Váczi Közlöny, 1888 (10. évfolyam, 1-53. szám)

1888-09-30 / 40. szám

mrnam

lálják meg fáradságodat. A melegebb zugolyok olyan virágokat fakasztanak, milyeneket csak déli Franczia- ország vagy Isztria mutathat fel. A vadász űzhet itt elég vadat, szárnyasat és lábasat, olyat is, mely nem fut tőle, őz és zerge módjára.

Mi mindent megunt, uj élet-ösztönt nyerhet itt. Mehádia kielégít mindenkit.

A touristának is, kit a természet szépségei messze csalnak el, itt, hol a zöldkoszorus Kárpátok a szőke Dunával ölelkeznek, jó kiindulási pontja van.

A Kazan-szoros, hol milliárd fehér gyöngyöt szór a viz, Ada-kálé török sziget, hol letűnt nagyság romjait őrzi a történelem múzsája, a Vaskapu, éles-hegyes szikláival, a Traján-hid rom-emléke Turnu-Severinnél, a koronakápolna is, hol hazánk történetének egy lapja van, megannyi érdekes helyek.

Mehádiáról szól most az ének.

Mig másokat édes álom ringat lágy ölében, nézzünk mi szét a völgy szép kertjében, melyet édennek is bátran mondhatunk.

Az ég felé nyúló triász-mészkő sziklafalak, völgy ölén a kiskertnek, jó kerítésül szolgálnak, ha jön az orkán virágokat, letiporni vagy megtépázni a koronások ágait; a sivár, zord és kietlen sziklafalak, nem engedik meg.

Kinek szűk e keret, mit e kép tölt be, felhághat a határt képező falnyulványon Jelenica maré (4008') Hunka-kamena (3906'), Suskulni (3822'), Serbán (3516') és Domogled (3654/) magas csúcsára, honnét messzire leláthat Oláhország síkjára, hol sokan szeretnék ezt a jó határkövet, melyet a természet maga tett le, odább tolni. Hiú dolog, erőlködés. Maradjon e föld mienk, magyar vértől sokszor ázott az. S csakugyan, e gyöngyvidéken, habár nem is emelkednek a hegyek fellegekig, még az is jól érezheti magát, ki a szárazföld összes fürdőit és szép helyeit bejárta már, mert a szemlélő utazó figyelmét, sok köti le itt. Elgondolkodik az elme, elmereng a szem, hacsak látja Európa legrégibb fürdőhelyét.

Meg-megállok a gyógycsarnok előtti terrászszerü park közepén. Látom az egész fürdőt két sorházával; előttem a fedett sétány, mely félkör alakban köti ösz- sze a három legimpozánsabb épületet. A parkban délszaki és honos virágok versenyeznek szinpompával, illattal. Hisz e szép völgyben, hol nyugalom ütött tanyát, 534 lábbal alig vagyunk magasabban Ádria partverő hullámainál. Mellettem egy ugrókút önt ércz-orosz- lánok szájából gyöngyöző vizet, márvány-medencze öblös szájjal nyeli el. Mellette egy bronz Herkules emlékeztet a rómaiak „ad aquas Herculi sacras“ fürdőjére, melyet Traján császár fedezett fel, mikor erre vitte légióit. Előbb temploma is volt itt Herkulesnek, most (csak szobra, melyet eső áztat.

És. az a sok emléktábla, melylyel a római impe- rátorok a gyógyforrásokat Herkulesnek szentelték, — elég volna egy, a hajdankorban virágzott városra. — Herkules fürdőnek a régi Dácziában nyilván nagyobb szerep jutott.

Hygiea s Aesculap templomainak romja sincs már. Anyagából újra épített a kor, klaszszikus téglából — paraszt házat.

A források sokasága, gazdagsága, különféle gyógy- hatása, a palotaszerüleg emeli épületek, szállóházak, a minden igényeknek megfelelő kényelem a fürdőben és fürdőn kívül, szóval minden, európai színvonalra emelte már Mehádiát.

A „Ferencz-fürdő“ ott lenn, egy magában, renoválás után áhítozik; rösteli, hogy igy elmaradt társaitól.

