Váczi Közlöny, 1890 (12. évfolyam, 1-51. szám)
1890-10-12 / 41. szám
kedves zenéjü nyitányai tesznek tanúbizonyságot arról, hogy birt ő az erélynek a zenében való kifejezésre juttatása tudatával és tudta ő azt a kellő helyen alkalmazni is, de azért „én“-jét külső hatások vadászásáért nem áldozta fel, hű maradt benső kedélyvilágához s ez oka művei örökké fennmaradásának és elpusztithatat- lanságának. Beethoven — a jelen század szülte egyén ; — az idő és elődjei befolyásának engedvén, azok nyo- I mán, uj zeneirányt alkotott, mely az érzelmek kifejezésre juttatása mellett, tág tért nyújt az akarat nyilvá- nulás, a határozottság zeneileg megtestesítésére. Beethoven kellő gonddal és választékossággal tudta mély gondolatainak kifejezésére a szükséges eszközöket megválogatni és hatni akkor és oly módon a mikor és a hogy a helyzet megkívánta. Beethovennál találjuk fényes bizonyítékát annak, hogy ő, a hol a nagy hangtömeggel akart hatni, még ott sem téveszté szem elől a bensőséget, a tulaj do nképeni kedélyvilágot. Ez főképeni ismertető jele a Beethoven által megalapított uj zeneiránynak és ez az oka annak, hogy azon Beethoven utánzók, kik a mesternek hangszerelési titkait ellesték és nem reflektálnak Beethoven által azon titokszerüen elrejtett kedélyt megragadó, benső hatásra, műveikben felhasználván a bensőség híjával lévő hanghalmazt, a várt hatást nem érik cl. Az érzést forszírozni nem lehet, az el van rejtve az ember bensejében, és ki nem tudja megragadni az alkalmat, vagy híjával van az emberben nyugvó s a kívánt alkalmat váró ezen érzés felköltésére szolgáló újabb érzésnek, az sohasem fogja elérni azon polezot, hogy alkotásainak maradandóságot biztosítson. Átkutathatjuk az összes eddig élt zeneszerzők partitúráit, de nem hiszem, hogy a bensőség és határozottságot akármelyik is jobban zenei kifejezésre juttatta volna, mint épen Mozart és Beethoven. Az ő műveik örökké fennfognak állani, mert azok belbecsüknél és azon ihletnél fogva, mely azokat átlengi, elévülhetlenek és elpusztithatlanok és mert azokban két mélyen érző kedély megragadóan van visszaadva hű képet nyújtva e két kedély benső világáról. Mozart az érzelem zenei kifejezésre juttatója, Beethoven az érzelemmel párosult akaraterőnek zenei megtestesítője s bár már régen elporladtak, testök az enyészetnek adatván át, de azért mély s magasztos géniusuknak örökre hirdetői maradnak műveikben lefektetett mély érzelmeik és kifejezésre juttatott benső kedélyvilágnak. Ha Beethoven és Mozart nevét halljuk említeni sírjunk, hogy e két „zene-heros“ nincs már közöttünk, hogy nem hallhatunk uj alkotásokat tőlük és tiszteljük mindörökre bennök a két legnagyobb zenész és zeneköltőnek a párjukat nem lelő ember és emberbarátnak emlékét. Városi és vidéki hírek. = Személyi hírek. G a j á r y Géza polgár- mesterünk és Csávó lszky Józséf kanonok tegnap éjjel érkeztek haza Bukaresztből, a hova az aradi nagy ünnepség után utaztak. = Egyházmegyei hírek. P o 1 á k o v i t s Mihály volt urii ideig, adminisztrátor Sáriba, innen Magú r á n y i József romhányba küldetett kápláni minőségben. = Az aradi vértanuk emléknapját, október 6-át városunk hazafias közönsége is dicséretes kegyelettel ünnepié meg. A felsővárosi plébánia templomban reggel 8 órakor dr. Gzettler Antal kanonok-plébános mondott segédlettel gyászmisét, melyen