Váczi Közlöny, 1890 (12. évfolyam, 1-51. szám)

1890-10-12 / 41. szám

kedves zenéjü nyitányai tesznek tanúbizonyságot arról, hogy birt ő az erélynek a zenében való kifejezésre juttatása tudatával és tudta ő azt a kellő helyen alkal­mazni is, de azért „én“-jét külső hatások vadászásáért nem áldozta fel, hű maradt benső kedélyvilágához s ez oka művei örökké fennmaradásának és elpusztithatat- lanságának. Beethoven — a jelen század szülte egyén ; — az idő és elődjei befolyásának engedvén, azok nyo- I mán, uj zeneirányt alkotott, mely az érzelmek kifeje­zésre juttatása mellett, tág tért nyújt az akarat nyilvá- nulás, a határozottság zeneileg megtestesítésére. Bee­thoven kellő gonddal és választékossággal tudta mély gondolatainak kifejezésére a szükséges eszközöket meg­válogatni és hatni akkor és oly módon a mikor és a hogy a helyzet megkívánta. Beethovennál találjuk fé­nyes bizonyítékát annak, hogy ő, a hol a nagy hang­tömeggel akart hatni, még ott sem téveszté szem elől a bensőséget, a tulaj do nképeni kedélyvilágot. Ez főképeni ismertető jele a Beethoven által meg­alapított uj zeneiránynak és ez az oka annak, hogy azon Beethoven utánzók, kik a mesternek hangszerelési titkait ellesték és nem reflektálnak Beethoven által azon titokszerüen elrejtett kedélyt megragadó, benső hatásra, műveikben felhasználván a bensőség híjával lévő hanghalmazt, a várt hatást nem érik cl. Az érzést forszírozni nem lehet, az el van rejtve az ember bensejében, és ki nem tudja megragadni az alkalmat, vagy híjával van az emberben nyugvó s a kívánt alkalmat váró ezen érzés felköltésére szolgáló újabb érzésnek, az sohasem fogja elérni azon polezot, hogy alkotásainak maradandóságot biztosítson. Átkutathatjuk az összes eddig élt zeneszerzők partitúráit, de nem hiszem, hogy a bensőség és ha­tározottságot akármelyik is jobban zenei kifejezésre juttatta volna, mint épen Mozart és Beethoven. Az ő műveik örökké fennfognak állani, mert azok belbe­csüknél és azon ihletnél fogva, mely azokat átlengi, elévülhetlenek és elpusztithatlanok és mert azokban két mélyen érző kedély megragadóan van visszaadva hű képet nyújtva e két kedély benső világáról. Mozart az érzelem zenei kifejezésre juttatója, Beethoven az érzelemmel párosult akaraterőnek zenei megtestesítője s bár már régen elporladtak, testök az enyészetnek adatván át, de azért mély s magasztos géniusuknak örökre hirdetői maradnak műveikben lefektetett mély érzelmeik és kifejezésre juttatott benső kedélyvilágnak. Ha Beethoven és Mozart nevét halljuk említeni sírjunk, hogy e két „zene-heros“ nincs már közöttünk, hogy nem hallhatunk uj alkotásokat tőlük és tisztel­jük mindörökre bennök a két legnagyobb zenész és zeneköltőnek a párjukat nem lelő ember és emberba­rátnak emlékét. Városi és vidéki hírek. = Személyi hírek. G a j á r y Géza polgár- mesterünk és Csávó lszky Józséf kanonok tegnap éjjel érkeztek haza Bukaresztből, a hova az aradi nagy ünnepség után utaztak. = Egyházmegyei hírek. P o 1 á k o v i t s Mi­hály volt urii ideig, adminisztrátor Sáriba, innen Ma­gú r á n y i József romhányba küldetett kápláni minő­ségben. = Az aradi vértanuk emléknapját, október 6-át városunk hazafias közönsége is dicséretes kegye­lettel ünnepié meg. A felsővárosi plébánia templomban reggel 8 órakor dr. Gzettler Antal kanonok-plébános mondott segédlettel gyászmisét, melyen szép