Fölebb a kupolás „görög templom“, a természet templomában, kis oltárrá törpül.

„Mária-fürdőben“ a 13 öl hosszú tükörfürdő, díszére válnék „dunai“ bármely uszodának is. Gyógyhatású vize csöveken jön a -Herkules-forrásból.

Következik a torony és erkélyekkel díszített szállóház 118 lakszobával. Legújabb Ízléssel építették. Llom- lokzatán sok faragvány van, udvarában ártézi kút. Fővárosi minta-szállodát nem lehetne máskülönben berendezni.

Az oszlopsoros és ivezetes, renaissance-izléssel bazilika formára épült gyógy-csarnok itt középen, a társasélet gyupontját képezi. Homlokzatán a nemzetiségek allegorikus alakjai vannak. Kiket szétszór ezer érdekpolitika, összehozza a betegség. Belől az épület három hajójában sok hely van táncz- és hangversenyre.Vörös bársony bútorzata s az ezüst terem freskói is nagyon szépek. Átellenben, ott, hol előbb sziklák halmozódtak fel a Gserna jobb partján, csinos hid vezet át a Szá- páry-fürdőhöz. Uj épület, hét kupolával büszkélkedik, csakúgy ragyog a felhalmozott sok pompától. Modern berendezése, bármely világfürdőnek is díszére válnék; a legkényesebb Ízlést is kielégíti.

Ha most a Gserna hidján átmegyünk, egy csoportban találjuk a „Karolina-fürdőt“, „katonai fürdőházat“, a szép kupolás „Erzsébet-fürdőt s a legnagyobb és leglátogatottabb „Lajos-fürdőt“.

Ezek mellé szállodák s vendéglő-épületek csoportosulnak a jobb parton s egész utcza a balparton. Némely ház egész katonai kóroda. Boszniából hozott sok rheuma gyógyult meg bennük.

Most pedig jer, szives olvasó s a Gserna jobb partján tégy velem egy szép sétát, menjünk el a „Her- k 111 es-fürdőbez “, „ rabló “ és „ izzasztó-bari angokhoz “,

lépjünk fel a „Gsorics“, „Schneller“ és „Goronini“ magaslatokra. A tölgyek őserdeinek árnya fog kisérni u Iáinkon.

A kath. kápolnától indulunk. Az ut kissé menedékes, de kényelmes padok adnak jó pihenőt s lombos hársfák sok virága jó illatot.

Itt egy hasadékból gőz szállong fel, ott meg vízvezetési romok vannak, melyeket az ó-kor felejtett itt.

A tulajdonképeni I lerkules-fürdő legkevésbé lep meg. A ezézárok fénykorában szebb lehetett, fényesebb és gazdagabb is, mikor a „domus aureá“-búl ezer pompa terjedt mindenfelé.

Zajjal, zúgva, alvilági félelmes morajjal, hasadékból tör elő a 32°-os hévíz vastag vizsugárban. Vizbö- sége legnagyobb a kontinensen. Ötezer köblábnál is több vizet ad egy órában.

Ida Csehországban lenne, világraszóló reklámot csináltak volna már neki.

Érdekes benne a közfürdő sziklafalán egy Herku- j les-clombormü maradványa. Alig lehet már kivenni, hogy Herkules volt. Ezt a dombormüvet a köznép valósággal megette. A kinek a lába fájt, Herkules lábából, a kinek feje, LIerkules fejéből vakart le egy adag port, bogy vízzel keverve bevegye. így pusztította el a babona szegény Herkulest, mert a spárgatakaró formájú oláh sapka alatt, kevés volt abból, mit bülcse- ségnek nevezünk.

Ha az izgatva erősítő, égvényes vegyhatásu és kénvegyületeket tartalmazó vízben megfürdünk, Herkules erejéből belénk is vándorol egy kevés, legalább ismét nagyon könnyen esik a felmenés a rabló-barlanghoz.

