Váczi Közlöny, 1889 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1889-09-29 / 39. szám

1 alhat el. Formai kerekség, kifejezési igazság, mesteri hangszerelés és színezés, tiszta magyar szellem és meg­ható dallamosság egyaránt fényes tulajdonait képezik e műnek.“ Másik nagyobb zenekari műve az „Ünnepi nyitány“, melyet 1861-ben nagy tetszés mellett adtak elő a philharmonikusok. A philharmoniai társulat sok­kal helyesebb dolgot művelne, ha e műveket felfrissítené, a helyett, hogy egy csomó gyenge külföldi művel ki­szorítja a hazai zenét műsorából. Fölötte kívánatos lenne, hogy az opera igazgató­sága jövőre nagyobb gondot fordítson hazai dalmű­veinkre s hogy hazai zeneszerzőink ezentúl ne legyenek kizárva amaz intézetből, melyet nemzeti művek felkaro­lására emel szeretett királyunk. Köszegliy Géza. Városi ős vidéki hírek. = Személyi hírek. Dr. Argen ti Döme, királyi tanácsos s városunk díszpolgára f. hó 26-án ünne­pelte 80 ik születésnapját. Isten éltesse hazánk ezen érdemes tudósát az emberi kor legvégső határáig! — Mint részvéttel értesülünk, Gajáry Géza főjegyzőnk édes atyjának: Gajáry Antal lovag, kalocsai főszolgabí­rónak egészségi állapota oly kedvezőtlen fordulatot vett, hogy környezete minden órában várja a szomorú ka- kasztrófa bekövetkezését. — Dr. Rácz Béla aljárásbiró hason minőségben Budapestre helyeztetett át. Midőn távozása fölött sajnálatunkat fejezzük ki, egyúttal gra­tulálunk előléptetéséhez. — Stigliczy József fegyinté- zeti közkedveltségü tisztviselő, a gyakorlatokból haza érkezett. Legyen üdvözölve körünkben! — Steiner Aladár joghallgató, lapunk munkatársa október 1-én kezdi meg egy évi önkéntesi szolgálatát, a 24-ik vadász- zászlóaljnál. = Ünnepélyes isteni-tisztelet tartatott f. hó 23-án a székesegyházban, megyés püspökünk ő excja püspökké szentelésének évfordulója alkal­mából. A sz. miseáldozatot Neszveda István fölsz. püspök s nagyprépost ő méltósága mutatta be, fényes segédlettel. Jelenvolt a főgymn. s elemi isk. ifjúság s szépszámú közönség. = Egyházmegyei hírek. Megyés püspökünk ő exciája egyházmegyei számvevőséget állított föl, mely­nek tagjaiul V i 11 á s y István, székesegyházi kanonok elnöklete alatt Gyurcsánszky József nyugalmazott plébánost és Virnhardt Gusztáv járásbirósági hivatal­nokot nevezte ki. E bizottság feladata lesz az egyház­megyéből beérkezett számadások felülvizsgálása. — Pletrich István, nógrád-berczeli plébános, lemondván plébániai javadalmáról, nyugalomba vonult. — Áthe­lyeztettek újabban segédlelkészi minőségben Millmann Sándor Gzeglédről Uj-Kécskére, innen Kresák Géza Gzeglédre. = Afrikai hittérítő Váczon. Ft. Gzim er­mann István afrikai hitküldér, ki a váczi-egyházmegyé- nek áldozár-tagja volt, f. évi október hó 6-án azaz jövő vasárnapon a székesegyházban délelőtt 10 órakor, és a felsővárosi templomban ugyanazon napon délután 4 órakor a zambezii missio állapotáról fog előadásokat tartani. — A „Váczvidéki egyetemi iíjak köre“ október hó 9-én Budapesten a Báthory-kávéházban évnyitó közgyűlést tart. E gyűlésen fogják megválasz­tani az uj tisztikart. Mint értesülünk a kör az idén nagyobbszabásu Katalin-bált szándékozik