számú díszes közönség volt jelen. A templom közepén felállí­tott ravatal szebbnél-szebb koszorúkkal volt elhalmozva, a kóruson a műkedvelők dalegyesülete zengett gyász­dalokat. — Kinevezés. K rak kér Géza, váczi kir. járás- birósági dijnokot a pestvidéki törvényszék elnöke te­lekkönyvi-átalakító dijnokká nevezte ki. = A telekkönyvi vizsgát jó sikerrel letette a napokban Budapesten Bterky Frigyes váczi járásbiró- sági napidijas. — Ä kötő- és szövőgyár, mint örvendetesen tapasztaljuk, mindinkább kezd megfelelni azon vára­kozásnak, melyet városunk közönsége a város jövőjét illetőleg, annak idején hozzáfűzött. A gyárban, mely villamvilágitással és a modern technika legújabb vív­mányai szerint van berendezve, — immár 200 leány nyer állandó foglalkozást és a félszázat meghaladja azon nőknek száma, akiket a gyár otthonukban fog­lalkoztat. A munkásnők heti keresménye, a munka minősége és az egyén alkalmazhatósága szerint 3—6 fi t között váltakozik, ami a jelen nyomasztó viszonyok között csekélynek éppen nem mondható. — Lei elit­nél- Benő, a gyárnak tevékeny és érdemdús igazgatója, mint újabban értesülünk, addig is, mig a gyár teljes kibővítést nyer, a külső munkákat tágabb körben kí­vánja végeztetni, mely czélból tisztességes fés megbízható nők még m i n d i g jelentkez­hetnek a gyár gondnokánál. = Pestmegye közgyűlése. Pestmegye évne- gyedes közgyűlését e hó 13-án tartja. A közgyűlésen felolvassák Szapáry István gróf volt főispánnak a megye közönségéhez intézett búcsúzó iratát. Fontosabb tárgyai a közgyűlésnek: a Mária Valéria és Margit fő- herczegnők nevéről elnevezendő két alapítvány, az uti- alap terhére felvenni szándékolt kölcsön. Zámbó Géza dr. indítványa a törvényhatósági pótadókra, intézke­dés a megüresedett bizottsági tagok betöltésére, Va% bótadó kivetése, Kiskunfélegyházán építendő laktanyára 15,000 forintos kölcsön, a községjegyzői nyugdijsza- bályrendelet újabb átdolgozása és a külföldiek nyil­vántartására készíteti szabályrendelet. A közgyűlés egy küldöttséget fog választani, a mely a megye nevében elbúcsúzik Szapáry István gróf volt főispántól. Életmentő. Gott schall István a Minerva, gőzhajó kapitánya Dunakeszinél élete veszélyeztetésével egy fuldoklót mentett meg. A Lett önmagát dicséri. = Villamosvilágitás Újpesten. Újpest köz­ség képviselőtestülete legutóbbi közgyűlésén egyhangú­lag elfogadta T a n o s Pál bírónak a községnek elek- trommal való világítására vonatkozó indítványát s fel­hatalmazta őt, hogy e végből valamely vállalattal kös­sön előnyös egyezményt. Ha ez sikerül, úgy Újpest e tekintetben megelőzi a fővárost. Újpest különben is rohamosan halad, s igy Budapestnek s igy ma-holnap már nem igen lesz mit idegenkedni attól a természe­tes tervtől, fogy Újpestet bekebelezvén, belőle a fővá­ros virágzó gyárvárosát megteremtse. — Beszüntetés. Dr. Grósz Sándor műtő fog­orvos az őszi idő beálltával megrövidült napok követ­keztében beszüntette feljövetelét, tehát mindazok, kiket, eddig gyógykezelt, felkereshetik őt Budapesten, Károly- körut, a Rőzer bazár irányában lévő lakásán, hol bár­kinek készséggel rendelkezésére áll. — A fag’y. Folyó hó 9-ikén virradóra, előtti na­pon permetező eső következtében a lég annyira meg­hűlt, hogy egy gyenge fagy a délszaki növényeket tönkre tette, de sőt mi több a későn nyíló rózsákban is igen sok kárt tett. = A bor története. Perzsiában