Váczi Közlöny, 1893 (15. évfolyam, 1-53. szám)

1893-12-10 / 50. szám

XV. évfolyam. 50 szám. Vácz, 1893. deczember 1 HELYI ÉS VIDÉKI ÉRDEKŰ HETILAP. ELŐF Kapható ■ IZa<:TB<:si ÁK&: negyed évre 1 frt í50 kr. Egyes szám ára IO kr. KISS ERNYEI ANTÓNIÁNÁL Kossuth-tér (Gyürky ház.) ificlcnile mimlcii vasárnap. Szerkesztőség : Káptalan-utcsa 20. sz. alatt, (hová a lap szellemi részét illető közlemények küldendők). Kiadóhivatal: Gasparik-utcza 12. sz. alatt, (hová az előfizetési pénzek, hirdetések, reklamácziók küldendők). IIIRDETKSEii : jutányosán eszközöltetnek s többszöri hirdetésnél részesittetnek. Nyílt-tér: sora Bélyegilleték minden beiktatásnál IM> ked kr. vezményben . . ISO kr. A kormány programmja a millenium meg­ünnepléséről. E hó 4 -én terjesztette elő a miniszterelnök a kép­viselőházban „az ezredéves országos ünnep hivatalos programmjánalc lényeges pontjait.“ E javaslat szószerint ez : „Az ország általános közérzülete kívánja, hogy annak a nagy fontossága történeti eseménynek ezredik évfordulója, midőn őseink megszállották és elfoglalták azt a területet, melyen Európában államot és maguk­nak maradandó, annyi viszontagság után máig meg­tartott iiazát alapítottak, a magyar szent korona alatt egyesült országok által az esemény nagy fontosságához méltóan megünnepeltessék. Nemcsak az ország törvény- hatóságainak s különböző társadalmi egyesületeknek ismételt felirataiban nyilatkozott az óhajtás, hanem az országgyűlésen is már többször kifejezést adatott a kívánalomnak. Természetes, hogy a kormány is foglalkozott ez ügygyei. Az első lépés, melyet már egy korábbi kor­mány tett e részben, az volt, hogy megkereste a ma­gyar tudományos Akadémiát, az államalapítás évének a történet adatai nyomán tudományos alapon való meghatározására. Az Akadémia, mint az köztudomású, a 888 — 900 éveket jelölte meg az időszak határául, melyek közt az államalapítás ténye kétségtelenül megkezdődött és be­fejeztetett s a magyar állam Európában megalapittatott. Ennek nyomán a kormány az 1896. évet válasz­totta az államalapítás ezredik évfordulójának meg­ünneplésére. A kormány behatóan foglalkozott azzal a kérdéssel is, hogy a megünneplés miképen történjék? Kétségtelenül minden állam megalapításának em­lékét legjobban akképpen ünnepük meg, ha művelő­dési, gazdasági és alkotmányos állapotainak fejlettségét az állam alapítása óta lefolyt korszak alatt mentül magasabb fokra bírta emelni. Azért a kormány igyekezete is arra van irányozva, hogy a magyar állam megalapításának ezredévi ünne­pén ez irányban az ország viszonya és anyagi erejéhez képest mentői nagyobb eredmények legyenek felmutat­hatok. Az e részbeni intézkedések közül bátor vagyok némelyeket különös esetben is kiemelni. Az államok felvirágzásának leghathatósabb eszköze a közművelődés terjesztése, különösen az ország lakos­ságának zömét képező rétegeiben: azért a kormány a népnevelés előmozdítása érdekében a legközelebbi évek­ben 400 újabb népiskolát szándékozik felcÜlitani; az ipari oktatás érdekében pedig, nem említve azokat az intéz­kedéseket, melyek az ipari, gyakorlati oktatás érdekében létesittetnek, már foganatba vétette Budapesten egy jól berendezett és terjedelmes iparművészeti múzeumnak és iskolának az építését A kir. kúriának, valamint a budapesti kir. Ítélő­táblának és a főügyészségnek befogadására szolgáló uj palotának felépültével el lesz érve az ország legfőbb bírói testületének az államhoz méltó külső elhelyezése is. A Budapesten építendő két uj dunai hid újabb tényezője lesz a főváros további felvirágzásának, mig a dunai Vaskapu szabályozásának foganatosításával oly nemzetközi jelentőségű mű lesz befejezve, melynek si­keres végrehajtása a magyar állam erkölcsi tekintélyét fogja a külföld előtt emelni s a mellett az ország ke­reskedelmi forgalmára nézve korszakot alkotó jelentő­séggel bírhat. A most említett s azokhoz hasonló egyéb intéz­kedések és munkálatok egyébiránt nem képezik szo­rosan vett alkatrészét az államalapítás ezredévi meg­ünneplése programmjának s ezek iránt nem is szük­séges ez alkalommal különleges intézkedés, mert ré­szint már el vannak rendelve, részint az állami költ­ségvetés során egyéb ügyekkel kapcsolatban történik róluk gondoskodás; csakis azért voltam bátor e he­lyütt ezen