rendezni. Kí­vánjuk, hogy a szünidei hosszú pihenés után a kör honnan fogaskerekű gőzkocsin indultunk fel a Rigi- Gulmra. Ezen út ismét másfél óráig tartott, rémséges de egyszersmind élvezetekben dús másfél óráig. A pálya a hegy oldalán vezet, mi közben egy alagúton s egy vashídon is áthalad. Szédítő magas lejtőkön, zajjal csör­gedező hegyi patakok s leomlással fenyegető sziklahe­gyek között, ott halad felfelé a görnyedt mozdony, egyetlen vaggonnal, melybe hatvan utas fér. A moz­dony ütemszerű dübörgése, a hegyoldal meredeksége, melybe a pálya vésve van, az utasok hallgatag viselete, mindez rérnitőleg hatott reánk. Lassan-lassan elmarad a tó sötétzöld tükre, s vakító fehérségű hegyek tűnnek szemeink elé, melyekről fogalommal sem bírhat, a ki nem látta. A pálya egyes pontjain vendéglők, állomá­sok vannak, hol élelmes leánykák havasi gyopárt, csok­rokat s gyümölcsöt árulnak. Itt-ott még holmi rét is látható, melyen tehenét legelteti egy-egy iskolavégzet- len legény, vagy szénát gyűjt egy-egy aggodalmas gazda. Majd egy óráig kúsztunk már ezen a furcsa pá­lyán, midőn egyszerre paloták közt találtuk magunkat. Kaltb£d gyönyörű magaslaton épült gyógyhely, egész kis város ott a magasban. A kaltbadi állomáson nagy­számú úri nép időz, nyaral. Innen nézve a tó már ki­csinynek látszik, hűvös havasi szél leng a hegyek fö­lött, s az alacsonyabb járású felhőket már felülről látni. Jó egy negyed óra múlva fenn voltunk a Rigi-Gulmon, honnan a kilátás elragadó, leírhatatlan. Maga a csúcs 1800 méter magas, s még néhány méternyi deszka-gloriette is van a hegyében. Erre is felmásztunk. Előttünk a legszebb havasok és jégmezők, alattunk a légben úszkáló lomha felhők százai, egyes völgyekben tejfehér ködtenger, lábaink alatt a világhírű Rigi kopott sziklái. Flozzá a népcsoportok, a világ min­den részéről idegenek: festői, páratlan látvány! A magaslaton különben elég vígan megy az élet. Van ott vagy hat vendéglő (hotel,) zene, posta, vasúti állomás, honnan több irányban lehet kirándulásokat tenni a havasok közé. Szóval az ott időzök kényelmé­ről teljesen gondoskodva van. A fogaskerekű közieket dés órankint történik, le és fel. Szerencsés az, ki derül- napra talál, mert néha hétről-hétre köd borítja a he­gyeket, s nem lehet akilátást élvezni, ilyenkor tehát a felmenés kárbaveszctt munka. Mi szerencsések voltunk. De még aznap délután beállott a ködös idő, s a kik utánunk jöttek, már nem láthattak semmit. Lejövetkor azonnal hajóra szálltunk, s Luzernbe vissza érkezvén, a város nevezetességeit tekintettük meg. I tagjai, mint tavaly, úgy az idén is, mindenben dere­kasan megállják helyüket. = Az aradi vértanúk emléke.'Október 7-én reggel 8 órakor a felsővárosi plébániai templomban gyász-isteni tisztelet fog tartatni az aradi vértanuk lelki nyugalmáért. = Köszönet-nyilvánítás. A lőházban f. hó 15-én megtartott mulatság tiszta jövedelméből a hely­beli szt. Vincze egylet nemes czéljaira 68 frt 76 kr. adományoztatott. Ezen nagylelkű adományért a kath. Legényegyletnek, mely az előadást rendezte, a n. é. rendezők- és közreműködőknek, kik a jótékonyság érde­kében fáradoztak, valamint a kegyes