Váczi Közlöny, 1891 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1891-03-01 / 9. szám

nirozva lesz, a folyosó azonban jelenlegi szélességéből veszitend. Tagadhatóan, hogy városunk főtere ezen nagymérvű s régóta óhajtott építkezés által sokat fog nyerni díszben, s már ezért is őszintén óhajtjuk, hogy a terv minél előbb megvalósuljon. Egy időben, ha jól emlészünk, arról is volt szó, hogy a felső plébánia ezen épülésben helyeztetnék el. Bizonyára alkalmasabb helyen is lenne a templom közvetlen közelében, mint a Káptalan-utczában. Az eszme fölemiitése időszerűnek látszik. Ajánljuk a döntő körök becses ügyeimébe. = Áz Egyesült Kaszinó-Kör közgyűlése mult vasárnapon tartatott meg. Igazgatóvá dr. Freysinger Lajos, aligazgatóvá Niki ti ts Sándor, pénztárossá Sipos Emil, könyvtárossá Krancz Ferenc/., jegyzővé Balás Imre, válaszmányi tagokká: Meiszner János, dr. Pauer Béla, Reitter István, Meiszner Rudolf, I lelcz Ferencz, dr. Gsányi János, Kemény Gusztáv, Palkovics József, dr. Miltényi Gyula, Péts Sándor, Alberty Ferencz, Gsá- volszky József, Havas Adolf, Vida Vilmos, dr. Franyó István,JGajáry Géza, póttagokká: Intzédy Soma és Vörös Károly, számvizsgálókká: Csillon Izidor, Donovitz Vil­mos és Vitt Manó lettek megválasztva. = Köszönet-nyilvánítás. A sz. Vincze egylet szegényeinek javára Racsek Matild úrnő gyűjtő-ivén adományoztak: Tragor Hermin 2 frt, Fischer és Fia Budapest 2 frt, Reitter Istvánná I frt, Grünfeld Adolf Budapest 1 frt, Friedmann Nándor Budapest l frt, Racsek Jánosné 50 krt, E. R. 40 krt, Guttmann István 40 krt, — továbbá özv. St.rőszner Györgyné Bécs, va­lamint Fleischmann Edémé használt ruhaféléket. Mely kegyes adományokért hálás köszönetét mond az egylet 125. r. gyűlése. = Halálozás. Özv. Budnay Edéné szül. Mohatsek Mária, néhai Rudnay Ede köz- és váltó ügyvéd és volt nyitrai törvényszéki biró neje, február hó 22-én életé­nek 80. évében elhunyt. Temetése nagy részvét mellett, ment végbe. Hült tetemeit az alsó-városi sirkertben helyezték férje mellé örök nyugalomra Ny. b. ! — Érdekes lelet. A váczi kir. közvetítő-intézet igazgatóságának bérletében álló szántóföldek dombján a napokban az intézet foglyai ásással foglalkoztak, mely munkájuk közben körülbelül egy méternyi mély­ségben vas sisakra akadtak. Ezen sisaknak alakja olyan, mint a minőket a régi római katonák képein látunk, szerkezete erős vaspléh és munkája ügyes művesre vall, karimája és taréja kitünően van sodronyra feszítve, köröskörül pedig fém rozettákkal díszítve. Kár, hogy a kavics és törmelék annyira egybetapadt a sisak rozs­dájával, hogy csak ügyes kéz által lenne eltávolítható. Bélés- és bőrbehuzatnak nyomai a sisakon fel nem fedezhetők; a köröskörül szegélyező rozetták pedig azt engedik hinni, hogy nemcsak dísztárgyai voltak a si­saknak, de egyúttal a bélés- és a bőrbehuzat megerő­sítésére is szolgáltak. Mindenesetre ezen lelet érdekes­nek mondható, mert ha szemügyre veszszük az ürge- hegytől rendszeresen lefelé húzódó dombot, önkényte­lenül arra a gondolatra kell jönnünk, hogy ez egy­koron emberi kézzel hányt sáncznak maradványa, mely harczászati szempontból létesittetett. Ezeket felemlíteni azért találtuk szükségesnek, bogy városunk történelmi múltjában beavatottaknak érdemleges hozzászólásra