ősrégi legenda beszél a bor eredetéről. A szőlő nedvét eleinte szépítő szerül használták, mely puhán tartotta az arezot és a kezet. Dzsemil király jött rá, hogyan lesz a szőlő ned­véből bor. A király 1200 évvel előbb született a bib­liai bölcs Salamonnál; a bor tehát a legenda szerint is az ősidőkből való. Ez a király és hölgyei a téli idő­szakban nélkülözték a szőlőből való szépitőt, mert szőlő csak nyáron volt. Dzsemil tehát megparancsolta, hogy még annak idejében gyűjtsenek össze szőlőfürtöket s tegyék el. Mikor aztán a király egy edényt felnyitott, meglepte a lé szokatlan illata, megtisztult színe. Ä vál­tozást észrevévén, nem mert vele mosakodni, hanem szolgájára bízta, hogy ízlelje meg, hátha mérges. A szolga savanyúnak találta és kérte királyát, hogy ne nyúljon hozzá. Bizonyosan méreggé változott. Az edényt ismét lezárták és félre tették. Hónapok múlva a király egyik kedvelt nője főfájásban szenvedett s annyira el­keseredett,“hogy vége takart vetni életének. Eszébe jutott a méreg, elővette és ivott belőle. Nehány perez múlva egészen neki vidult, főfájása is megszűnt. Még többet ivott; ekkor elaludt mélyen és mikor felébredt, egész­ségesnek érezte magát. Elmondta a királynak, hogy mitől gyógyult meg. Dzsemil szintén ivott a szőlőnedv- ből, ízlett neki s ő is jókedvet kapott. Mindjárt meg­parancsolta, hogy minél több szőlőnedvet tegyenek el neki télire. (K. L.) = Sok az egér. A földbirtokosok igen panasz­kodnak, hogy a nagy szárazság miatt az egerek a szán­tóföldeken nagyon elszaporodtak s az elvetett gabonát nagyban pusztítják. = Halálozás. Gerzselyi Gyula, a váczi siket - néma-intézet gondnoka folyó hó 5-én 2V2 órakor hosz- szas és kínos szenvedés után, életének 34-ik évében elhunyt. Hült tetemei a siketnéma-intézetből az ágost. hitv. egyház szertartásai szerint folyó hó 7-én délután 3 órakor tétettek az ágost. liitv. evang. sirkertben örök nyugalomra. Az elhunytat gyászolják: Özv. Gerzselyi Vilmosáé sz. Weidlich Lujza, Megele Gyula és neje Gerzselyi Hedvig, valamint gyermekeik, Gerzselyi Arthur. Ny. b.! = Újpest Tokajért. A tokaji tűzkáro- s u 11 a k javára folyó évi október hó 18-án az újpesti „ Colosseum “ termeiben több előkelő művész szives közreműködése mellett, a többi közt Tamássy József kitűnő művészünknek három évi betegsége utáni első felléptével hangverseny és tombolával összekötött táncz mulatság fog tartatni. A tombola nyeremények nagyrészét, igen értékes tárgya­kat, több fővárosi emberbarát a jótékonyczélra ingyen ajánlotta föl. — A nyeremények száma meghaladja a 300-at. Belépti dij: i frt. Családjegy 3 személyre 2 frt. Tombolajegy 20 kr. Minden belépti jegyhez egy sorsjegy jár ingyen. Kezdete 7 órakor. A rendező bi­zottság elnöke G ö m ö r y Oszkár, K a p r i n a y Gábor, I-ső alelnöke, Ováry Lipót fl-od alelnöke. — A ,,Vácz~vidéki egyetemi ifjak köre‘: f. hó 8-án tartotta alakuló gyűlését, melynek főmomen­tuma a választások megejtése volt. Elnök lett: Tragor Ignácz, jogh. közfelkiáltással: titkár: Szenessy Ala­dár, ügy védj. egyhangúlag; jegyző: Me is zn er Imre, orvosth.; pénztáros: Weisz Sándor szigorló orvos; ellenőr: Küszner Zsigmond, joghallgató; háznagy: S transz Zsigmond szigorló-orvos. A bírálóbizottság tagjai: Zelovich Kornél mérnökh., Gaál Pál jogh., G eg üss Dániel jogh. = A világ legparányibb könyve. Kétség­kívül a világ legkisebb