szép számú díszes közönség volt jelen. A templom közepén felállított ravatal szebbnél-szebb koszorúkkal volt elhalmozva, a kóruson a műkedvelők dalegyesülete zengett gyászdalokat. — Kinevezés. K rak kér Géza, váczi kir. járás- birósági dijnokot a pestvidéki törvényszék elnöke telekkönyvi-átalakító dijnokká nevezte ki. = A telekkönyvi vizsgát jó sikerrel letette a napokban Budapesten Bterky Frigyes váczi járásbiró- sági napidijas. — Ä kötő- és szövőgyár, mint örvendetesen tapasztaljuk, mindinkább kezd megfelelni azon várakozásnak, melyet városunk közönsége a város jövőjét illetőleg, annak idején hozzáfűzött. A gyárban, mely villamvilágitással és a modern technika legújabb vívmányai szerint van berendezve, — immár 200 leány nyer állandó foglalkozást és a félszázat meghaladja azon nőknek száma, akiket a gyár otthonukban foglalkoztat. A munkásnők heti keresménye, a munka minősége és az egyén alkalmazhatósága szerint 3—6 fi t között váltakozik, ami a jelen nyomasztó viszonyok között csekélynek éppen nem mondható. — Lei elitnél- Benő, a gyárnak tevékeny és érdemdús igazgatója, mint újabban értesülünk, addig is, mig a gyár teljes kibővítést nyer, a külső munkákat tágabb körben kívánja végeztetni, mely czélból tisztességes fés megbízható nők még m i n d i g jelentkezhetnek a gyár gondnokánál. = Pestmegye közgyűlése. Pestmegye évne- gyedes közgyűlését e hó 13-án tartja. A közgyűlésen felolvassák Szapáry István gróf volt főispánnak a megye közönségéhez intézett búcsúzó iratát. Fontosabb tárgyai a közgyűlésnek: a Mária Valéria és Margit fő- herczegnők nevéről elnevezendő két alapítvány, az uti- alap terhére felvenni szándékolt kölcsön. Zámbó Géza dr. indítványa a törvényhatósági pótadókra, intézkedés a megüresedett bizottsági tagok betöltésére, Va% bótadó kivetése, Kiskunfélegyházán építendő laktanyára 15,000 forintos kölcsön, a községjegyzői nyugdijsza- bályrendelet újabb átdolgozása és a külföldiek nyilvántartására készíteti szabályrendelet. A közgyűlés egy küldöttséget fog választani, a mely a megye nevében elbúcsúzik Szapáry István gróf volt főispántól. Életmentő. Gott schall István a Minerva, gőzhajó kapitánya Dunakeszinél élete veszélyeztetésével egy fuldoklót mentett meg. A Lett önmagát dicséri. = Villamosvilágitás Újpesten. Újpest község képviselőtestülete legutóbbi közgyűlésén egyhangúlag elfogadta T a n o s Pál bírónak a községnek elek- trommal való világítására vonatkozó indítványát s felhatalmazta őt, hogy e végből valamely vállalattal kössön előnyös egyezményt. Ha ez sikerül, úgy Újpest e tekintetben megelőzi a fővárost. Újpest különben is rohamosan halad, s igy Budapestnek s igy ma-holnap már nem igen lesz mit idegenkedni attól a természetes tervtől, fogy Újpestet bekebelezvén, belőle a főváros virágzó gyárvárosát megteremtse. — Beszüntetés. Dr. Grósz Sándor műtő fogorvos az őszi idő beálltával megrövidült napok következtében beszüntette feljövetelét, tehát mindazok, kiket, eddig gyógykezelt, felkereshetik őt Budapesten, Károly- körut, a Rőzer bazár irányában lévő lakásán, hol bárkinek készséggel rendelkezésére áll. — A fag’y. Folyó hó 9-ikén virradóra, előtti napon permetező eső következtében a lég annyira meghűlt, hogy egy gyenge fagy a délszaki növényeket tönkre tette, de sőt mi több a későn nyíló rózsákban is igen sok kárt tett. = A bor