al­kalmat nyújtsunk. Reméljük, hogy a váczi kir. orsz. fegyintézet tisztelt igazgatósága, ezen leletet a váczi múzeumnak fogja juttatni. = Adományok. Nemeskéri Kiss Pálné született Szapáry Vera grófnő ő méltósága a humánus czélú „Fehérkereszt-Egyesület“ váczi fiókegylete pénztára ja­vára 100 frtot, Újhelyi István kanonok úr ő nga pá­dig ugyané czélra 10 frtot adományoztak s küldtek Gajáry Géza polgármesterhez, az egyesület titkárához. = Kát ezer éves képek vannak ez idő szerint a fővárosi műcsarnokban kiállítva, melyek Egyiptomból a mai Fájjumhól származnak s a művelt világ közbá­mulatának képezik a tárgyát. E képekről kitűnő tanul­Elterültem ott mint egy lekváros lepény, tehetetlenül, mozdulatlanul! . . . Förtelmes piszok közt el vesztém minden reményemet, hogy valaha jobb életet nyerjek ! Hisz mivé lettem én már? . . . Soh’se láttam a másik felemet többé! . . . Oh gyötrő élet! . . . Hát egyszer csak kocsira raktak bennünket, vit­tek a Duna partra ! Zulu ! Ott voltunk a friss levegőn ! Össze voltam kuczörodva, talán ájulásba is estem. Egyszer csak jön egy öreg asszony, dudolgatva tapogatott a szemét közt, s végre engem felvett, ki­tisztogatott a portól. Otthon többed magammal kimo­sott, megszáritott. Az erős lúg majd végképp meg akart semmisíteni, de legalább tiszta lettem. — Jött egy handlé megvett minket az öreg nőtől. Zsákba gyö­möszölt, szerencse, hogy meg nem fúltam. Egy kam­rába töltött ki minket, hol már rettentő rakás rongy volt. Üdvözöltük egymást. Itt kellett volna hallgatódzni egy regényírónak! Jaj hallott volna millióm csodadolgot a rongyoktól. Egyik menyasszony-ruha volt valaha, másik egy főúr zsebkendője, harmadik egy dúsgazdagnő fehér piké öl­tönye. Negyedik egy színésznő zsebkendője. Ötödik egy ügyvéd czérna fuszeklije. Jajaj! Gsifra kalandos mesé­ket lehetett itt ezektől hallani! . . . Vígan voltunk bár rongyok, de tisztán hófehérre mosottan, mert a handlé csak tiszta rongyokat vett meg. Valahogy kö­zénk keveredett egy hajdani báli kesztyű! Azt merte mesélni, hogy egy herczegnő piczi kezét diszité valaha. Azután a szobaleányé lett, s ez meg egy czigányasz- szonynak adta egyéb holmival kártyavetésért! . . . És most mi vagyok, találják ki ? . . . Szerelmes sorokat ir a hátamra egy szép ifjú leány, mert pompás színes levél papírrá. alakított a szeszélyes sors! . . . Mint papír tudom újra sokon fogok keresztül menni! Majd megírom jövő évre önöknek. mányt irt dr. Nyáry Sándor a régészeti irodalomnak e kiváló művelője a „Képes Családi Lapoku legutóbbi számában, a melyben e tanulmányon kívül Jókai Mór, Tábory Róbert Tolstoi, dr. Várady Antal, báró Hor­váth Miklós, Paláyyi Lajos műveiben gyönyörködhetik az olvasó. Dr. Nyári Sándor ismertető czikkére olva­sóink ügyeimét ezennel felhívjuk. = Adomány. A gyermek-menhely részére leg­újabban Vadkerty Mihály úr többrendbeli, disznó-apró­lékot, — Hufnagel Imréné úrnő pedig fügét és süte­ményt ajándékozott. — Márczius tizenötödike megünneplésének ügyében tart folytatólagos gyűlést a „ Vácz-vidéki egye­temi ifjak köre11 Budapesten a Bátori-kávéház külön helyiségében, márczius hó 4-én, esti 8 órakor. = A világkiállítás 1895-ben el nem marad ! A honalapitás. ezredik évének megünnepeléséhez fog já­rulni vele a kormány, a