könyve a Dante „Divina Go- mediájá“-nak ama parányi kiadása, melyei Páduában nyomattak. Ez a typographia remeke. Oly kicsiny, hogy óralánezon is lehetne hordani, és csak nagyitó üvegen olvasható. A mikros kópiái könyvecske nem a közönség számára készült, hanem a nyomdászat! ki­állításra. = Dohányzási tilalom. Egy amerikai város­ban, mint az „Amerikai Ellenőr“ Írja, szigorú törvényt hoztak az államférfiak, a mély szerént szigorúan til- tatik el a dohányzás 16 éven alul úgy a fiuk, mint a leányoknál. A ki 16 éven aluli fiúnak, vagy leánynak dohányt ad el, 100 írtig terjedő pénzbírsággal büntet- tetik. Ha 16 éven aluli fiút, vagy leányt látnak sziva­rozni, vagy egyáltalában dohányozni, hét hétre elzárják, vagy megfelelő pénzbírsággal sújtják. Pia a szülők bűnösnek találtatnak, hogy gyermekük serdü- letlen korában nem ügyeltek föl, egyszóval hanyagság­ból elnézték, hogy gyermekük dohányozik, szigorú fe­lelősségre vonhatók. Nem ártana ezt a helyes törvényt Magyarországban is alkalmazni, mert fájdalmasan kell naponként látni az életben, hogy nem 16 éves, de 8—10 éves gyermekek , — élhetetlen sihederek mu­togatják az utczákon, hogy már czigároznak. Minden­esetre nagy hanyagság a szülők részéről, hogy éretlen gyermekeiknek megengedik, vagy hallgatag elnézik, hogy szivaroznak. Pedig orv >silag bebizonyított dolog, hogy a korai dohányzás által az u. n. nikotin-méreg lassanként elterjed a gyomorban és nem egyszer tű­nődnek a szülők, hogy mi az oka gyermekeik korai gyomorgyengeségének, gyomorfájdalmainak. = Hányán tanulnak görögül? A helybeli főgymnasium V. osztályában 33 növendék közül 30 tanulja a görög nyelvet, és csak ketten nem iratkoz­tak a görög nyelvre, egyik azonban már kimaradt. = Az elhasznált levélbólyegek. Prohászka B. J. m. kir. államvasuti számtiszt (Budapest, II. Do- náti-uteza 18. I. em.) az országszerte jótékony czélra gyűjtött, illetve gyűjtendő elhasznált levélbélyegek ré­szére fé)gyűjtőhelyet rendezett be és tisztelettel kéri mindazokat, kik bélyegeket gyűjtenek, hogy azokat fajtájuk szerint kiválasztva neki díjmentesen megkül­deni szíveskedjenek, megjegyezvén, mikép kívánatra a nagyobb mennyiségű bélyegek előzetes becslés után pénzzel is beváltatnak. Kívánatosak egyátalán a régi magyar, osztrák vagy külföldiek, leginkább azonban az 1870— 1872 évi magyar levélbélyegek (fej), továbbá a mostani magyar bélyegekből az 1 (fekete), 2, 3, 8, 12, 24, 30, 50 krosak, 1 és 3 frtosak; az 5 kros (vörös) magyar v. osztrák, valamint a csonka bélyegeknek ér­tékük nincs. = Vásár. Ma, október 12-én veszi kezdetét vá­rosunkban az országos hírre vergődött úgynevezett G á 1 - v á sár, mely egyike szokott lenni a leglátoga- tottabbaknak. Érdekes képet nyújt ilyenkor Duna-par- tunk, melyet egész hosszában káposztát és zöldséget hozott dereglyék lepnek el, s a vidékről beözönlött vá­sárlók ezrei, kik a télire valót itt és most szerzik be. — Az uj bor első áldozata. Szüretünk, mely különben ma már alig érdemli meg a „szüret“ nevet, már is kezdi áldozatait szedni. Folyó hó 7-én ugyanis Reiszmann Ignácz borkereskedő J ános nevű kocsisa borhordás közben kocsijával feldőlvén, jobb karját törte. A szerencsétlenül járt embert a helybeli irgalmasok főorvosa, G s á k y Tivadar dr. kezeli. = Tüzek. Az elmúlt héten kétszer is kisértett városunkban a vörös kakas, pusztulással fenyegetvén egész