munkálatokról is megemlékezni, mert azok végrehajtása lehetőleg aképpen fog vezettetni, hogy az ezredünneplésben fejeztessenek be s igy felavatásuk az ezredünneppel mégis bizonyos kapcsolatban leend. A mi a tulajdonképpeni kérdést illeti, hogy az államalapítás ezredik évfordulója miképpen ünnepel­tessék meg, a kormány azon nézeten van, hogy a ren­dezendő ünnepnél annak belső erkölcsi tartalmára kell a súlyt helyezni, azért a leghelyesebb és legméltóbb, ha az országosan rendezendő ünnepély néhány kevés, az alkalomnak megfelelő, jelképes jelentőségű cselek­ménybe foglaltatik össze. A kormány felfogása szerint a rendezendő ünne­pélynek a következő eszméket kellene kifejeznie: hálaadást az isteni gondviselésnek az ország ezer­évi fennállásáért; Magyarország ezredévi állami fennállásának a tör­vényhozás által való ünnepélyes konstatálását és mél­tatását ; az ország hódolatát törvényes királyának és ez által a nemzet és a fejedelem közt fennálló válhatat- lan kapocsnak feltüntetését, mely kapocs egyszersmind záloga leend Magyarország jövő felvirágzásának. Kiegészítené az ünnepélyt a nemzet múltjának jelképen bemutatása az ország minden társadalmi té­nyezőjét felölelő történeti felvonulásában ; továbbá az ország szellemi és anyagi fejlődésének és jelenlegi állapotában bemutatása az országos kiállí­tásban. E szerint az országos megünneplésnek programmja a következő főpontokból állana : először hálaadó ünnepi isteni tiszteletek az ország minden felekezeteinek templomaiban; másodszor, az országgyűlés mindkét házának együt­tes ünnepélyes ülése, lehetőleg már az uj parlamenti épületben. Ezen ülés tárgyai közé tartoznék az ezred­évi állami fennállást méltató ünnepi beszéd, továbbá az országgyűlésnek Kódolása a király előtt; harmadszor, a nemzet minden osztályából alakuló történeti felvonulás, mely történethű jelmezekben be­mutatja az ország minden rendének és osztályának a lefolyt évezred alatt főbb korszakok szerinti múltját; negyedszer, ünnepélyes megnyitása az országos ki­állításnak, mely az ország szellemi és anyagi fejlő­dését és jelen állapotát lesz hivatva bemutatni. A most említett mozzanatok képeznék a kormány nézete szerint az ezredéves országos ünnep hivatalos programmjának lényeges pontjait. Ezzel azonban az ez alkalommal rendezendő ünnepségek sorozata nem volna kimerítve. így méltó részét képezhetné a programúinak valamely történeti jelentőséggel biró, például a magyar állam megalapítását jelképező szobornak leleplezése, vagy a mennyiben ilyen 1896-ig el nem készülhetne, ilyen szobor felállításának törvényhozásilag elrendelése. Önként értetődő, hogy az államalapítás ezredévi fordulójának megünneplésére a külhatalmasságok kép­viselői is s első sorban ö felségének velünk közjogi kap - csolatban levő többi királyságai és országainak tör­vényhozó testületé és kormánya meghívandók lesznek. Minthogy a honalapitás ezredévi fordulójának meg­ünneplése kiváló fontosságú országos ügyet képez, czél- szerű, hogy a kormány az erre vonatkozó összes in­tézkedések megtételénél az országgyűlés mindkét házá­val folytonos érintkezésben járjon el. Az érintkezés a kormány nézete szerint legalkalmasabb módon aképpen történhetnék, ha e czélból egy 60 tagból álló országos bizottság küldetnék ki, melybe a képviselőház 40, a fő­rendiház pedig 20 tagot választana. Midőn a fennebbiekben szerencsém volna a kor­mány javaslatait a honalapitás ezredévi fordulójának megünneplése tárgyában előterjeszteni, kérem a t. kép­viselőházat, hogy ezen előterjesztésemet kinyomatni s előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett egy e czélra választandó 21 tagból álló bizottsághoz utasítani s aztán a hozandó határozatról hozzájárulás végett a fő­rendiházat is értesíteni méltóztassék.