mely terv nemcsak a gróf Zichy agyúban fogamzott meg, hanem, ha jól vagyunk érte­sülve, már a minisztertanácson is keresztülment. Hát Vác/, mivel fogja az ezred éves ünnepet megülni? = Dolecskó Mihály miniszteri főmérnöknek, a kinek a váczi dumaparti vaskorlát kieszközlése körül leg­nagyobb érdemei vannak, a király a műszaki tanácso­si czimet engedélyezte. = Mátyás király nevéről nevezte el Korpás Márton városi tanácsnok azt az utczát, a mely a fegy­intézeten alul a Dunához vezet s névtelenül maradt mi­kor a város három évvel ezelőtt az utezák és terek el­nevezését rendezte. A közgyűlés hozzá járult Korpás ta­nácsnok indítványához. = A váczi muzeum egy 1425-ből származó okmányát pár év előtt felhasználás végett elkérte Pesty Frigyes a magyar tudományos Akadémia osztálytitká­ra. Újabban dr. FchérpataJcy László egyetemi tanár ke­reste meg Findura Imrét, hogy eszközölné ki a váczi múzeumnál, miszerint azon okmányt a magyar tud. Aka­démia költségén kinyomatandó gyűjteményben kiadhas­sa, mely az „Anjoukori Okmánytár“ folytatását fogja képezni. Semmi kétség sem forog fenn, hogy erre az engedélyt megnyerhesse. = Estély. Múlt vasárnapon sikerült házi estélyt rendezett a helybeli posta és vasúti tisztikar Biringer János posta és távirda-főnök vendégszerető házánál. A háziasszony tisztét a főnök úr kedves és bájos neje vállalván el, az estély sikere előre is biztosítva volt. Uralkodott is jó kedv és vig hangulat, folyt a táncz Jóska megosztott bandája mellett kivilágos-kiviradtig. Sőt még ezután is együtt maradt a jó kedvű társaság és csak a budapesti vendégek elutazása a déli vonattal okozta a válást. Az első sorban említett, vendégszere­tete és figyelmes előzékenysége által különösen kitűnt háziasszonyon kívül nagyban hozzájárultak az estély sikeréhez Sopronyi Gedeonná, Laborda Jánosné és Ková­csé vies Etel k. a. Budapestről, Kövesd! Mari k. a., to­vábbá Steinmetz Rózsika, Herminke, Tercsiké és Klá­rika k. a. N.-Marosról stb. Az összes jelenvoltak azon ígérettel váltak el, hogy „mielőbbi viszontlátásra“. (Egy jelen volt.) =— Óvintézkedés. A netalán bekövetkezhető árviz-veszély ellen, mely városunk alantabb fekvő ré­szeit a nagymennyiségű hó hirtelen olvadása következ­tében fenyegethetné, a városi hatóság némely óvintéz­kedéseket tett, a mennyiben a fenyegetett pontokra csónakokat szállított. Ha azonban az eddigi lassú olva­dásból következtetni lehet, remélhetjük, hogy veszély aligha fog bekövetkezni. Mindazonáltal, minthogy az olvadás, tekintve az időszak előhaladottságát, roha­mosan is bekövetkezhetik, az intézkedést csakis helye­selhetjük. — Baleset. Tiegéle Károly nyugalmazott városi jegyzőt szerdán este a Városház-téren egy gyorsan robogó kocsi elütötte. Szerencséjére csak kisebb sérü­léseket szenvedett, melyek következtében azonban kény­telen pár napig az ágyat őrizni. A gondatlan kocsis ellen a vizsgálat megindittatott. = Árviz-veszély esetére. A m. le. belügymi­niszter a csendőrparancsnoksághoz következő körren­deletét küldött: 9333/V. sz. m. k. belügyminisztertől. A hó netáni rohamos olvadása folytán bekövetkezhető árvizek elleni sikeres védekezés valamennyi tényezőnek együtt működését igényelvén, felhívom a parancsnokságot, misze­rint a területén lévő őrsöket