Füstös szirt-odú ez, tespedt nyugalom mozdulatlan háza. Inkább pásztor emberek búvhelye lehetett valamikor, mikor a lderkules-fürdőkre a hanyatlás korszaka következett. A monda azonban azt tartja róla, hogy egykor innét ólálkodtak arablók azokra, kik bajaikban a forrásokat keresték fel; az áldozatokat azután egy földalatti utón egy közeli várba hajszolták el.

Nincs a barlangon semmi különös, többet ér a megtekintésével járó testmozgás, mert körülbelül másfélszáz lépcsőn kell felmenni.

Közel van ehhez az „izzasztó barlang“. Természetes gőzfürdő, de ezért nyáron, nem jönnénk fel; érdekesebb hallgatni, mint tör fel a hévviz moraja ezer láb mélységből. Természet erőinek rejtelmes nagysága.

A közel „Csorics-magaslat“-ról szép kilátás nyílik alantra.

Pásztor furulyája, gerlicze búgása, madarak éneke, lombok suttogása, melyiket hallgassuk ?

A „Schneper-magaslatról“ a fürdő-telepre igéző kilátás kínálkozik. A G000 fürdővendég közül, kik a Herkules-fürdőben évente megfordulnak, a gyógycsarnok előtt mindig lehet sokat látni, virágok közt andal- gókat. Délmagyarország legszebb gyöngye ez, természeti szépségektől ékes, hogy versenyre kelhessen, mit közelben a Duna folyása Kazánnál felmutat, három ország határa közt.

A „Goronini-magaslat“ azonban az, mely uralkodik a környékén, azért e szép kilátási pontot szeretik is a fürdő vendégek felkeresni. Elragadó képek! Svájcz sem nyújthat különbeket.

Átellenben meredélyes magasságban s beláthatatlan hosszúságban fehéredik a sziklafal. A mély völgy még mélyebbnek látszik innét, s a völgy ölén a pázsitok a tar szirtekhez ellentétet képeznek.

Középen és alantabban a Gserna folyó tengerszinti vize hol siet, hol meg játékot üz sok eséssel.

Fölötte a sziklafalat mintha csak késsel vágták volna meredekre. A napfényt fehér sugarakban veri vissza. Kőszáli sasok s egyéb orv-madarak szállongnak fölötte a levegőben s a tar szírt alatt festői képen terül el a fürdő-gyarmat.

Mindezen jó megnyugvási és szép kilátási pontokat akkor nevezték el, mikor hazánknak a szebb jövő felé, rossz kilátása volt. Most azonban, dúló csaták után, itt fenn a tisztább légkörben, egy hajdankori erőditvény romjain, szárnyakra bocsáthatjuk gondolatainkat c jeles fürdőhely tizennyolezszázados múltjába. Hisz e rom maga is a múltnak hírmondója lett, Traján légiói után dúlt itt török s a tatárnál is tatárabb nép.

A szilieket a mennykövek hasogatták, kilyukgat- ták, földrengések a hévvizeket felforgatták, megzavarták.

Lezajlott és elmúlt minden, s a nyugalom visszaköltözött. Ha minden elpusztul, mit emberkéz itt épített, a természet akkor is még tovább virul. A völgy varázsa itt marad, vonz, csak vonz ide.

Városi és vidéki hírek.

= Az új évnegyed alkalmából felkérjük lapunk tisztelt előfizetőit, miszerint előfizetéseiket mihamarább megújítani, illetőleg hátralékaikat beküldeni és anyagi áldozatok árán fenntartott lapunkat minél szélesebb körben terjeszteni szíveskedjenek.

= Október <>-ika. Az aradi vértanúk lelki nyugalmáért, szombaton azaz folyó évi október 6-án, reggel 8 órakor, a felső plébánia egyházában, ünnepélyes gyászistentisztelet tartatik, miről a tekintetes hatóságok, testületek, egyletek és a t. ez. közönség tisztelettel értesittetnek. Az 1848/4í)-iki honvédek.

= Megyés püspökünk' ő excja f. hó 23-án ünnepelte egész csendben püspökké szenteltetésének 11-ik évfordulóját. A székesegyházban megtartott nagymisén Nesz ve da István fölsz. püspök ő méltósága celebrált.