története. Perzsiában ősrégi legenda beszél a bor eredetéről. A szőlő nedvét eleinte szépítő szerül használták, mely puhán tartotta az arezot és a kezet. Dzsemil király jött rá, hogyan lesz a szőlő nedvéből bor. A király 1200 évvel előbb született a bibliai bölcs Salamonnál; a bor tehát a legenda szerint is az ősidőkből való. Ez a király és hölgyei a téli időszakban nélkülözték a szőlőből való szépitőt, mert szőlő csak nyáron volt. Dzsemil tehát megparancsolta, hogy még annak idejében gyűjtsenek össze szőlőfürtöket s tegyék el. Mikor aztán a király egy edényt felnyitott, meglepte a lé szokatlan illata, megtisztult színe. Ä változást észrevévén, nem mert vele mosakodni, hanem szolgájára bízta, hogy ízlelje meg, hátha mérges. A szolga savanyúnak találta és kérte királyát, hogy ne nyúljon hozzá. Bizonyosan méreggé változott. Az edényt ismét lezárták és félre tették. Hónapok múlva a király egyik kedvelt nője főfájásban szenvedett s annyira elkeseredett,“hogy vége takart vetni életének. Eszébe jutott a méreg, elővette és ivott belőle. Nehány perez múlva egészen neki vidult, főfájása is megszűnt. Még többet ivott; ekkor elaludt mélyen és mikor felébredt, egészségesnek érezte magát. Elmondta a királynak, hogy mitől gyógyult meg. Dzsemil szintén ivott a szőlőnedv- ből, ízlett neki s ő is jókedvet kapott. Mindjárt megparancsolta, hogy minél több szőlőnedvet tegyenek el neki télire. (K. L.) = Sok az egér. A földbirtokosok igen panaszkodnak, hogy a nagy szárazság miatt az egerek a szántóföldeken nagyon elszaporodtak s az elvetett gabonát nagyban pusztítják. = Halálozás. Gerzselyi Gyula, a váczi siket - néma-intézet gondnoka folyó hó 5-én 2V2 órakor hosz- szas és kínos szenvedés után, életének 34-ik évében elhunyt. Hült tetemei a siketnéma-intézetből az ágost. hitv. egyház szertartásai szerint folyó hó 7-én délután 3 órakor tétettek az ágost. liitv. evang. sirkertben örök nyugalomra. Az elhunytat gyászolják: Özv. Gerzselyi Vilmosáé sz. Weidlich Lujza, Megele Gyula és neje Gerzselyi Hedvig, valamint gyermekeik, Gerzselyi Arthur. Ny. b.! = Újpest Tokajért. A tokaji tűzkáro- s u 11 a k javára folyó évi október hó 18-án az újpesti „ Colosseum “ termeiben több előkelő művész szives közreműködése mellett, a többi közt Tamássy József kitűnő művészünknek három évi betegsége utáni első felléptével hangverseny és tombolával összekötött táncz mulatság fog tartatni. A tombola nyeremények nagyrészét, igen értékes tárgyakat, több fővárosi emberbarát a jótékonyczélra ingyen ajánlotta föl. — A nyeremények száma meghaladja a 300-at. Belépti dij: i frt. Családjegy 3 személyre 2 frt. Tombolajegy 20 kr. Minden belépti jegyhez egy sorsjegy jár ingyen. Kezdete 7 órakor. A rendező bizottság elnöke G ö m ö r y Oszkár, K a p r i n a y Gábor, I-ső alelnöke, Ováry Lipót fl-od alelnöke. — A ,,Vácz~vidéki egyetemi ifjak köre‘: f. hó 8-án tartotta alakuló gyűlését, melynek főmomentuma a választások megejtése volt. Elnök lett: Tragor Ignácz, jogh. közfelkiáltással: titkár: Szenessy Aladár, ügy védj. egyhangúlag; jegyző: Me is zn er Imre, orvosth.; pénztáros: Weisz Sándor szigorló orvos; ellenőr: Küszner Zsigmond, joghallgató; háznagy: S transz Zsigmond szigorló-orvos. A bírálóbizottság tagjai: Zelovich Kornél mérnökh., Gaál Pál jogh., G eg üss Dániel jogh. = A világ legparányibb könyve. Kétségkívül