“ Miután e javaslat csak vázlata a végleges pro­gramúinak, előre látható, hogy a 21-es bizottság azt esetleg nagyobb mértékben is bővíteni fogja. Nem várható azonban, hogy azt oly irányban módosítaná, miszerint az első pontjában foglalt „hálaadó istenitisz- telet11 általános elrendelésén kívül, a vidéki városokra nézve még egyéb oly intézkedést is megállapítana, me­lyet azoknak a millenium megünneplésekor végrehaj­tani kell. A „hálaadó isteni tisztelet“ egyébiránt — mint ily alkalommal okvetlenül illő és szükséges — a „ Vá- czi Közlöny“ folyó évi 44. számában „Az ezer évi ünnep rendezéséről“ czim alatt megjelent czikkünkben is előfordúl. A kormány javaslata továbbá, igazat adott az említett czikkben kifejezett ama nézetünkben is, hogy felülről aligha fognak nekünk vidékieknek útmutatást adni az iránt, hogy miként rendezzük a milleniumi ünnepet. Minthogy tehát az idő múlik, jól lesz az ebbeli tárgyalást', vagy legalább megbeszélést Váczon is meg­kezdeni, aminél említett czikkünket is figyelembe vé­tetni kérjük. Hogy ez ügy feledésbe ne menjen, a 21-es bi­zottság jelentését annak idején szintén közölni és előbbi kérésünket is megújítani fogjuk. D. I. Jókai Mór ötven éves Írói jubileuma alkalmából összes müveiből kiadandó nemzeti diszkiadás prog­rammja. A Jókai-jubileum alkalmából kiadandó nemzeti . diszkiadás Jókai Mórnak összes eddig megirt műveit fogja tartalmazni. Nem csak azokat, melyek már ed­dig is könyvalakban megjelentek, hanem eddig megirt, de könyvalakban meg nem jelent műveit, továbbá azokat, a melyeket Jókai Mór a kiadás megjelenése közben még meg fog Írni. Az összkiadás megszerkesztését, rendezését, szak­szerű beosztását maga Jókai Mór, a jubiláns szerző, volt szives magára vállalni. A nagyobb és kiválóbb művek elé ő maga ir előszót, a melyben elmondja, hogy keletkezett benne egy-egy regén/tárgy, kik azok az alakok, a melyeket mintázott, mennyi bennük a históriai igazság; azonkívül irodalomtörténeti és a kort megvilágositó jegyzetekkel maga fogja a kötete­ket kísérni. így tehát az összkiadás érdekes adukkal fog szolgálni úgy az irodalomtörténet búvárainak, mint a gourmand olvasóknak. A nemzeti diszkiadás nagy 8-rét alakban, finom famentes papíron, szép, könnyen olvasható garmond betűkkel nyomatva fog megjelenni. Terjedelme 2000 iv, mely mintegy 100 húsz-húsz ives kötetbe lesz arányosan fölosztva. A közrebocsátás úgy van tervezve, hogy évenként 20 kötet jelenik meg, mely félévenkint, 10 — 10 köte­tenként fog az előfizetőknek megküldetni, úgy, hogy az egész kiadás öt év alatt teljesen meg fog jelenni. Az első 10 kötet közrebocsátása 1894 tavaszára van tervbe véve; azontúl rendesen félévenkint, tavasz- szal és őszszel fog 10—10 kötet megjelenni. A nemzeti diszkiadás minden példánya számozva lesz és az első köteten az előfizető nevével ellátva. Min­den példányhoz a szerző fénymetszetű arczképe, Jókai Mór sajátkezű névaláírásával fog csatoltatni. A nemzeti diszkiadás egy példányának előfizetési ára 200 frtban van megállapítva, mely összeg fele a szerző Írói tiszteletdija lesz, mig másik fele a művek előállítására fog fordittatni. A nemzeti diszkiadásból csak annyi példány fog nyomatni, a hány előfizetője lesz. Könyvárusi forga­lomba ezen kiadás egyáltalában nem fog bocsáttatni és az előfizetési határidő alkalmas időben bezáratván — többé e kiadás nem lesz beszerezhető. Díszes és jutányos bekötési táblákról a közrebo­csátással megbízott kiadó ezég annak idején gondos­kodni fog és a t. előfizetőket azokra nézve értesíteni fogja. Az előfizetési összegek a Belvárosi Takarékpénztár- Részvénytársasághoz Budapestre (Koronaherczeg-utcza 3. sz.) küldendők. A nemzeti diszkiadás kezelésével és a példányok szétküldésével a Révai Testvérek könyvkiadói ezége van megbízva (Budapest, Váczi-utcza 1. sz.). Az aláírási ivek a Jókai-jubileumi bizottsághoz czimezve, Budapestre, Koronaherczeg-utcza 3. sz. alá küldendők. A kiadásra beérkező előfizetések nyilvánosan fog­nak nyugtáztatni a hazai lapokban; azonfelül a kiadás egyik közelebb megjelenő kötete az összes aláírók név­jegyzékét fogja közölni. Minden esetleges kérdésre készséggel nyújt felvi­lágosítást a Jókai-jubileum végrehajtó-bizottsága ^(Bu­dapest, Koronaherczeg-utcza 3. szám) vagy Révai Test­vérek könyvkereskedése (Budapest, Váczi-utcza 1. sz.) Amateur-diszkiadás. Minthogy ily nagyszabású vállalatnál úgy könyvé­szeti, mint irodalomtörténeti és nyomdászaid szempont­ból egyaránt kívánatos hogy abból nehány példány kiváló díszes amateur-kiadásban készüljön el, — mind­azon irodalombaratok számára, kik azt megrendelik •— rendkívül fényesen kiállított, különleges finom papíron nyomatott amateur-példány ok fognak készülni, annyi példányban, a hány megrendelés érkezik azokra. Ily

Next

/
Oldalképek
Tartalom