utasítsa, hogy a hatósá­goknak az árvíz elleni védekezés tekintetéből hozzá in­tézett megkereséseit valamint eddig, úgy ezután is ha­ladéktalanul és pontosan teljesítsék. Budapest 1891. február 5. Gróf Szapáry s. k. Városunk hatósága ré­széről e részben a kellő intézkedések megtétettek. == Felsült vesztegető. A városi közgyámi hi­vatalban f. hó 23-án délután megjelent felek egyike, ügye igazságában nem bízván, egy csomó bankót csúsztatott a közgyám tentatartója alá. Ezt a közgyám észrevevén J-íaidfeld Lajos és Trümmer Sándor urakat a szomszédos hivatalos helyiségből azonnal behívta, és velők konstatáltatta a tentatatartó alá dugott, bankók számát és mennyiségét, egyúttal hivatalos jelentést tett ez esetről a tanácsnak, mely a vesztegetésre szánt pénzt a városi szegény-alapra fordította. — Minő nyarunk lesz? Sokan találgatják ezt a kérdést gazdák, úgy mint szaktudósok; és méltán, mert az idei tél legszigorúbb volt a XIX. század lefor­gása alatt. Azok a kik tapasztalati tényekre alapítják jövendölésüket, hideg vagy legalább mérsékelt meleg nyarat jósolnak; nedves és esős időjárásra kilátásunk van. — Honvédlovakat tartás ésMiasználatra ez év­ben is és pedig april hó végével kiad a helyben állo­másozó m. k. honvéd huszárezred 6-ik százada. Akik tehát községi bizonyítvánnyal megbízhatóságukat iga­zolni tudják, amennyiben ily lovakat kivenni szándékoz­nak, kérelmükkel az említett század parancsnokságához forduljanak. = Selyem, grenadinet, fekete és színes (világos színekben is, 95 krtól 9 frt 25 krig meterenkint (18 minős.) — küld egyes ruhákra vám- és bérmen­tesen Henneberg G. (cs. és kir. udv. száll.) gyári raktára, Zürich. Minták posta fordultával. Levelekre Svájc/.ba 10 kros bélyeg ragasztandó. (7) Irodalom és zene. — Uj zenemű. Táborszky Nándor nemzeti zenemükeres- kedésében Budapesten, Váczi-ulcza 30. szám, megjelent: »Boldog perczek« polka-inazurka szerzé: Neugebauer dózsef. Ára 75 kr. Szőlészeti és borászati évkönyv czim alatt Dr. Lónyay Ferencz földmüv. min. fogalmazó szerkesztésében egy hézagpótló munka hagyta el a sajtót. — A 204- lapra terjedő könyv érdekelni fogja a kereskedőt, a vendéglőst, a szőlőtermelőt épugy mint közgazdasági életünk összes férliait, kik őstermelésünk eme végveszéllyel fenyegetett fontos ágára súlyt helyeznek. A könyv magában foglalja e tárgyról az összes tudnivalókat. — Adja a bor, szőlő, seprő, cognac, borkő és pezsgő termelés sta­tisztikáját úgy hazánk, mint az egész Európából. — Tárgyalja a borforgalmat, termelést előmozdító és gátló körülményeket, ir a borvámokról az egész világon, mely része könyvének különösen ma aktuális. — Ismerteti az összes borászatot, italmérést, regálét, dézsmál és az idevágó adózási törvényeket, a philloxera elleni védekezés és a bortermelés emelése czéljából, hozott szabályokat és rendeleteket, állami intézményeket és azok igénybe vételét, közöl egy a philloxera ellen védekező községi szövetkezet részére mintaalapszabályt végre dióhéjban a szőlészet és borászat, a ül- loxera és a szőlő egyéb ellenségei ellen való védekezésnek álta­lános tudnivalóit. — A munka tehát nagy anyagot, de világos könnyen felfogható alakban ölel fel és mint hasznos kézikönyv mindenkinek ajánlható. — Ára 1 frt. Megrendelhető a »Borá­szati Lapok« kiadóhivatalánál Budapest, (Köztelek).