a világ legkisebb könyve a Dante „Divina Go- mediájá“-nak ama parányi kiadása, melyei Páduában nyomattak. Ez a typographia remeke. Oly kicsiny, hogy óralánezon is lehetne hordani, és csak nagyitó üvegen olvasható. A mikros kópiái könyvecske nem a közönség számára készült, hanem a nyomdászat! kiállításra. = Dohányzási tilalom. Egy amerikai városban, mint az „Amerikai Ellenőr“ Írja, szigorú törvényt hoztak az államférfiak, a mély szerént szigorúan til- tatik el a dohányzás 16 éven alul úgy a fiuk, mint a leányoknál. A ki 16 éven aluli fiúnak, vagy leánynak dohányt ad el, 100 írtig terjedő pénzbírsággal büntet- tetik. Ha 16 éven aluli fiút, vagy leányt látnak szivarozni, vagy egyáltalában dohányozni, hét hétre elzárják, vagy megfelelő pénzbírsággal sújtják. Pia a szülők bűnösnek találtatnak, hogy gyermekük serdü- letlen korában nem ügyeltek föl, egyszóval hanyagságból elnézték, hogy gyermekük dohányozik, szigorú felelősségre vonhatók. Nem ártana ezt a helyes törvényt Magyarországban is alkalmazni, mert fájdalmasan kell naponként látni az életben, hogy nem 16 éves, de 8—10 éves gyermekek , — élhetetlen sihederek mutogatják az utczákon, hogy már czigároznak. Mindenesetre nagy hanyagság a szülők részéről, hogy éretlen gyermekeiknek megengedik, vagy hallgatag elnézik, hogy szivaroznak. Pedig orv >silag bebizonyított dolog, hogy a korai dohányzás által az u. n. nikotin-méreg lassanként elterjed a gyomorban és nem egyszer tűnődnek a szülők, hogy mi az oka gyermekeik korai gyomorgyengeségének, gyomorfájdalmainak. = Hányán tanulnak görögül? A helybeli főgymnasium V. osztályában 33 növendék közül 30 tanulja a görög nyelvet, és csak ketten nem iratkoztak a görög nyelvre, egyik azonban már kimaradt. = Az elhasznált levélbólyegek. Prohászka B. J. m. kir. államvasuti számtiszt (Budapest, II. Do- náti-uteza 18. I. em.) az országszerte jótékony czélra gyűjtött, illetve gyűjtendő elhasznált levélbélyegek részére fé)gyűjtőhelyet rendezett be és tisztelettel kéri mindazokat, kik bélyegeket gyűjtenek, hogy azokat fajtájuk szerint kiválasztva neki díjmentesen megküldeni szíveskedjenek, megjegyezvén, mikép kívánatra a nagyobb mennyiségű bélyegek előzetes becslés után pénzzel is beváltatnak. Kívánatosak egyátalán a régi magyar, osztrák vagy külföldiek, leginkább azonban az 1870— 1872 évi magyar levélbélyegek (fej), továbbá a mostani magyar bélyegekből az 1 (fekete), 2, 3, 8, 12, 24, 30, 50 krosak, 1 és 3 frtosak; az 5 kros (vörös) magyar v. osztrák, valamint a csonka bélyegeknek értékük nincs. = Vásár. Ma, október 12-én veszi kezdetét városunkban az országos hírre vergődött úgynevezett G á 1 - v á sár, mely egyike szokott lenni a leglátoga- tottabbaknak. Érdekes képet nyújt ilyenkor Duna-par- tunk, melyet egész hosszában káposztát és zöldséget hozott dereglyék lepnek el, s a vidékről beözönlött vásárlók ezrei, kik a télire valót itt és most szerzik be. — Az uj bor első áldozata. Szüretünk, mely különben ma már alig érdemli meg a „szüret“ nevet, már is kezdi áldozatait szedni. Folyó hó 7-én ugyanis Reiszmann Ignácz borkereskedő J ános nevű kocsisa borhordás közben kocsijával feldőlvén, jobb karját törte. A szerencsétlenül járt embert a helybeli irgalmasok főorvosa, G s á k y Tivadar dr. kezeli. = Tüzek. Az elmúlt héten kétszer is kisértett városunkban a vörös kakas, pusztulással