= Személy i hírek. Ngs V i 1 1 á s i István ka- nonoki stallumát holnap foglalandja cl. Üdvözöljük körünkben. — Réty Ignácz, városunk polgármestere szabadságideje lejártával körünkbe érkekezett s hivatalát tényleg elfoglalta. — Reiser Béla boroszlói uljá- ból, Intzédy Soma pedig Bécs melletti Kaltenleid- gebenből haza érkeztek.

= Jágyliíízmegyei liirek. Kineveztettek: Egyházmegyéi ügyészszé dr. Mi 11 é n y i Gyula kanonok, főgymnasiumi püspöki biztossá pedig Kan da István kanonok. Továbbá alesperesekké: Szabad József p.-hatvani plébános a székesegyházi, M a 1 ej k a Vilmos a fóthi s T rabal ka Járips a romhányi kerületben. Kerületi jegyzőkké : L i'e s z k óvsz k y Pál az ujszászi, E b e n Mihály a. csongrádi, S z e d o g 1 a v i t s Ferencz a fóthi, Korber Antal a zsáinboki és Hr as zna János a soroksári kerületben. Segéd lelkészül kinevezte- tett Kovács Kálmán Algyőrc, Mayer László Félegyházára ; Stoics Károly hatvani általános admi- nistrátorrá neveztetett ki.

= tiimrpélyes gyAs/.mise. A megholtak

lelki üdvéért XIII. Leo pápa ő szentsége jubileuma alkalmából és rendeletéből f. h. 23-án (hazánkban 24-én) világszerte általános gyászmisék tartattak. A székesegyházban Neszveda István fölszentelt püspök ő méltósága mutatta be a legszentebb áldozatot, fényes segédlettel, nagyszámú közönség példás részvéte mellett. Ugyanily gyászmise a többi egyházakban is bemutattatott.

= r j plébánia. A vácz-cgyházmegyei püspök,

S c h u s t e r Konstantin ő excellentiája, átiratilag értesítette Pestmegye alispánját, hogy a város közvetlen közelében levő Erzsébetfalva és Kossuthfalva községének — melyek eddig egyházi szempontból Soroksár községéhez tartoztak — különálló s független plébániát szervezem! s az f. évi nov. havában működését megkezdendi. („ Egyetértés. “)

= Peslmegje iuségiigyl bizottsága f. hó

26- án tartott ülésében teljesítette Vácz városának kérelmét, hogy ama 4334 frt 60 krt, amely összeg a városnak inségi segélyzésre adatott, a dunai védfal építésére fordíthassa s a munkálatokhoz a filókszéra által elpusztult szőlőknek Ínségre jutott tulajdonosai és napszámosai alkalmaztassanak.

= A* egyházmegyei ny iigdij segély alap kezelő bizottságába a központi papság részéről f. hó

27- én Rózsahegyi Gyula püspöki titkár és dr. Kazal y Imre hittanár választattak be.

= Möszönel nyilvánítás. A népünnepély rendező bizottsága Elnökének szives engedélyéből közöljük a következő jegyzőkönyvi kivonatot. Kivonat a „Váczi Páli szent Vincze Egylet“ 1888. augusztus hó 9-én tartott XXII. rendes gyűlésének jkönyvéből. 2. Az Elnök jelenti, hogy a f. évi jut-. 22-én megtartott népünnepély rendező bizottsága 434 frt 76 krt bocsátott jótékony Egyletünk rendelkezésére, mint a népünnepély tiszta jövedelmét. Az Egylet ezen nagylelkű adományt a legnagyobb köszönettel fogadja. Ily példás jóakarat Egyletünk nemes czélját, városunk szegényeinek rendszeres segélyezését hathatósan mozdítja elő, s mig sokak arczárói letörli a-nélkülözés könnyeit, egyszersmind örök hálára kötelezi önzetlen jótevői iránt. Miért is az Egylet úgy a n. é. közönségnek áldozat készségéért, mint a rendező bizottságnak nemes buzgalmáért s a közreműködőknek lankadatlan fáradozásaikért jkönyvileg hálás köszönetét szavaz, s erről a n. é. p rendező bizottságot, tekintetes F ó t h y Gyula rendb. elnök ur czimére, — jkönyvi kivonatban értesittetni határozza. Kmf. Jegyzetté: B u c s e k István e. titkár.