városrészeket, s Isten különös kegyelmének, és néhány, igazán elismerést érdemlő ember önfel­áldozó buzgóságának köszönhető, hogy mindkét eset­ben, az ijedtségen kívül — száz és száz család nem esett az ádáz elem áldozatául. Kedden, e hó 7-én d. u. fél kettőkor, a Kör-ut 23. sz. a. lévő B ó d y János- féle házban, eddig ismeretlen okból, egy disznóól ki- gyuladt. Az alig néhány ölnyi szélességű utczák és az egymásra épült házak valóságos tűzfészekké praedesti- nálják a környéket, s egy gyenge szél, mely ily eset­ben természetszerűleg ki szokott fejlődni, menthetetlenül martalékul dobja az egész vidéket, ha a gyorsan ott termett 5—6 ember idejekorán el nem fojtja a már nagyobb dimenziókat öltő tüzet. Az oltásban részt vet­tek, kik megérdemlik, hogy neveik nyilvánosságra hozassanak, mert derék munkát végeztek, a követke­zők: Horváth Sándor kovács m., Kátay János bognár, K o h n Ádám kereskedő, G z e m m e 1 János, Schweitzer Lipót és Jakab József. — F. hó 9-én délelőtt 9 órakor a Kórház-utczában ütötte fel tanyá­ját a pusztító elem. Nagy Jánosné és S c h m i d t Peren ez házainak hátsó része égett le ez alkalommal. Az önkéntes tűzoltók s a Saxlehner-féle gyári tűzoltók E ö t v ö s Jenő vezetése alatt gyorsan a vész helyén termettek s a tüzet csakhamar lokalizálták. = Jónevtí czigányprimásunk P o z s á r Tóni jól szervezett zenekarával a fővárosból hazajött, s na­ponként a központi kávéházban gyönyörködteti játéká­val a közönséget. Különösen kiválik bandájából Gás­pár Gyula, a czimbalmos, ki ügyes játékával sok tapsot arat, mit meg is érdemel. Különben, mint hall­juk a czimbalm ozásból órákat szándékozik adni, igy tehát ajánljuk őt az e hangszert tanulók figyelmébe és pártfogásába. = Színes selyemszövetet 60 krtól 7 frt 65 krig méterenkint — sima és mintázott (mintegy 2500 különf. rajz és színben — küld egyes ruhára vagy vég­számra vám- és bérmentesen Henneberg G. (cs. és kir. udv. száll.) gyári raktára, Z ü r ich. Minták postafordultával. Levéldij 10 kr. (3) = Pénzünket ne dobjuk ki haszontalan szerekért. Kis már ton (Magyarország). Tekintetes úr! Becses soraira válaszolva tudatom, hogy a küldött B r a n d t Richard gyógyszerész-féle svájezi labdacso­kat nem csak én, de mindazok kik tanácsomra hasz­nálták, igen kitűnő szernek találták. E labdacsok leg­jobb hatását tapasztaltuk nevezetesen a következő ba­jokban : makacs székrekedésben gyomor puffadás mel­lett, rossz emésztés, elnyálkásodás, szédülés, fejfájás s aranyérben. Én 6 doboz elhasználása után, teljesen jobban lettem, most már hivatásomnak is eleget tehe­tek, ajánlani is fogom e kitűnő szert mindenkinek a ki e fajta betegségben szenved, mert bizony nagyon megérdemli. Teljes tisztelettel, önnek hálás lekötele­zettje Hacke József cs. kir nyugalmazott lóorvos. — Brandt Richard gyógyszerész svájezi labdacsai dobo­zonként 70 kr. kaphatók a gyógyszertárakban, de figyelni kell a fehér kereszt vörös mezőben s Brandt Richard névaláírására. Irodalom. = Előfizetési felhívás. Viz Zoltán, váczegyház- : megyei áldozó pap, lapunk jeles munkatársának: „Köl­temények“ czimü munkájára vettük az előfizetési felhívást, melyet a „Mindszent-Szegvár és Vidéke“ kiadóhivatala, mint a „Költemények“ kiadója bocsátott ki. A felhívás következőleg hangzik: Kellemes szolgá­latot vélünk tenni, midőn e mű kiadására vállalkozunk,

Next

/
Oldalképek
Tartalom