fenyegetvén egész városrészeket, s Isten különös kegyelmének, és néhány, igazán elismerést érdemlő ember önfeláldozó buzgóságának köszönhető, hogy mindkét esetben, az ijedtségen kívül — száz és száz család nem esett az ádáz elem áldozatául. Kedden, e hó 7-én d. u. fél kettőkor, a Kör-ut 23. sz. a. lévő B ó d y János- féle házban, eddig ismeretlen okból, egy disznóól ki- gyuladt. Az alig néhány ölnyi szélességű utczák és az egymásra épült házak valóságos tűzfészekké praedesti- nálják a környéket, s egy gyenge szél, mely ily esetben természetszerűleg ki szokott fejlődni, menthetetlenül martalékul dobja az egész vidéket, ha a gyorsan ott termett 5—6 ember idejekorán el nem fojtja a már nagyobb dimenziókat öltő tüzet. Az oltásban részt vettek, kik megérdemlik, hogy neveik nyilvánosságra hozassanak, mert derék munkát végeztek, a következők: Horváth Sándor kovács m., Kátay János bognár, K o h n Ádám kereskedő, G z e m m e 1 János, Schweitzer Lipót és Jakab József. — F. hó 9-én délelőtt 9 órakor a Kórház-utczában ütötte fel tanyáját a pusztító elem. Nagy Jánosné és S c h m i d t Peren ez házainak hátsó része égett le ez alkalommal. Az önkéntes tűzoltók s a Saxlehner-féle gyári tűzoltók E ö t v ö s Jenő vezetése alatt gyorsan a vész helyén termettek s a tüzet csakhamar lokalizálták. = Jónevtí czigányprimásunk P o z s á r Tóni jól szervezett zenekarával a fővárosból hazajött, s naponként a központi kávéházban gyönyörködteti játékával a közönséget. Különösen kiválik bandájából Gáspár Gyula, a czimbalmos, ki ügyes játékával sok tapsot arat, mit meg is érdemel. Különben, mint halljuk a czimbalm ozásból órákat szándékozik adni, igy tehát ajánljuk őt az e hangszert tanulók figyelmébe és pártfogásába. = Színes selyemszövetet 60 krtól 7 frt 65 krig méterenkint — sima és mintázott (mintegy 2500 különf. rajz és színben — küld egyes ruhára vagy végszámra vám- és bérmentesen Henneberg G. (cs. és kir. udv. száll.) gyári raktára, Z ü r ich. Minták postafordultával. Levéldij 10 kr. (3) = Pénzünket ne dobjuk ki haszontalan szerekért. Kis már ton (Magyarország). Tekintetes úr! Becses soraira válaszolva tudatom, hogy a küldött B r a n d t Richard gyógyszerész-féle svájezi labdacsokat nem csak én, de mindazok kik tanácsomra használták, igen kitűnő szernek találták. E labdacsok legjobb hatását tapasztaltuk nevezetesen a következő bajokban : makacs székrekedésben gyomor puffadás mellett, rossz emésztés, elnyálkásodás, szédülés, fejfájás s aranyérben. Én 6 doboz elhasználása után, teljesen jobban lettem, most már hivatásomnak is eleget tehetek, ajánlani is fogom e kitűnő szert mindenkinek a ki e fajta betegségben szenved, mert bizony nagyon megérdemli. Teljes tisztelettel, önnek hálás lekötelezettje Hacke József cs. kir nyugalmazott lóorvos. — Brandt Richard gyógyszerész svájezi labdacsai dobozonként 70 kr. kaphatók a gyógyszertárakban, de figyelni kell a fehér kereszt vörös mezőben s Brandt Richard névaláírására. Irodalom. = Előfizetési felhívás. Viz Zoltán, váczegyház- : megyei áldozó pap, lapunk jeles munkatársának: „Költemények“ czimü munkájára vettük az előfizetési felhívást, melyet a „Mindszent-Szegvár és Vidéke“ kiadóhivatala, mint a „Költemények“ kiadója bocsátott ki. A felhívás következőleg hangzik: Kellemes szolgálatot vélünk tenni, midőn e mű kiadására vállalkozunk,