adakozóknak és m. t. közönségnek, a szegények nevében hálás közö­netet mond Á Váczi Páli szt. Vincze Egylet El­nöksége. = Az italmérési engedélyek kieszközlésére irányult kérvények beadásának határideje e hó utolsó napján jár le. A kérvények hatósági bizonyitványnyal felszerelve (melyben az önrendelkezési jog, illetőségi hely, erkölcsi magaviselet és azon körülmény, hogy fo­lyamodó az italmérési jogot már előzőleg is gyakorolta) egyenesen a pestvidéki pénzügyigazgatósághoz kül­dendők. = Tűz. Múlt hétfőn (szept. 23-án) a délutáni órák­ban Goldschmidt Salamon helybeli lakosnak az „Új­világhoz“ czimzett s az Árpád utczában levő korcsma helyiségében tűz ütött ki, melyet azonban a járó-kelők észrevévén, a nagy szélvihar daczára is csakhamar el­oltottak, úgy hogy mire tűzoltóink a helyszínére meg­jelentek, már nem is találtak oltani valót. Rendőrsé­günk a tűz kiütése okainak kinyomozását rögtön meg­kezdette s miután az előnyomozás adatai szándékos gyújtásra engedtek következtetni s a szándékos gyújtást illetőleg igen terhelő gyanuokok maga Goldschmidt Salamon, mint korcsma tulajdonos és fia Goldschmidt József ellen merültek fel, rendőrségünk mindkettőjüket letartóztatta, ezek közül azonban Goldschmidt Salamont kihallgatás után nyomban szabadlábra helyezte, Gold­schmidt Józsefet pedig a váczi kir. járásbíróság, mint büntető bírósághoz kisértette át, a hol sikerült neki kezesség mellett hasonlólag szabad lábra helyeztetni magát. Ennyit egyelőre; mert további részletek közlé­sével nem akarjuk a bíróság által már folyamatba tett vizsgálatot meghiúsítani. Annyit azonban mégis kény­telenek vagyunk felemlíteni, hogy a fáma azt hirli; mintha Goldschmidt S. házát tulbiztositotta volna és hogy hasonló stiklijei már Patakon is voltak, a honnan nemrég Váczra tette át sátorfáját és itt a községi ille­tőséget is megszerezte. * = Betiltott marha vásárok. Pest-Pilis-Solt- Kiskunmegye alispánja, a megyében járványszerüleg fellépett száj- és köröm fájás néven ismeretes marha betegség következtében Kurz m. kir. állami budapesti főállatorvos javaslata alapján a megye egész területére nézve a marha vásárokat, tehát nemcsak a heti, hanem országos vásárokat is, további intézkedésig betiltotta. Ezen intézkedés törvényen alapszik ugyan és indokát a töryényben leli, de feltűnő hogy a megye a tilalmat nem terjeszti ki kizárólag a szarvasmarhákra, mint a melyek közt a járvány grasszál, hanem kiterjeszti azt a juhok kecskék és sertésekre is úgy, hogy „további intézkedésig“ egyetlen vásártartásra jogosult városa vagy községe sincs a megyének, melynek piaczára élelmi czikkek, iparczikkek, lovak és szamarakon kívül mást vinni lehetne. Érzékeny csapás ez megyénk la­Megnéztük a hattyú-gyarmatot, hol fekete hattyúkat nevelnek, s ennek közelében a „vízi tornyot“, mely nem más, mint a tó vizében emelt óriási kőtorony, melyben árú-csarnok van. Itt aztán be is vásároltunk jóféle ol­csó szivarokat és egyet-mást. Aztán elmentünk a Glet- scher-kertbe, hol be is csaptak bennünket, csak úgy mint Párisban, midőn a Concorde téren felállított rém­séges nagy látcsőbe belenéztünk; mert mint a szájas hírnök hiresztelte, úgy