hogy oltásunk nem fogarnzik vagy rövid időn elpusztul. Első sorban az időjárást kell figyelmünkre méltatni. A hat heti időtartam alatt (május közepétől junius végéig) minden évben vannak olyan napok, melyek többé-kevésbé alkalmasak a zöld- oltás végzésére. 15—16° R. a legkívánatosabb hőmérséklet arra, hogy a forradás a leggyorsabban megtörténjék, melytől minden függ.

Úgy az alacsonyabb, mint magasabb hőmérséklet mellett már nem oly biztos a forradás. Ezenkívül napos, csendes időt válaszszunk, melyet az oltás előtt lehetőleg magas hőmérsékletű napok előztek meg, valamint a követő hónapok is hasonlók, hogy igy az oltás a venyige legélénkebb működése idejére essék, a mikor a forradás már 24 óra múlva kezdetét veszi.

Hasonlólag balsikert okoz, ha nem jól választjuk meg az oltás helyét. Rendesen azt mondják, hogy a csúcsától számítva a negyedik, vagy ötödik szem alkalmas az oltásra. Ez nem a szemek számától függ, hanem az oltógally alkalmas voltától, úgy hogy akárhányszor a hatodik levél sokkal alkalmasabb.

Kezdők gyakran igen lágy, illetve nem elég fás helyet választanak, a mi a nemesítő galy gyors el- száradását okozza. Az oltógallyak ne legyenek lágyak, csak ruganyosak, de a fásodás kezdetén se legyenek. A fődolog, hogy alany és oltógally az érés és kifejlődés egyenlő fokán álljanak és lehetőleg egyenlő vastagok legyenek a választott oltási helyen.

Dl