- A magyar nép könyvesháza. E czim alatt, köze­lebb Lauffer Vilmos budapesti könyvkiadó kiadásában egy hasz­nos vállalat indult meg, különösen felhívjuk a lelkészek, tanítók s a nép minden igaz barátjának ügyeimét. Az első füzet Nagy Istvántól Téli estékre czimen TI elbeszélést tartalmaz, s ez elbe­szélések mindegyike egy-egy eszmét vet fel s beszéltet meg a lel kész és tanító hozzájárulásával, mely eszmék megvalósulása né­pünk jólétét lenne hivatva előmozdítani. Fel vannak vetve a köz­ségi segély-egyletek, a községi magtárak, a falusi olvasó-egyletek, a kisdedóvók felállításának szükségessége ; a gépek haszna, a fa­tenyésztés, a méhészet s a selyemtenyésztés hasznos volta, az ipa­ri és kereskedelmi növények termelésének előnyössége stb. A mel­lett, hogy az eszme megvalósítására buzditnak a különben is mu­lattató olvasmányok, az irány is meg van jelölve, hogyan lehetne az eszmét megvalósítani. Az elbeszélésekben a nép észjárása oly híven van visszaadva, hogy bizonyára sok haszonnal s kedvvel fog-, ja olvasni népünk. A falusi olvasó körök, népkönyvtárak egyiké­ből sem szabadna hiányozni, azért ajánljuk pártolásra e szép irá­nyú vállalatot. Tartalma: Krajczárból lesz a forint. — Segíts ma­gadon s az Isten is megsegít. — Többet észszel mint erővel. - Mit tegyünk. — Saját kárán tanul az ember. — Azok a régi jó idők. — Az elásott kincsek. — Miből csináljunk pénzt. — A jó pap holtig tanéi. — A legdrágább kincs. — Mit olvassunk ? Megrendelhető a kiadónál Budapesten, Ujvilágutcza 14. sz. — Ára 24 kr. Budapesti értesítő. A tavasz beálltával rendesen nagy számmal utazik a vidéki közönség Budapestre dolgai, vásárlási elintézésére ; ez alkalomra bátrak vagyunk tisztelt olvasóink figyelmébe ajánlani azon helye­ket, melyek megbízhatóságuk és jóhirnevüségük folytán általáno­san ismertek. Budapestre érkezve, az utasnak legelső gondja a szálloda. E tekintetbe legjobban ajánlhatjuk G Model Ja» mos »István fő- herczeg« szállodáját, mely Budapest közponján, a Ferencz-József téren, az akadémia átellenében fekszik; közvetlen közelében a lánczbid, villamos vasút, gőzhajó-állomás, a társaskocsik a szál­loda előtt közlekednek, úgy hogy a főváros bármely részébe in­nen a legkényelmesebben lehet közlekedni. A szálloda berende­zése minden igényt kielégítő, szigorú tisztaság s a leggondosabb szolgálat mellett. Éttermében ízletes ételek és tiszta jó italok ju­tányos árakon szolgáltatnak ki, s szoba-árai is az igényekhez ará­nyosítható legolcsóbbak. — A főváros gyógyfürdői között kétségkívül első helyen áll a rsiísziirriirdt». a melynek világhírű gyógyforrásait már 1570 táján a törökök használták és azon épület, a melyben manapság a főváros legkitűnőbb gőzfürdője van berendezve, eredeti török építmény. Ezen fürdőintézet a fővárosi fürdők legnagyobbika és összes fürdői — még uszodái is - tiszta gyógyforrás-vizzel van­nak táplálva. Gyógyforrásai, melyek hőfokra nézve (64’75u C.) az egész országban csak a fővárosi ártézi kút vizét engedik magók elé, naponként majdnem kétszer annyi (370 ezer köbláb) forró vizet szolgáltatnak, mint a többi öt budai fürdőéi együttvéve, gyógyhatásra nézve pedig már közel négy évszázad óta világhírűek, s nemcsak Európa minden