lehet onnan látni a Jupiter csil­lagot, hogy szinte eszeveszett gondolat lenne közelebb menni, hogy jobban lássa valaki. Bele néztünk hát a nagy biztatásra, s alig láttunk valamit. De azért a bor­sos taksát le kellett szúrnunk. A Gletscher-kert tulaj­donképen oly hely volna, hol a hegyomlások által oko­zott, s a jéghegyek által fedett kő-átalakulások szem- lélhetők. Bementünk, megnéztük. Szédelgés az egész. Látni ugyan egyet-mást, de oly silány bemutatásban, s oly kisszerű összeállításban, hogy alig érdemes meg­nézni. Meg is bántuk, hogy bementünk, s szinte örül­tünk, hogy esett, mert így hamarosan ott hagyhattuk. Legérdemesebb volt az egészben, domborműben szem­lélni az egész ország jeges hegyeit. Egy leány muto­gatta rengeteg hosszú nádpálczával. Láttuk a Pilátus- hegyet, a Finsteraarhornt, stb. jeges hegyeket, itt per­sze kicsinyben és másolatban. Áztán a székesegyházat, s a hires luzerni szikla-oroszlánt tekintettük meg, on­nan pedig szállásunkra siettünk, másnap reggel Tyrol felé veendők utunkat. * * A ki Schweizben nem volt, azt gondolná, hogy ott nincs is egyéb, mint csupa fenyves és havas. Pedig egészen máskép áll a dolog. Vannak Schweizben gyö­nyörű völgyek, sőt búzatermő mezők is. Ott pl. hol a vasút vezet, nagy terjedelmű sikföldek vannak, alacsony halmokkal, erdőkkel, patakokkal. Vannak ismét vidé­kek, hol a havasok egymást érik. Schweiz gyönyörű ország. Tavai a világ legszebb tavai, erdői a világ legszebb erdői. S helységei, házai, az ott uralkodó tisztaság és csinosság, az üde levegő, a békés, csendes, szorgalmas lakosság, a bájos vidé­kek, az enyhe éghajlat nyáron, mind oly dolgok, me­lyek ezen országot a világ egyik legkellemesebb, leg­kedvesebb országává emelik. Még nem is pitymallott, midőn Luzernból tovább indultunk. Zürichbe délelőtt 10 órakor érkeztünk. B. I. kosságára általában, de érzékenyen sujtatnak ezzel adó­fizető polgársaink, kik azzal a reménynyel kecsegtették magukat, hogy a mi lábas jószága, például szarvas- marhája, kecskéje, birkája vagy sertése van, azt el fogja adni s az eladás árából kifizeti adóját s meg­menti ez által szegény kunyhóját attól, hogy egyetlen vánkosától meg ne fosztassék. Igazán súlyos csapás ez megint, szegény hazánkra. Úgy hiszszük, hogy nem fognak minket izgatóknak tekinteni, ha azt proponál­juk, miszerint tekintettel az állatvásárok beszüntetésére, illetékes helyen intézkedés tétetnék, hogy az adóprést és a vásári tilalom tartamára, hasonlóképen beszün­tesse működését, most különösen, midőn már a tél is nyakunkon van. = Öngyilkosság. Schmidek Vilmos, pozsonyi születésű izraelita, múlt szerdán Budapestről Váczra jött. Itt beszállt az „Arany-koronáMioz“ czimzett ven­déglőbe és szobát kért, hol ott azt mondták neki, hogy van szoba számára, mit azonnal el is foglalhat. Á szobát körültekintvén úgy látszik nem tetszett neki mert hirtelen összeszedköződött s annak kijelentésével, hogy nem sokára visszatér, a vendéglőből eltávozott. Másnap mint az izraeliták uj éve napján délfelé jelen­tetett városi rendőrségünknél, hogy a „Curia“ ven­déglő egyik földszinti vendégszobájában egy ismeretlen, mintegy 54 éves kinézésű idegen felakasztotta magát s valószinüleg már meg is van halva. A mentő intézke­dések rendőrségünk részéről nyomban meg is tétettek, de már késő volt minden. A szerencsétlent az életnek többé visszaadni nem lehetett. — Zsebeit kikutatván találtak nála 1 frt 92 kr. készpénzt és egy plajbászszal irt czédulkát, mely utóbbin arra kérte bizonyos kedves Amáliáját, hogy pénzzavarából 400 írttal segítse ki. Úgy hiszik, hogy a szerencsétlent pénzzavarok kerget­ték a halálba. Kórházba szállíttatott, honnan elteme­tése következett. Megállapittatott az is, hogy ez volt azaz egyén, a ki a Koronán szobát kért, de oda többé vissza nem tért és neve Schmidek Vilmos. = A 30.000 példányban megjelenő »Budapest« czimtt képes politikai napilap, — mely immár Xlll-ik évfolyamát futja, — évröl-évre nagyobb elterjedésnek örvend. Ma már annyi pél­dányban jelenik meg, hogy két rotAciós-gépen nyomják, a mi hírlapirodalmunkban valóban páratlanul álló eset. A »Buda­pest« e szokatlan elterjedését egyrészt határozott nemzeties füg­getlen irányának és kitűnő tudósításainak, másrészt pedig ere­deti rajzok után készült képeinek köszönheti. A »Budapest«, — nem csinálva két kulacsos politikát, mint az mai napság már a hírlapirodalomban is szokásos, — nyíltan és kitártéiul Magyarország teljes állami fiiggellensége és ön- allósátta mellett küzd. Azt akarja, hogy legyen önálló vámterületünk, nemzeti hadseregünk, saját bankunk, külön kül­képviseletünk; szóval odatörekszik, hogy hazánk minden idegen beavatkozástól menten saját maga intézhesse államügyeit. S e tö­rekvésében politikai életünknek olyan kitűnőségei támogatják, mint Irányi Dániel, Ugrón Gábor, Madarász József, Th dy Kálmán, Polónyi Géza, Tors Kálmán, Petrich Ferencz, Lakács Gyula, Orbán Balázs, Tóth Ernő, Enyedi Lukács, Mezei Ernő stb., kiktől ismételten hozott már a »Budapest« nagyérdekű közlemé­nyeket, s a kiknek Ígéretét bírja a szerkesztőség, hogy a lapot szellemileg továbbra is támogatni fogják. De a »Budapest« nyil- tan bevallott politikai irányának szilárd és következetes megtar­tása mellett arra is kiváló gondot fordít, hogy olvasói úgy a ha­zai, mint a külföldi nevezetesebb eseményekről gyors és megbíz­ható értesülést nyerjenek. E végből olyan levelezői kart szervezett, a minő egy lapnak sincs. Csak itt az országban 254 rendes leve­lezője van a »Budapest«-nek. E mellett állandó tudósítókat tart Bécsben, Belgrádban, Bukarestben, Berlinben, Konstantinápoly­ban, Párisban, Pétervárott, Rómában, Szófában. Zágrábban és New-Yorkban. A párisi kiállításra külön állandó tudósitót és rajzolót küldött a »Budapest.« — Turinban, Kossuth Lajos nagy hazánkfia külön is fogadta ez év nyarán a »Budapest« rajzo­lóját, kitől több eredeti rajz vár megjelenésre. — A szórakoztató olvasmányokra szintén nagy súlyt helyez a »Budapest.« — Tárca­rovata élénk és változatos; a mit eléggé igazol az is, hogy a kö­zelmúltban irodalmunk majd mindegyik jelese felkereste dolgoza­taival a »Budapest«-et. — Költeményeket hozott: Ábrányi Emil­től. Bartók Lajostól, Illyés Bálinttól, Inczédi Lászlótól, Kiss Józseftől, Komócsy Józseftől, Kisteleki Edétől, Koroda Páltól, Ney Ferencztől. Luby Sándortól, Pósa Lajostól, Petri Mórtól, Reviczky Gyulától, Várady Antaltól stb. —Tárczákat Írtak: Áb­rái Károly, Bródy Sándor, Degré Alajos, Erdélyi Gyula, Hal­ler József gr., Murai Károly, Porzsolt Kálmán, Seuök Zsigmond, Sziklay János, Tolnai Lajos, Vay Sándor gr., stb. Regényeire hasonlókép mindig kiváló gondot fordít a »Budapest « arra töre­kedvén, hogy ne csak érdekfeszitők, hanem irodalmi színvonalon állók is legyenek, a mire nézve különben elég kezességet nyújta­nak állandó regényírói, u. m. V. Gaúl Karolina, Murai Károly, Mártonffy Frigyes, Sziklay János, Mátrai B. Béla, Tolnai La­jos, stb. Ezek mellett a »Budapest« folyvást hítrom regényt közöl egyszerre, sőt midőn közlendőinek anyaga megengedi1 négy regényt is közöl, mint azt a nyár folyamán is tette. — Ezeken kívül, »Uj Budapest« czim alatt vasárnaponként humo- risztikus hetimelléklet csatoltatik a főlaphoz egészen ingyen. E humorisztikus melléklet kifigurázza a politikai és társadalmi élet ferdeségeit, hoz jóízű adomákat, tréfás megjegyzéseket; végül pedig minden héten egy-egy talányt közöl, a melynek megfejtői között értékes jutalomkönyveket sorsol ki. — Ha még tudjuk, hogy e lap »Kis Gazda« rovata úgy a mezőgazdaságra, mint az ipar­ügyekre kiváló gondot fordit, s a közgazdaságot, — a többi la­poktól eltérőleg — akként kezeli, hogy az bárki által könnyen megértessék ; úgy bátran elmondhatjuk, hogy a »Budapest« — mely tényleg a legolcsóbb lap hazánkban — minden tekintetben alkalmatos arra, hogy minden magyar család állandó látogatója, házibarátja legyen. JElöflzetési Arii egy hóra csak 1 írl, negyedévre 3 írt, félévre 6 frt, egy évre 12 frt. — A »Budapest« előfizetői még a kővetkező ked­vezményben részesülnek : Aki egész évre előfizet s az előfizetési összeget (12 frt) egyszerre küldi be, az a »Buda­pest« Nagy Képes Naptárát ingyen, aki fél évre előfizet s az előfizetési összeget (6 frt) égj szerre küldi be, az a »Budapest« Kis Képes naptárát ingyen vagy a Nagy Képes Naptárt 40 krért, aki negyedévre fizet elő s az előfizetési összeget (3 frt) egyszerre küldi be; az a »Kis Képes Mese naptárt« ingyen vagy a Nagy Naptárt 50 krért, vagy a Kis Naptárt 25 kr. ked­vezményes ár mellett fogja kapni. — Mutatványszámokkal bárkinek ingyen szolgál a »Budapest« kiadóhivatala. IV. kér., Sarkan- tyús-uteza 3. sz. a. = A »Kis UjsAg« hazánk legolcsóbb politikailag függet­len néplapja — Jelszava: »Népjólét és független Ma- gyarorszíig!« Van benne jó vezérczikk, a legfontosabb politi­kai hírek, érdekes helyi és vidéki közlemények a legkimeritőbb tudósításban, 2 érdek feszítő regény, stb. Előfizetési árak: 1 hóra 75 kr., egy negyed évre 2 frt 25 kr., egy fél évre 4 frt 50 kr. — Mutatványszámokat ingyen küld a »Kis Újság« kiadóhiva­tala, Budapest, IV. kér., Sarkantyús-utcza 3. szám. = Süketek figyelmébe. Egy egyén, ki 23 évi süketségétől és fülzúgásától egy egyszerű szer haszná­lata következtében megszabadult, annak leírását német nyelven bárkinek, ha hozzá fordul, ingyen megküldi Levélczim: J. H. Nicholson Wien, IX. Ivolingasse 4. 31—52. Laptulajdonos és felelős szerkesztő: Varázséji Gusztáv.

Next

/
Oldalképek
Tartalom