= Pályázatok. A XIV. számú püspöki körlevél pályázatot hirdet a lierencsényi, ujszászi, továbbá a rákos-csabai és sztmárton-kátai plébániákra okt. 10. illetőleg 15-ikéig terjedő határidővel.

= Kandeláberek. A város részéről megrendelt négy kandeláber megérkezett s a székesegyház előtti gyöpön helyeztetett el — hosszában. Meg- jelenésöket örvendve jelentjük s óhajtjuk, hogy azon „kedélyes félhomály“, melyet „g á z o 1 u n k“, valahára oszladozni kezdjen. Legyen szabad remélnünk, hogy legközelebb már azoknak m á s i r á n y ú elhelyezését, azaz felállítását is jelenthetjük.

= Gazdasszonyáink figyelmébe. Nem ritkán boszankodnak gazasszonyaink a felett, hogy nagy gonddal eltett ugorkáik felül penészesednek, illetőleg megvirágosodnak. Eme káros jelenségtől úgy óvhatjuk meg ugorkáinkat, ha egy kis vászonzacskóba 20 gr. mustárt teszünk s e zacskót a hordóban levő ugor- kákra helyezzük. A mustár ellensége lévén a penészgombáknak, ezek keletkezését megakadályozza.

= Játékon jc/.élíi hagyomány. R ö k k Szilárd, budapesti polgár, jótékony czélokra százezer forinton fölül hagyományozott. A többi közt a váczi siketnémák intézetének 4050 frt van hagyományozva. Az alapítványi összegeknek rendeltetési czéljaikra leendő fordítását s az ezzel összefüggő teendőket az elhunyt a fővárosi tanácsra bízta. A szerencsétlenek áldása kisérje porait!

= A fegyver nem asszony kezébe való.

E hó 22-én délután majdnem végzetes lövés történt Flobert puskából. Egy látogatott udvarban egy úrnő — kinek nevét kiméletből elhallgatjuk — kikapta egy férfi kezéből a fegyvert s ezélzás nélkül elsütötte. Az átelleni ablaktáblán behatolva a golyó, hajszál hija, hogy egy ott foglalatoskodó férfi fejét nem találta. Nem való fegyver asszonykézbe.

= Gyászliir. Fóty Gyula városi számvevő jegyzőnket újabban súlyos csapás érte nővére F i 1 s e r Anna, Bayr Manó városi iskolai igazgató neje, Pécsben f. hó 26-án elhunyt. A család részéről a következő halotti jelentés bocsájtatott ki: Bayr Manó, Fiiser Ferencz, József, László, Paulin, Fóty Gyula, úgy özv. Strössner Györgyné szül. Bayr Antónia, Bayr Ferencz, Bayr Andrián és Szadovszky Nán- dorné szül. Bayr Berta mint férj, testvérek, illetve sógor- és sógornők továbbá számos rokonok nevében is szomorodott szívvel jelentik Bayr Manóné szül. Fiiser Annának Bécsben folyó évi szeptember hó 26-án, d. u. fél 4 órakor életének 36-ik s boldog házasságának 15-ik évében hosszas szenvedés és a halotti szentségek ajtatos felvétele után történt gyászos elhunytát. A boldogult hült tetemei Bécsben folyó hó 28-án d. u. 2 órakor a VI. kér. plébánia templomban történt beszen- telés után Váczra szállíttatván, az alvárosi sirkertben lévő Virter-féle kápolnában helyeztettek ravatalra, honnan ugyan az alvárosi sirkertben lévő családi sírboltban fognak f. évi szeptember hó 30-án d. u. fél 5 órakor örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szentmise áldozat pedig folyó évi október hó 1-én d. e. 10 órakor a. székesegyházban fog a Mindenhatónak bemu- tattatni. Vácz, 1888. szept. 29-én. Áldás és béke hamvaira !

= KAiitor-víilas/.fás volt N.-Kőrösön, mely már régóta vajúdó állapottá vált s a felőle szóló hir-