államának, hanem a többi világrészek­nek lakói is tekintélyes számmal sorakoznak azon kipróbált gyógy- hatásában keresnek és találnak üdülést csúzos-, köszvényes-, ideg- és izom-bántalmaikban, gyomorbajokban, sápkórban, női beteg­ségekben és egyéb, hasontermészetü bajokban, fürdői (gőz-, iszap-, kő-, török-, porczellán-, márvány- és liorgánykád, valamint nagy­szerű uszodák) számra nézve messze túlhaladják a főváros bár­mely más fürdőintézetét, berendezésre nézve pedig akármelyiké­ivel bátran kiállják a versenyt és azon előnynyel is bírnak, hogy az intézet kényelmesen berendezett, és igen jutányos 200 lakó­szobájának nagy részével zárt és télen fütött folyosók által van­nak összekötve, a melyek a téli kúrát nemcsak lehetővé, haném kellemessé is teszik Figyelmet érdemel azon körülmény is, hogy a császárfürdő egy jótékonyezélú alapítványt képez, a melynek ösazes tiszta jövedelme — a belügyminisztérium közvetlen felü­gyelete alatt — vagyontalan betegek ingyenes ápolására fordjt- tatik. — f ' A A főváros körében a zöldbeli vendéglők közt úgy; kényelenl valamint az italok eredeti kitűnő minőségére, a konyha Tzletesse- gére nézve kétségtelenül Bresliwui.yer Kill inán városligeti városi nagy vendéglője áll a legelső helyen. — E vendéglőben naponta a legjobb nemzeti zenekar, csütör­tökön, szombaton, vasárnap és ünnepnapon katona-hangverseny teljes zenekarral, a karmester személyes vezetése mellett. A kiszol • gálás figyelmes, az árak lehető legmérsékeltebbek. ■— Ékszereket és órákat legczélszerűbben lehet bevásárolni Benedek Gábor és Testvére hatvani-uteza 17. szám alatt levő arany-, ezüst- és óra-raktárában, mely 1867. év óta áll fen s szolidságáról és megbízhatóságáról országszerte ismeretes. Az ék­szervásárlás hasznos beszerzés, mert értéke mindig megmarad. Benedek Gábor és testvére ezég csakis valódi és törvényesen fém­jelzett arany és ezüst tárgyakat szolgáltat a legjutányosabb árakon. Arany gyűrűket 4 írttól kezdve, gyémánt, brillánt és színes drága­kövekkel 10 írttól 100 írtig és feljebb, mell-(broche) tűket ha­sonló árakon. 13 próbás ezüst 6 személyre való teljes evőkészlet 120—150 forint, 12 személyre 200—300 frt. Csinos nászajándékok ezüstből 15 írttól kezdve, Ízlésesen összeállított menyasszonyi ék­szerajándékok 50 Írttól feljebb. Arany és ezüst órák csakis sza­bályozva s két évi írásbeli jótállással ; ezüst órák 8—16 írtért, arany órák 18—30 írtért és feljebb. Nem tetsző vagy meg nem felelő tárgyak kicseréltetnek. — Szabadalmak kieszközlésére bizalmasan lehet fordulni Bőssé S. és Tiírsa nemzetközi szabalmi irodájába (V. kér. Akadémia utcza 6). E ezég főnöke 16 évi gyakorlattal bir e téren Európa minden országában s egyenes összeköttetésben áll az összes szaba­dalmat osztó államokkal, s legjobban eszközöl ki szabadalmakat és értékesít uj találmányokat, készít műszaki rajzokat és szerkesz- leirásokat a találmányokról; eszméket illetve még meg nem ért találmányokat kidolgoz. — A tisztelt gazdálkodó és földbirtokos uraknak különös figyel - inébe ajánljuk Kimmel Albert festék-és vegyészeti áruk keres­kedését (Buda, I. kér. Szarvas tér 1. sz.). Nagy raktára van itt mindennemű olajfestékeknek, mázak, kenezék, vegyi földfestékek,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom